Ugrás a tartalomhoz

Bonyhád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ladomány szócikkből átirányítva)
Bonyhád
Városháza
Városháza
Bonyhád címere
Bonyhád címere		 Bonyhád zászlaja
Bonyhád zászlaja
Becenév: a Völgység fővárosa, a Perczelek városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásváros
PolgármesterFilóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőFilczinger Ágnes[2]
Irányítószám7150
Körzethívószám74
Testvértelepülései
Lista
Jastrowie, Borszék, Madéfalva, Hochheim am Main, Pancsova, Tardoskedd, Treuchtlingen, Wernau
Népesség
Teljes népesség12 031 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség184,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület72,14 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-dombság[4]
Földrajzi középtájTolna–Baranyai-dombvidék[4]
Földrajzi kistájVölgység[4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.300000°N 18.530000°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.300000°N 18.530000°E
Bonyhád (Tolna vármegye)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Tolna vármegye térképén
Bonyhád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Az ókorban sok népcsoport megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg, ekkoriban a magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan települtek be a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dunántúli-dombság keleti részén fekvő Völgység legnépesebb települése, Tolna és Baranya vármegye határvidékén, Szekszárdtól körülbelül 20, Pécstől 40 kilométerre. A városnak több Natura 2000-es területe is van.[5]

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]

A legegyszerűbben a 6-os főúton lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az M6-os autópályán érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton Kakasd-Pécs irányában továbbhajtania. A 65-ös főút irányából Zombánál lekanyarodva, a 6533-as, majd a 6535-ös úton közelíthető meg. Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel) és Szászvárral a 6534-es út köti össze. Bátaszéktől az 5603-as út vezet idáig, Hidas és Mecseknádasd felől pedig az 5605-ös úton érhető el.

Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a 6533-as út felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől Kisdorogig húzódó 6536-os úton érhető el. Majos városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, 6529-es útszámozással. A várost Aparhanton át Kurddal és a Kapos völgyével összekötő 6538-as út ez utóbbi útból ágazik ki északnak, Majos központjában.

Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra és Szekszárdra is,[6] valamint Kaposvárra és Tatabányára.

Egyes tervek szerint az M9-es autóút nyomvonala ezen a vidéken, Bonyhád város északi határát átszelve haladhat majd át Szekszárd és Dombóvár között.

Vasút

[szerkesztés]

A 19. században a kiegyezés utáni nagy vasútépítések idejében a Szakály-Bonyhád bekötő vasút tervét keresztülhúzta a két világháború. A 2. világháború idején, az akkor működő bonyhádi vasútállomásáról szállították el vagonokkal, a városból és környékéről az itt élő zsidó lakosságot.[7] Az állomásépület ma is megvan, habár forgalom nem halad át rajta.[8]

A várost vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni; Hidassal közös vasútállomása a Hidas-Bonyhád vasútállomás. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra, a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,[9] de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. 2018-2019-től nincs közlekedés a meglévő iparvágányokon sem, néhány helyen már fel is szedték a sínpárokat.Az iparvasúti terület a jelenlegi Völgység Üzletház mögött található meg.

Városrészek

[szerkesztés]

Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Majos

[szerkesztés]

Majos Bonyhád központjától körülbelül 4 kilométerre nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit római számokkal jelölik, így van pl. Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) neveit viselték; amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében.

Nevezetessége a bonyhádinál is idősebb evangélikus temploma. 1719-ben Szenicei Bárány György feljegyzései szerint báró Schilson[10] telepített néhány evangélikus németet Majosra, akik később rokonaikat is ide hívták. 1743-ban gazdát cserélt, Perczel József birtokába jutott. A székelyek betelepedése Majosra 1945. április 5-én kezdődött.

1973. január 1-jén csatolták Bonyhádhoz Majost és Tabódot.

Ladomány

[szerkesztés]

Ladomány egy kis völgyben fekvő, eldugott település volt, ahová a 6-os főútról Bonyhádszerdahelynél lekanyarodva lehet eljutni. Hasonlóan számos más Tolna vármegyei községhez, Ladományt is német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően, az 1700-as évek első felében. Az 1930-as években is mindössze 150 fő lakta, mégis volt temploma, iskolája, olvasóköre, fiókpostája, boltja. Emiatt a gazdag, de mindentől messze lévő települést „Kanadának” csúfolták a környékbeliek.[11]

A kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették. Az elzárt, bekötőút nélküli helyről a betelepített lakosok is elköltöztek. Végül 1992-ben Bonyhád városának lehetősége nyílt állami támogatással a régen áhított beton bekötőút megépítésére, ami után életre kelt Ladomány. A romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították, majd többen hétvégi házat vettek az időközben a kirándulók közt is népszerűvé váló helyen.[12]

Történelme

[szerkesztés]

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották.[13] Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

A város címere

[szerkesztés]
Címer

A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.[14]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Zománcedénygyár (1909)
  • Cipőgyár (1917)
  • Bonyhádi tájfajta (bonyhádi tarka) szarvasmarha

Borászat

[szerkesztés]

A város egyik fontosabb vállalkozása a német tulajdonú Danubiana Kft., amely hazánkban Bonyhádon kívül még egy gyöngyösi telephelyen is folytat szőlőfeldolgozást. E kft. főként fehérborokat forgalmaz, jobbára nyugat- és észak-európai országokban, többek közt chardonnay, zöld veltelíni, királyleányka és muskotály fajtákból; a hazai forgalom 10 százalék körül van.

