Ugrás a tartalomhoz

Madocsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madocsa
Madocsa temploma
Madocsa temploma
Madocsa címere
Madocsa címere		 Madocsa zászlaja
Madocsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterBaksa Ferenc (független)[1]
Irányítószám7026
Körzethívószám75
Népesség
Teljes népesség1764 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 41′ 17″, k. h. 18° 56′ 56″46.688000°N 18.949000°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 17″, k. h. 18° 56′ 56″46.688000°N 18.949000°E
Madocsa (Tolna vármegye)
Madocsa
Madocsa
Pozíció Tolna vármegye térképén
Madocsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Madocsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Madocsa (keresztnév).

Madocsa község Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dunától 1,5 kilométerre nyugatra, a tolnai dombvidék peremétől 5–6 kilométerre keletre, az ártér egy magasabb hátján fekszik. Dunaföldvártól 16 kilométerre délre, a Dunával majdnem párhuzamosan Bölcske felé érhető el, Paksról pedig északkelet felé, a 6-os főútról Dunakömlődnél jobbra letérve; mindkét irányból az 5111-es úton juthatunk el a településre.

A Duna jobb partján, Pakstól 14 kilométerre, északkeletre fekszik, Tolna vármegye keleti szélén, a Duna, Dunaföldvár, Németkér, Paks-Dunakömlőd valamint Bölcske által határolva. Egyházi igazgatás szempontjából a Dunamelléki református egyházkerülethez, illetve a római katolikus egyház Pécsi egyházmegyéjéhez tartozik. Lakossága zömmel református vallású, így 15. századi temploma a török kiverését követő betelepítések után szintén református lett.

A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag inkább az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Ennek oka, hogy a települést egykor a folyó jobb felől határolta. Az itt élők továbbá szintén az alföldi, ö-ző tájszólást őrzik.

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A település környéke jó vizahalászó hely volt. 1019-ben a zalavári, 1036-ban a bakonybéli apátság kapott vizahalászatra jogot, előbbi egyben a falu első említése Modacha[3] alakban. Hasonló célzattal említi az 1108-as Veszprémvölgyi oklevél is Madocha alakban. Később helyben is épült kéttornyú[4] apátsági templom, amely 1721-ben még állt. 1259-ben a veszprémvölgyi apácák halászhelyük elfoglalásáért pereskedtek Dénes fia Benedek ellen, az eljárásban a bakonybéli apátot is kihallgatták tanúként. Ekkoriban két szomszédos település is állt a környéken, a veszprémvölgyi apácákhoz tartozó Part-Madocsa és a helyi bencés apátság körüli Madocsa.[3] A török korban is a halászat volt a fő bevételi forrás, a 16. században 71 házzal nagy falunak számított. Még a török időkben sem néptelenedett el. 1728-ban 47 család lakta, amelyből a megyei összeírás szerint 45 őslakosnak számított.[5] 1851-ben Fényes Elek a következőket írja: „Madocsa, magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 1672 ref. lak., és anyaekklézsiával. Legelője tágas; határa is termékeny; a Dunában halászatot üz. F. u. közbirtokosok. Ut. p. Szegszárd.”[6] 1925-ben 484 házban 727 lakrész volt kialakítva. Ekkor a bölcskei csendőrörshöz és körorvoshoz tartozott, négy kocsma, öt vegyeskereskedés, egy református iskola és mozi is volt a faluban, egy kétezer öles faiskola tartozott hozzá.[4]

2018-ban a szekszárdi székhelyű Bet-Bau Kft. kavicsbányát kívánt létesíteni a községben. A helyiek tiltakozása miatt

Támogatja-e Ön, hogy Madocsa község közigazgatási területén homok és kavicsbánya létesüljön?

