Ugrás a tartalomhoz

V. Olaf norvég király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Olaf
Olav Alexander Edward Christian Frederik[1]
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1957. szeptember 21.[1] – 1991. január 17.
KoronázásaNem koronázták meg[1][2]
ElődjeVII. Haakon
UtódjaV. Harald
Életrajzi adatok
UralkodóházGlücksburg-ház
Született1903. július 2.[3][4][5][6][7]
 Anglia, Norfolk, Appleton House[1]
Elhunyt1991. január 17. (87 évesen)[8][3][4][5][6]
 Norvégia, Oslo[1]
NyughelyeAkershus Fortress
ÉdesapjaVII. Haakon norvég király
ÉdesanyjaMatild norvég királyné
HázastársaMárta svéd hercegnő
GyermekeiRagnhild hercegnő
Asztrid hercegnő
Harald koronaherceg
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Olaf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

V. Olaf (teljes nevén Olav Alexander Edward Christian Frederik; Norfolk, 1903. július 2. – Oslo, 1991. január 17.) Norvégia királya 1957. szeptember 21-től haláláig.

Pályafutása

[szerkesztés]

Korai évei

[szerkesztés]

Olaf Sándor dán hercegként született Károly dán herceg és Matild brit királyi hercegnő egyetlen gyermekeként. Miután édesapját 1905-ben Norvégia királyává választották VII. Haakon néven, az Olaf nevet vette fel.

A középkor óta ő volt az első norvég trónörökös, aki Norvégiában nőtt fel. Magánoktatást kapott a kastélyban, majd helyi iskolákba járt. Középfokú tanulmányait az oslói Halling iskolában végezte matematika-fizika tagozaton; 1921-ben érettségizett. Három évvel később végzett a Norvég Katonai Akadémián, ezt követően az oxfordi Balliol College-ban tanult politikatudományt, történelmet és közgazdaságtant.

Olaf egész életében szívesen sportolt. Lelkes sífutó volt, de fiatal korában a holmenkolleni síugróversenyen is részt vett. Több mint 70 éven át részt vett hazai és nemzetközi vitorlázó-versenyeken; az 1928. évi nyári olimpiai játékokon aranyérmet nyert a méteres hajóosztályban Norna nevű hajójával.

Érdeklődött a kultúra és a művészetek, különösen az irodalom iránt is.[1]

Családja

[szerkesztés]

1929. március 21-én feleségül vette unokatestvérét, Márta svéd hercegnőt, Károly svéd királyi herceg és Ingeborg hercegnő lányát. Márta annak a II. Oszkár svéd királynak volt az unokája, aki 1905-ben, a Norvégia és Svédország közti unió felbomlásakor lemondott a norvég trónról. A házasságot a norvégok és a svédek is jónak tartották; utóbbiak úgy vélték, hogy ez a két ország közötti feszültségek végét is jelzi.

Három gyermekük született:

A család az Oslo melletti Skaugum kastélyában élt, melyet nászajándékba kapott a hercegi pár.

Márta hercegnő 1954. április 5-i halála súlyos veszteség volt a királyi család és Norvégia számára.[1]

Haakon király támogatása

[szerkesztés]

Olaf és apja, Haakon közel álltak egymáshoz; a herceg fontos támogatója és tanácsadója volt a királynak, különösen a II. világháború alatt.

Az 1930-as években aggódtak a norvég védelmi képességek miatt. Megpróbáltak támogatást szerezni a katonai erő növeléséhez, de fáradozásuk hasztalan maradt. Amikor 1940. április 9-én német csapatok támadták meg Norvégiát, a király és a koronaherceg a norvég csapatokkal együtt vonult vissza észak felé, majd a londoni emigrációba.[1]

A második világháború alatt

[szerkesztés]

Márta hercegnő a második világháború alatt a német megszállás elől Svédországba menekült. Később az Amerikai Egyesült Államokba utazott a gyermekeivel, mert az amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt védelmet ajánlott fel a hercegnőnek Washingtonban.

