Taszilin-Ádzser
| Taszilin-Ádzser | |
| Világörökség | |
 | |
| A Taszilin-Ádzser sziklarajzai | |
| Adatok | |
| Ország | Algéria |
| Világörökség-azonosító | 179 |
| Típus | Természeti és kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VII, VIII |
| Felvétel éve | 1982 |
| Elhelyezkedése | |
 Taszilin-Ádzser
Pozíció Algéria térképén
| |
 é. sz. 25° 30′, k. h. 9° 00′25.500000°N 9.000000°EKoordináták: é. sz. 25° 30′, k. h. 9° 00′25.500000°N 9.000000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taszilin-Ádzser témájú médiaállományokat. | |
A Taszilin-Ádzser, Tasszili n’Addzser vagy n’Addzser-fennsík (arabul: طاسيلي ناجّر, „A folyók fennsíkja”) hegyvonulat a Szahara algériai részén, amely mintegy 500 km hosszan nyúlik el é. sz. 26° 20′, k. h. 5° 00′26.333333°N 5.000000°E-től é. sz. 24° 00′, k. h. 10° 00′24.000000°N 10.000000°E-ig). Legmagasabb pontja a 2158 m magas Afao é. sz. 25° 10′, k. h. 8° 11′25.166667°N 8.183333°E az Adrar hegységben.[1] A hegység legfőbb anyaga a homokkő, amelynek eróziója különös formákat hozott létre. A magasságnak és a kőzet víztartó-képességének köszönhetően a növényzet gazdagabb, mint a környező sivatagban. A ritkás erdőben olyan veszélyeztetett endémikus fajok is találhatóak, mint a szaharai ciprus és a szaharai mirtusz.[forrás?]
A sziklarajzok
[szerkesztés]A hegység különlegességét a ritka növényfajok mellett a világörökség listájára szintén felkerült világhírű sziklarajzok adják, amelyek abban az időszakban születtek, amikor az éghajlat még nedvesebb volt, és a sivatag helyén szavanna terült el.
A legutóbbi jégkorszakban, illetve az utána következő neolitikumban Észak-Afrikának ez az akkor még mediterrán éghajlatú területe valószínűleg aránylag sűrűn lakott, termékeny terület volt (erre utalhat a terület neve is: „a folyók fennsíkja”). Az első ábrázolások i. e. 6-5. évezred táján keletkeztek,[2][3] és alkotóik egy vadászó életmódot folytató törzsből kerültek ki. Az ásatások vadászeszközöket, cserépmaradványokat tártak fel. A képek a vadászat jeleneteit és a területről rég kihalt állatokat, többek között gazellákat, zsiráfokat ábrázolnak. A nagyméretű képeket porrá tört palából és tojásfehérjéből álló, sárga, barna és különböző árnyalatú vörös festékből készítették.
A második korszakot „kerekfejű”-nek nevezik a feltűnően nagyméretűnek ábrázolt fejek miatt. A fejeket gyakran szarvak illetve tollkorona díszítik.[3][4] Az i. e. 4000 és i. e. 1500 közötti korszak a szarvasmarha-ábrázolásokról ismeretes.[3] Ezek az állatok az állattenyésztés megjelenését jelzik a hegység területén. A kultikus jelenetek mellett ebben az időszakban már hétköznapi jeleneteket is ábrázoltak igen életszerűen. Az egyiptomi művészet hatása érezhető a következő korszakban készült ábrázolásokon. A képeken olyan tetoválások láthatóak, mint amilyeneket Közép-Afrikában egyes törzsek ma is használnak.[forrás?]
Az ezt követő korszak már a hanyatlás korszaka volt, sziklarajzok egyre elnagyoltabbak, alacsonyabb színvonalúvá váltak. Az éghajlat változása egyre nehezebbé tette a körülményeket,[3] a törzsek elvándoroltak vagy kihaltak, a terület elhagyatott lett. Az utolsó rajzok i. e. 200 körül készültek.[2]
A képeket elfeledték, az arra járó nomádok nem érdeklődtek irántuk. Az értékes leletről csak a múlt század ötvenes éveiben értesült a világ, amikor Henri Lhote közzétette a sziklafestmények és karcolatok képeit, amelyeket évezredeken keresztül megőrzött a száraz sivatagi időjárás.[2] Az alkotások és a körülöttük fekvő Tasszilin-Ádzser Nemzeti Park 1982 óta a világörökség által védett terület.[5]
Galéria
[szerkesztés]
.png)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd: Tassili n'Ajjer National Park Algeria Archiválva 2009. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b c Lásd: Varázslatos Föld körüli utazás 14. o.
- ↑ a b c d Lásd: World Heritage List Advisory Body Evaluation (angolul)
- ↑ Lásd: „Some of the earliest, known as the Round Heads (thus describing their typical human forms), are followed by naturalistic “Bovidian” paintings, which show numerous pastoral scenes with cattle and herdsmen with bows.” - Encyclopidia Britannica
- ↑ Lásd: Taszilin-Ádzser az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
Hivatkozások
[szerkesztés]- Varázslatos Föld körüli utazás Vulkánok, vízesések, sivatagok Reader's Digest Kiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-8475-01-3
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Taszilin-Ádzser az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
- Guilain Debossens útleírása és fotói a Tasszilin-Ádzser Nemzeti Parkról (angolul)
- Tassili n'Ajjer National Park Algeria
- Taszilin-Ádzser a viswiki oldalán
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Vegyes |
| ||
