Ugrás a tartalomhoz

Duna-delta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna-delta
Világörökség
Pelikánok a Duna Deltában
Pelikánok a Duna Deltában
Adatok
OrszágRománia
Világörökség-azonosító588
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, X
Felvétel éve1991
Elhelyezkedése
Duna-delta (Románia)
Duna-delta
Duna-delta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′45.083333°N 29.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′45.083333°N 29.500000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-delta témájú médiaállományokat.

A Duna-delta (románul: Delta Dunării; ukránul: Дельта Дунаю) 3446 km²-nyi területével Európa második[1] legnagyobb deltatorkolata, nagyrészt Románia, kisebb részben (kb. 20%) Ukrajna területén.

Földrajz

[szerkesztés]

A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik.

A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté válik: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).

2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.

A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.

A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.

A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.

Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje-csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízivilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntik el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.

1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.

     

Természet és állatvilág

[szerkesztés]

Több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal honos itt. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről. Védett állatfajok:

Lakosság

[szerkesztés]

A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben a hagyományokat követve halásznak, csónakokkal. A lakosok egy része lipován nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.

Története

[szerkesztés]

A 15. századtól, pontosabban 1417-től kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része, az előtt főleg bolgár fennhatóság alatt állt Dobrudzsával együtt. A Drinápolyi békével (1829) átmenetileg orosz fennhatóság alá kerül a delta vidék, de a krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát átmenetileg (1878-ig) ismét a Török Birodalomnak juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1878-ban, a végleg függetlenné vált Románia része lett Dobrudzsával egyetemben, a berlini kongresszus alapján. Az 1950-es években Periprava mellett munkatábort alakítottak ki, ahova 1959 és 1964 között politikai foglyok ezrei kerültek. A munkatábort 1977-ben zárták be.[2][3] Ma természetvédelmi terület, a világörökség része.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A legnagyobb deltatorkolata a Volgának van euróbában)
  2. ↑ Politikai foglyok maradványai után kutatnak. foter.ro (2016. július 25.) (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  3. ↑ Morbid turizmus: vakáció román munkatáborban. hvg.hu (2010. március 12.) (Hozzáférés: 2018. március 15.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Danube Delta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta Dunării című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Danube Delta
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-delta témájú médiaállományokat.


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Duna-delta&oldid=27526009”