Kereskedelem

[szerkesztés]

A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel.

A 90-es években a Penny Market volt az első nagyáruház a településen, de azóta már megnyílt Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Dm, Rossmann, Diego áruházak, MOL és Oil benzinkutak is.

2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a SPAR és az Euronics üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken felül egyedülálló módon az épületben egy Squash[23] pálya is helyet kapott.

2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő, 2014-től pedig a város déli határán Bonyhád város ipari parkja kezd kialakulni.

A Bonyhádi Termálfürdő vizét a 963 méter mélyen található alsószéplaki kútból nyerik, amely 66-68 °C-os termálvizet szolgáltat. Ezt a vizet visszahűtik 28-30 °C-ra illetve 38 °C-ra, hogy megfelelő legyen a fürdő medencéinek feltöltésére.

2016-ban Bonyhád „Befektetőbarát település” címet kapott. (Tolna vármegyében még Tamási rendelkezik e címmel.)

2024-ben a Tesco áruház mellett egy 6 üzletből álló üzletsor épült meg.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1870 és 2024 között
Lakosok száma
7893
8490
8741
8751
9372
14 777
13 758
12 982
12 089
12 031
1870189019101930194919802013201820222024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 15% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,5%, evangélikus 6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,3% (22,5% nem nyilatkozott).[24]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 1,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 5,2% evangélikus, 3% református, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[25]

A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok (köztük felvidéki származásúak, székelyek és csángók), németek (1150 fő), romák (160 fő) és kis számban zsidók is élnek a településen. A 2023-as népszámlálás alapján sajnos a város növekedési üteme csökken.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek
Így nézhetett ki a gótikus templom
  • 9 temetőjével (ebből kettő zsidó) a temetőkben leggazdagabb települések egyike.
  • Működő katolikus, evangélikus, református templomai, baptista imaháza mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
  • Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
  • Völgységi Múzeum
  • Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
  • Óvodamúzeum
  • Tűzoltómúzeum
  • Szecska-tó
  • Kálvária
  • Az Ermel-Vojnits család sírkápolnája
  • Perczel-kúria
  • Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Alsóbörzsönyben
  • Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
  • Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria
  • Székely emlékpark
  • A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
  • Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
  • Termálfürdő
  • Gótikus templom romja (a 6-os főút, és a Forberger utca kereszteződésében, fedett állapotban)[26]

Híres bonyhádiak

[szerkesztés]
Perczel Mór szülőháza

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban

[szerkesztés]
  • Bonyhádi Fúvós Egyesület
  • Bonyhádi Székely Kör
  • Felvidékiek Egyesülete
  • Kármentő Polgári Kör
  • Kíra völgységi kutyamentő egyesület
  • Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
  • Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
  • Magyar Nemzetőrség
  • Magyarok Szövetsége
  • Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Polgárőrség
  • Rákóczi Szövetség
  • Széchenyi Kör
  • Utazók klubja
  • Völgység Néptánc Egyesület
  • Völgységi Tehetséggondozó Egyesület
  • Bonyhádi Német Önkormányzat
  • Kränzlein Néptáncegyüttes

Testvér- és partnervárosai

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Munkatársak – Bonyhád. (Hozzáférés: 2020. november 7.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Natura 2000 területek. Természetvédelem.hu. (Hozzáférés: 2024. július 1.)
  6. ↑ Kft., Markcon Informatikai: Szekszárd » Főoldal. www.szekszard.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  7. ↑ Blau László: Bonyhád, egy elpusztított zsidó közösség. A magyarországi Bonyhád zsidóságának története; bev. Randolph L. Braham, szakford. Ágoston Zoltánné; Soha többé Soá! Alapítvány, Bonyhád, 2008 [1]
  8. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh
  9. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
  10. ↑ I. POLITIKUSOK ÉS JOGÁSZOK. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
  11. ↑ GCLAKA. www.geocaching.hu. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  12. ↑ Képes cikk Ladományról. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2020. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  14. ↑ Egyházaskozár honlapja. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  15. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  17. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  18. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  19. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  20. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  21. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  22. ↑ Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  23. ↑ Fallabda & Sauna Bonyhád (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  24. ↑ Bonyhád Helységnévtár
  25. ↑ Bonyhád Helységnévtár
  26. ↑ „https://index.hu/belfold/2015/10/06/bonyhad_gotikus_templomrom_utepites/” 
  27. ↑ Ermel-Vojnits-mauzóleum, muemlekem.hu
  28. ↑ Vörösmarty Mihály Művelődési Központ 7150 Bonyhád Széchenyi tér 2., muvhazbonyhad.ewk.hu

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bonyhád&oldid=27582366”