Røros
| Røros | |||
 | |||
| Røros látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Norvégia | ||
| Földrajzi régió | Trøndelag | ||
| Megye | Sør-Trøndelag megye | ||
| Község | Røros község | ||
| Rang | község székhelye | ||
| Polgármester | Isak Veierud Busch (2019–, Munkáspárt)[1] | ||
| Alapítás éve | 1838 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5598 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 2,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 628 m | ||
| Terület | |||
| Összesen | 3,27[3] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 62° 34′ 27″, k. h. 11° 22′ 59″62.574167°N 11.383056°EKoordináták: é. sz. 62° 34′ 27″, k. h. 11° 22′ 59″62.574167°N 11.383056°E | |||
| Røros weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Røros témájú médiaállományokat. | |||
Røros egykori bányaváros Norvégiában, Sør-Trøndelag megyében. Rézércbányászatáról ismert: a kitermelés a 17. századtól kezdve meghatározta a település életét. Røros bányaváros és környezete néven a világörökség része.
Földrajz
[szerkesztés]A település Norvégia hegyvidékes belső területein, a svéd határ közelében fekszik Oslótól 380 km-re északra és Trondheimtől 155 km-re délre. Røros község központja, és Sør-Trøndelag megyéhez tartozik.
Az ország egyik leghidegebb vidéke. 1914-ben -50,4 °C-os rekordhideget mértek itt. Közelében ered Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −5,0 | −5,0 | −1,0 | 4,0 | 10,0 | 14,0 | 17,0 | 15,0 | 11,0 | 4,0 | −1,0 | −5,0 | 4,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −11,0 | −12,0 | −10,0 | −3,0 | 2,0 | 6,0 | 9,0 | 7,0 | 4,0 | −1,0 | −6,0 | −11,0 | −2,1 |
| Forrás: www.storm.no | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]A 17. század közepéig Røros egy apró falu volt az erdővel borított környéken, melynek lakói földműveléssel, vadászattal és halászattal foglalkoztak.
A történet szerint Hans Olsen Aasen 1644-ben, egy vadászat során talált rá a rézércre,[4] jóllehet vannak arra utaló jelek, hogy az érclelőhely már egy-két évtizeddel korábban is ismert volt. Bár lehetséges, hogy illegálisan már néhány évvel korábban is működött, az első bányát hivatalosan 1644-ben nyitották meg, és két évre rá az első olvasztókohó is felépült.[5]
Mivel Norvégiának nem voltak bányász hagyományai, egész Európából, de főként német területekről, Szászországból érkeztek bányászok.
A 17-18. század folyamán többször elfoglalták a svédek: 1678-ban és 1679-ben porig rombolták,[5] majd a nagy északi háború folyamán 1718-ban is elfoglalták, hogy a rézércet biztosítsák a hadiipar számára. XII. Károly svéd király halála után visszavonultak, ez azonban katasztrófába torkollott: mintegy 3000 svéd katona vesztette életét a várostól északkeletre fekvő fagyos hegyvidéken a mostoha körülmények között.
A nyolcszögű templom 1779-1784 között épült. 1640 ülőhelyével ma az ország harmadik legnagyobb befogadóképességű temploma, a kongsbergi templom és a nidarosi katedrális után.
A települést Kristianiával összekötő Rørosbanen vasútvonal 1877-ben készült el.[5] 1896-ban (Párizs és Hammerfest után) Európában harmadikként itt épült ki az elektromos közvilágítás.
Az utolsó érclelőhelyet 1936-ban fedezték fel; az itt nyitott bánya nevét Olaf trónörökösről kapta. Miután az olvasztókohó 1953-ban harmadszor is leégett, felszámolták, és az ércet a svédországi Bolidenbe szállítoták feldolgozásra. 1977-ben a Røros Kobberverk A/S bányatársaság csődöt jelentett, ami a 333 éves tevékenység végét jelentette.
Két évvel később az Olaf-bányát megnyitották a látogatók előtt, és V. Olaf király megnyitotta a bányamúzeumot. 1980-ban a város felkerült az UNESCO világörökség-listájára, és tíz évre rá a Røros Múzeum is megnyitotta kapuit az újjáépített olvasztókohó épületében.
| Røros bányaváros és környezete | |
| Világörökség | |
 | |
| A bánya harangja | |
| Adatok | |
| Ország | Norvégia |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | III, IV, V |
| Felvétel éve | 1980, 2010 |
| Elhelyezkedése | |
 Røros
Pozíció Norvégia térképén
| |
| é. sz. 62° 34′ 27″, k. h. 11° 22′ 59″62.574167°N 11.383056°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Røros témájú médiaállományokat. | |
Turizmus
[szerkesztés]
A 333 évi bányaművelés sajátos települést hozott létre a hegyek között. A város épületei kizárólag fából épültek. Maga Røros kultúrák olvasztótégelye volt, ahol német, dán, svéd hatások keveredtek a helyi és trondheimi elemekkel. Eza a sokszínűség alakította ki a faépítészet sajátos stílusát, ami a várost különlegessé teszi.
A világörökségi terület a városközpontra és a faépületekre terjed ki. A településszerkezet és utcahálózat a 17., az épületek többnyire a 18-19. századból maradtak fenn.[6]
- A templom: 1779-1784 között épült, az ország egyik legnagyobb temploma. A norvég barokk építészet egyik jellemző alkotása. Tornyán a kereszt kalapácsból készült, utalva a városlakók foglalkozására.
- Aasen Gard: az érclelőhely felfedezőjének háza, a város legrégebbi épülete.
- Olaf-bánya: az 50 m mély, 500 m hosszú akna 1981 óta mutatja be a látogatóknak a bányászatot.
Irodalom
[szerkesztés]- A világ természeti csodái és kultúrkincsei – Észak- és Közép-Európa. Az UNESCO világöröksége sorozat 2., [Pécs], Alexandra, [1997], ISBN 963-367-272-4
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Formannskap. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
- ↑ 07459: Alders- og kjønnsfordeling i kommuner, fylker og hele landets befolkning (K) 1986 - 2023. Statistics Norway, 2023. február 21.
- ↑ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2006 (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2006. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
- ↑ World Heritage Destination (angol nyelven). Røros Reiseliv. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
- ↑ a b c Timeline (angol nyelven). worldheritageroros.no. [2006. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
- ↑ Røros World Heritage Site (angol nyelven). worldheritageroros.no. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 10.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- Røros község hivatalos honlapja (norvég)
- Røros Mining Town and the Circumference – UNESCO Világörökség Központ (angol, francia)
- A tanácsadó testület értékelése – UNESCO Világörökség Központ (angol, francia)
- Røros Mining Town (1980) – Nordic World Heritage Foundation (angol)
- Idegenforgalmi oldal (norvég, angol, német)
- Røros világörökségi oldala (angol, norvég)
 | Természeti | Nyugat-norvégiai fjordok – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord |  |
|---|---|---|---|
| Kulturális | Bryggen · Az urnesi dongatemplom · Røros bányaváros · Alta sziklarajzai · Vegaøyan – A Vega-szigetvilág · A Struve földmérő vonal (nemzetközi) | ||
| Javasolt | Viking emlékek: Hyllestad malomkő bányái és Vestfold megye hajótemetkezései · A Spitzbergák · A Jan Mayen-sziget és a Bouvet-sziget · A Lapponiai térség, Tysfjord, valamint Hellemobotn és Rago fjordjai · A Lofoten-szigetek | ||
