Pári
| Pári | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Glück Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7091 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 575 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 140 m | ||
| Terület | 13,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 34′ 47″, k. h. 18° 15′ 28″46.579720°N 18.257780°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 47″, k. h. 18° 15′ 28″46.579720°N 18.257780°E | |||
 Pári
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Pári weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pári témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pári (németül Paar) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Tamásitól 6 kilométerre fekszik dél-délnyugati irányban, a Koppány völgyében. Mindössze két további települési szomszédja van: dél felől Gyulaj, nyugat felől pedig Nagykónyi.
Megközelítése
[szerkesztés]Északi külterületei között áthalad a 61-es főút, központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető: közúton csak a főútból Tamási nyugati határszélén dél felé kiágazó, közel 5 kilométer hosszú, 65 153-as számú mellékúton érhető el.
Története
[szerkesztés]Pári 1984 és 2006 között Tamási része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október elsejétől ismét önálló község.
A településről már a 14. században említést tesznek pápai adókönyvek, de nevét feltehetően a 16. század közepén itt élt nemesek, Johann és Simon Paari után kapta.
Az 1600-as évektől a török elől északra húzódó rácok (szerbek) éltek a mai falu közepén, melynek bizonyítékai a később meglelt épületmaradványok és az ún. rác temető.
A település melletti Koppány folyó évszázadokon át a helyi vízimalom működtetését szolgálta. Egykor igen gazdag volt halban, de a feljegyzések megemlítik az itt élő nagyszámú vadkacsa-, sőt vidra állományt is.
Egy 1865-ös jegyzői leírás említést tesz arról, hogy a falut délnyugatról körülölelő dombokon egykori földvár nyomait fedezzék fel.
A török uralom után elnéptelenedett Páriba is németek települtek 1726-ban a Fekete-erdő és Baden-Württemberg területéről, akik kitartó szorgalommal és kemény munkával tették megélhetővé az elhanyagolt területeket. A mezőgazdaság és kézművesség egészen a kitelepítésig virágzott. Pári és a környező erdő az Esterházyak tulajdonában volt a 17. század végétől.
Már ekkor is nevezetesnek számított vadaskertjéről, amely számos szarvas, dám, őz és vaddisznó élőhelye volt.
Az I. és II. világháború során komoly veszteségek érték a Páriban élő családokat is. Az 1945-ben kényszermunkára hurcolt, illetve a három évvel később kitelepített németajkúak többsége soha nem térhetett vissza szeretett szülőfalujába. Házaikba felvidéki magyar családokat telepítettek.
1984-ben Párit a szomszédos Tamási városhoz csatolták, önállóságát a helyi lakosság kezdeményezésére 2006-ban nyerte vissza.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 2006–2010: Gere Zoltán (független)[3]
- 2010–2013: Gere Zoltán (független)[4]
- 2013–2014: Farkas Jánosné (független)[5]
- 2014–2019: Farkas Jánosné (független)[6]
- 2019–2024: Glück Róbert (független)[7]
- 2024– : Glück Róbert (független)[1]
A településen 2013. július 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[5] az előző polgármester lemondása miatt.[8]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 631 | 624 | 622 | 597 | 613 | 579 | 575 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 27,6% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,1%, református 1,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (12,5% nem nyilatkozott).[9]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 23% cigánynak, 13,9% németnek, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,8% volt római katolikus, 1,1% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[10]
Látnivalók
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ a b Pári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. július 7. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Pári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ Pári Helységnévtár
- ↑ Pári Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Tamási járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
|
Ez a Tolna vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |