Ugrás a tartalomhoz

Cikó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cikó
Szentháromság-templom
Szentháromság-templom
Cikó címere
Cikó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Józsefné (független)[1]
Irányítószám7161
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség857 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″46.259444°N 18.561389°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″46.259444°N 18.561389°E
Cikó (Tolna vármegye)
Cikó
Cikó
Pozíció Tolna vármegye térképén
Cikó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cikó (németül Zickau) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, az 5603-as útból Bonyhád délkeleti részén kiágazó 56 102-es számú mellékúton.

Vasúton a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt; Cikó megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Hidas-Bonyhád vasútállomás és Mőcsény megállóhely között található, fizikailag a belterület északi peremén helyezkedik el.

Történet

[szerkesztés]

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Forray Gellért (független)[3]
  • 1994–1998: Forray Gellért (független)[4]
  • 1998–2002: Forray Gellért (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Ferencz Márton (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Ferencz Márton (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Ferencz Márton (független)[8]
  • 2014–2019: Haures Csaba (független)[9]
  • 2019–2024: Molnár Józsefné (független)[10]
  • 2024– : Molnár Józsefné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
861
866
870
825
844
848
857
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 12,4% németnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,1%, református 1,9%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 11,9% (17% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 82,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% németnek, 1,2% cigánynak, 0,1% ruszinnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,9% volt római katolikus, 2% evangélikus, 1,7% református, 0,1% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (48,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Máriaszéplaki templomrom. A 19. század végéig az írásos forrásokban található cikádori apátság romjainak vélték, azóta azonban bebizonyosodott, hogy az egykori Széplak város templomának romja (A cikádori apátság romjait Bátaszéken tárták fel)
  • Máriaszéplaki templomrom – II. Géza korabeli román stílusú, kéttornyos, háromhajós templom romjai. Ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye. A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében (1941) is.
  • Eszterpusztai templomrom – A község külterületén, az egykori Östör nevű település helyén álló templomot gótikus stílusban építették a 15. században.
  • Szentháromság-templom – Épült 1767 és 1784 között, barokk stílusban. A templom udvarában álló emlékoszlop a világháborúk, a kitelepítések áldozatainak és a kényszermunkára hurcoltaknak állít emléket.
  • Szent Rókus-kápolna – A feltételezések szerint egy középkori templom alapjaira épült 1746-ban.
  • Nepomuki Szent János-szobor – A község főterén álló szobor a 18. században, barokk stílusban készült.

Itt születtek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  10. ↑ Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  11. ↑ Cikó Helységnévtár
  12. ↑ Cikó Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cikó&oldid=27710640”