Olaf herceg és édesapja azonban az ország északi részébe menekültek, ahol a norvég hadsereg maradék részével ellenálltak a német túlerőnek, de pár hónap múlva nekik is el kellett hagyniuk az országot. Az Egyesült Királyságba mentek, és Londonból szervezték meg az ellenállást. Rengeteg norvég menekült Angliába, és csatlakozott a királyhoz és a herceghez, valamint a hadsereg megmaradt részéhez. A norvég kereskedelmi flotta is a németek ellen fordult; egészen a háború végéig nem kötöttek ki a norvég partoknál, nehogy a németek kezére kerüljenek.

Olaf koronaherceg az édesapjával a második világháború alatt

1945-ben, a világháború végével a nép hatalmas lelkesedéssel ünnepelte a hazatérő királyi családot. Márta hercegnő, Olaf felesége meghalt 1954-ben, mielőtt a férje trónra léphetett volna.

Királyként

[szerkesztés]

Olaf herceg 1957. szeptember 21-én lépett a norvég trónra, miután édesapja meghalt. A király hatalmas népszerűségre tett szert; Norvégiában még életében szobrot állítottak neki, és a „Nép királyának” hívták. Az olajválság idején nem ült autóba, és tömegközlekedéssel ment be parlamentbe.[9] Olaf király rendszeresen fogadta az alattvalóit magánkihallgatásokon. Sokat utazott, és nem csak európai országokba; ellátogatott például Etiópiába is.

A király megkérte Erzsébet angol anyakirályné kezét, azonban ajánlatát elutasították. A király és az anyakirályné ennek ellenére továbbra is jó barátságban álltak egymással.

Halála

[szerkesztés]

1990 nyarán a király egészsége megromlott, de még az év karácsonyára meggyógyult. 1991. január 17-én viszont agyvérzést kapott, és meghalt. Halálhírére ezrek gyújtottak gyertyát a királyi palota előtt, a nagy hó és a hideg ellenére.[10] Utódja egyetlen fia, Harald herceg lett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h King Olav V (1903-1991) – Biography (angol nyelven). Norvég királyi ház, 2007. január 8. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  2. ↑ Csak egyházi felszentelésben részesült 1958. június 22-én. A norvég királyokat 1906 óta, az utolsó királykoronázás óta nem koronázzák meg, hanem az uralkodói jelvényeket a felszenteléskor az oltárra teszik.
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Norsk biografisk leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven). Kunnskapsforlaget. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  7. ↑ Roglo
  8. ↑ http://www.royalcourt.no/artikkel.html?tid=28671&sek=28577
  9. ↑ Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 160. oldal
  10. ↑ Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 161. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VII. Haakon 		Következő uralkodó:
V. Harald
V. Olaf norvég király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. IX. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. VIII. Frigyes dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Vilmos hessen–kasseli tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
9. Lujza hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Lujza Sarolta dán hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. VII. Haakon norvég király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Oszkár svéd király
 
 
 
 
 
 
 
10. XV. Károly svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Jozefina svéd királyné
 
 
 
 
 
 
 
5. Bernadotte Lujza dán királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Frigyes holland királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Lujza svéd királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Lujza porosz királyi hercegnő (1808–1870)
 
 
 
 
 
 
 
1. V. Olaf norvég király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. I. Ernő szász–coburg–gothai herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. Albert szász–coburg–gothai herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
6. VII. Eduárd brit király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Eduárd kenti és strathearni herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Viktória brit királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Matild norvég királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Frigyes Vilmos schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. IX. Keresztély dán király (=8)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Lujza Karolina hessen-kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Dániai Alexandra brit királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Vilmos hessen-kasseli tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Lujza hessen–kasseli hercegnő (=9)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Lujza Sarolta dán hercegnő
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V._Olaf_norvég_király&oldid=27223335”