Csibrák
| Csibrák | |||
 | |||
| A csibráki Jeszenszky-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Dombóvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mikesné László Viktória (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7225 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 259 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″46.466667°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″46.466667°N 18.350000°E | |||
 Csibrák
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Csibrák weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csibrák témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csibrák (németül: Schiwrack[3]) község a Dél-Dunántúli-régióban, Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyhát szélén, a Kapos mellett található, a völgységi dombok folyóra néző oldalán. A vármegye délnyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól körülbelül 50 kilométerre, Dombóvártól körülbelül 20 kilométerre fekszik. A legközelebbi szomszédos települések Kurd 3 kilométerre délnyugatra, és Dúzs 4 kilométerre északkeletre.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton a Hőgyészt (65-ös főút) Dombóvárral (61-es főút) összekötő 6532-es úton, illetve Bonyhád és a 6-os főút a 6538-as úton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 40-es számú, (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Csibrák megállóhely a 6532-es út közelében fekszik, közúti elérését egy abból kiágazó önkormányzati út biztosítja.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1280-ból származik. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozó falu volt, a 16. század közepén Medvey Benedeké lett, de a török megszállás idején elpusztult. A 18. század első felében a Jeszenszky család birtokába került, akik német telepeseket (összesen 40–50 család) hívtak a községbe, akik földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak. 1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: „Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem.”
1925-ben a földesúri birtok földjeiből 800 kataszteri holdat kiosztottak a lakosok között, akik ettől kezdve a saját földjükön gazdálkodhattak. A második világháború után, 1946-ban a németeket kitelepítették, helyükre Békésből 70, illetve a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről 14 magyar család érkezett.
Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták. 1970-es évek elejétől sok helybelinek adott munkát az erdőgazdaság fafeldolgozó és parkettagyártó üzeme. A kis község rohamos fejlődésnek indult. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van. A képviselő-testület a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét.
A rendszerváltás után, gazdasági okokból bezárt a fafeldolgozó üzem, más munkalehetőség nincs a faluban. A község lakosainak száma 2007. január elején 350 fő volt, amelyből 40% nyugdíjas, 30%-a 18 év alatti, a többi keresőképes felnőtt, ám közülük mindössze 50 embernek volt ekkor állása. A falu fejlődése hosszú ideje leállt.[mikor?]
Nevének eredete
[szerkesztés]A szájhagyomány az alábbi történettel magyarázza a falu nevét: egyszer a Kapos mocsaras vidékét nemesi vadászok járták, és az egyik főurat megcsípte egy rák, mire felkiáltott: Csíp rák!
A falu jelképei címere és zászlaja
[szerkesztés]A falu jelképei címere és zászlaja. Címerpajzs: A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú, háromszögletű pajzs. A kétszer vágott pajzs a középen lévő mesteralakkal (hullámos pólyacsík) két részre osztja a címerpajzsot. A pajzs középzöld alapszínű, körvonalát arany fémszínű szegély határolja. A hullámos pólyacsík ezüst fémszínű. A pajzs két címerképet tartalmaz. A pajzs felső mezejében stilizált tölgyfa látható termésével és gyökerével. A pajzs alsó mezejében előre néző gímszarvasfej látható agancsokkal. A címer külső címerdíszeket nem tartalmaz.
Tölgyfa: A település helyi természeti adottságainak egyben a múlt - jelen - jövő egységének szimbóluma.
Hullámos pólya: A Kapos folyót szimbolizálja.
Gímszarvas: A község környezetében lévő természeti kincs, gazdagság jelképe. Évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, az újjászületés szimbóluma.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kardos János (független)[4]
- 1994–1998: Kardos János (független)[5]
- 1998–2002: Kardos János (független)[6]
- 2002–2006: Kardos János (független)[7]
- 2006–2010: Kardos János (független)[8]
- 2010–2014: Szűcs János (független)[9]
- 2014–2019: Kardos János (független)[10]
- 2019–2024: Kardos János (független)[11]
- 2024– : Mikesné László Viktória (független)[1]
A települési önkormányzat címe 7225 Csibrák, Vörös Hadsereg u. 52., telefonszáma 74/521-006, faxszáma 74/401-013; e-mail címei: csibrak@polghiv.tolnamegye.hu és korjegyzo@kurd.hu; hivatalos honlapja http://www.csibrak.hu. A településen német és cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 294 | 297 | 296 | 236 | 274 | 264 | 259 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a lakosok kb. 95,5%-a magyarnak, (ezen belül kb. 5,0% cigánynak), kb. 0,7%-a németnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 4,7% németnek, 1,7% románnak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 83,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 3,3% németnek, 2,6% románnak (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás
[szerkesztés]A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 76%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református vallású, míg más egyházhoz, felekezethez tartozik kb. 1%. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt: kb. 15,5%.[13]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,3%, református 4,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20% (12% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 3,6% református, 0,4% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 32,1% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).[15]
Római katolikus egyház
[szerkesztés]A Pécsi egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló egyházközség, a Kurdi plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Anna.
Református egyház
[szerkesztés]A Dunamelléki református egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház
[szerkesztés]A Déli evangélikus egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus Szent Anna-templom.
- Harangláb.
- Szobor.
- Kopjafa.
- Jeszenszky-kastély: 1828-ban építtette Jeszenszky Miklós.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
- ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
- ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ [magyar: 95,5%; cigány: 5,0%; német: 0,7%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,1%]
- ↑ [1][halott link]
- ↑ Csibrák Helységnévtár
- ↑ Csibrák Helységnévtár
- Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3
További információk
[szerkesztés]- Csibrák honlapja
- Csibrák térképe Archiválva 2020. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