kérdéssel népszavazást írtak ki, amelyen a választásra jogosultak 76,8%-a jelent meg, 1179 nem szavazattal 23 igen ellenében elutasították a bánya építését.[7] A népszavazás után Vass Péter, a Bet-Bau Kft. vezetője azt állította, hogy elállnak a kezdeményezéstől. Ugyanakkor 2020-ban újra hasonló bányatelek megállapításáról nyújtottak be kérelmet. A település ismételt közbenjárása eredményeképpen a Tolna Vármegyei Kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt elutasította.[8]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó József (MDF-FKgP)[9]
  • 1994–1998: Szabó József (független)[10]
  • 1998–2002: Gelencsérné Tolnai Klára (független)[11]
  • 2002–2006: Gelencsérné Tolnai Klára (független)[12]
  • 2006–2010: Gelencsérné Tolnai Klára (független)[13]
  • 2010–2014: Gelencsérné Tolnai Klára (független)[14]
  • 2014–2019: Gelencsérné Tolnai Klára (független)[15]
  • 2019–2024: Baksa Ferenc (független)[16]
  • 2024– : Baksa Ferenc (független)[1]

Demográfiai adatok

[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás alapján Madocsának 1964 lakosa volt, ami a 2001-es adat kb. 96%-a, a népsűrűség 43,6 fő/km². A községben 832 lakóház volt (758 lakott, 74 lakatlan).[17] 2001-ben a lakosság 98,7% magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% cigánynak és 0,5% egyébnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 54,7%, római katolikus 16,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,2% (16,1% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, szerbnek, horvátnak és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,6% volt református, 12,6% római katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[19]

Madocsa népességszámának változása 2000-től napjainkig:[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Madocsai Református Templom
  • I. Világháborús emlékmű
  • II. Világháborús emlékpark
  • Millenniumi emlékpark
  • 1000 éves falu emlékmű
  • Trianoni emlékmű

Díszpolgárai

[szerkesztés]
  • Böde Dániel labdarúgó (2016)
  • Wünsch László tánctanár (2016)
  • Dr. Englert Ervin körzeti orvos (2016)
  • Lukács István pedagógus (2017)
  • Horváth Károlyné óvónő (2017)
  • Dr. Antal Edit gyermekorvos (2017)
  • Dr. Simon János településvezető (2018)
  • Dr. Szigethy András háziorvos (2018)
  • Szalai Andrásné óvodavezető (2021)

Posztumusz díszpolgárai

[szerkesztés]
  • Földesi János táncos (2016)
  • Seregi István táncos (2016)
  • Boldog István táncos (2016)
  • Puch József alpolgármester (2017)
  • Kincses Zoltán református lelkész (2017)
  • Árki Ida tanítónő (2018)
  • Karmacsi Ferenc református lelkész (2018)
  • Sereg Lajos népzenész (2018)
  • Gelencsérné Tolnai Klára polgármester (2023)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Pelczéder Katalin.szerk.: Hoffmann István: A Bakonybéli összeírás mint nyelvtörténeti forrás (pdf), Debreceni Egyetemi Kiadó, 161-162. o.. ISSN 1417-958X (2022). ISBN 978-963-490-474-8. Hozzáférés ideje: 2025. január 20. 
  4. ↑ a b Közigazgatási tájékoztató lap Madocsa nagy község közérdekü viszonyairól. (hely nélkül): M. Kir. Büm. Kísérleti Nyomda. 1925. Hozzáférés: 2025. január 20.  
  5. ↑ Wallner Ernő (1958). „Népesség- és településföldrajzi sajátosságok a paksi járásban”. (Hozzáférés: 2025. január 20.) 
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Rádi Antónia: A madocsaiak elhajtották a fidesz-közeli bányát. atlatszo.hu, 2018. június 12. (Hozzáférés: 2025. január 20.)
  8. ↑ Katus Eszter: Madocsa-kavicsbánya 2-0: elutasították a cég környezetvédelmi engedélykérelmét. atlatszo.hu, 2023. július 26. (Hozzáférés: 2025. január 20.)
  9. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  11. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  12. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  13. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  14. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  15. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  16. ↑ Madocsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  17. ↑ KSH – 2011. évi népszámlálás, területi adatok, (PDF)
  18. ↑ Madocsa Helységnévtár
  19. ↑ Madocsa Helységnévtár
  20. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Faluház (Fő utca)
    Faluház (Fő utca)
  • Habsburg Ottó emléktáblája a Faluházon
    Habsburg Ottó emléktáblája a Faluházon
  • Szent István lapátkerekes gőzhajó Madocsa előtt (1955)
    Szent István lapátkerekes gőzhajó Madocsa előtt (1955)
  • Dunapart, régi hajóállomás
    Dunapart, régi hajóállomás
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madocsa&oldid=27790804”