Ugrás a tartalomhoz

I. Frigyes dán király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Frigyes
Dánia, Norvégia, a vendek és gótok királya, Schleswig és Holstein hercege, Oldenburg grófja
Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1523. április 13. – 1533. április 10.
Norvégia: 1523. április 13. – 1533. április 10.
ElődjeII. Keresztély
UtódjaIII. Keresztély
Életrajzi adatok
UralkodóházOldenburg-ház
Született1471. október 7.
Haderslev
Elhunyt1533. április 10. (61 évesen)
Gottorf kastély[1]
NyughelyeSchleswig város katedrálisa
ÉdesapjaI. Keresztély dán király
ÉdesanyjaHohenzollern Dorottya
Testvére(i)
HázastársaHohenzollern Anna
Pomerániai Zsófia
Gyermekei
  • III. Keresztély dán király
  • Dorothea of Denmark
  • János schleswig–holstein–haderslevi herceg
  • Dániai Erzsébet
  • Adolf schleswig–holstein–gottorpi herceg
  • Dániai Dorottya meckenburgi hercegnő
  • Frederick of Denmark
  • Anna of Denmark
  • Geseke Frederiksdatter frillodatter af Danakonge
  • Catharina Frederiksdatter frillodatter af Danakonge
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Hasonló cikkcímek és megnevezések: I. Frigyes (egyértelműsítő lap)
Frigyest és Zsófia feleségét ábrázoló aranyérme

I. Frigyes (Haderslev, 1471. október 7. – Gottorf kastély, 1533. április 10.) Dánia és Norvégia királya 1523-tól haláláig.[2] Ő volt az utolsó római katolikus vallású királya Dániának, türelmes politikájával elérte hogy a terjedő reformáció nem okozott fegyveres konfliktust az országon belül.

Schleswig-Holsteini herceg

[szerkesztés]

Frigyes I. Keresztély dán, norvég és svéd király és Hohenzollern Dorottya ötödik, legfiatalabb gyermeke volt. Mikor apja meghalt, kiskorúként megválasztották Schleswig és Holstein hercegének és amikor elérte a nagykorúságot, a két hercegséget megosztotta János bátyjával, aki a királyi címeket is örökölte.[3]

1500-ban meggyőzte Jánost, hogy hódítsák meg a Dithmarscheni parasztköztársaságot. Jelentős sereget gyűjtöttek össze a hercegségekből és a kalmari unió országaiból, német zsoldosokat is felfogadtak. A hemmingstedti csatában azonban az ezerfős parasztmilícia ügyesen kihasználva a terepet és átvágva a töltéseket csúfos vereséget mért Frigyes és János seregére; a két hercegség lovagságának egyharmada esett el az elárasztott földeken.[4]

Dán és norvég király

[szerkesztés]

Mikor János király 1513-ban meghalt, jütlandi nemesek egy csoportja felajánlotta hogy támogatja Frigyes trónigényét unokaöccsével, Keresztéllyel szemben, amit ő azonban visszautasított.
1523-ban az elégedetlen nemesek lemondatták II. Keresztélyt a dán és norvég trónról és Frigyes ezúttal elfogadta a koronát. Királyként sem költözött Koppenhágába, ideje nagy részét továbbra is gottorpi kastélyában töltötte. Bár Norvégia király volt, soha nem lépett norvég földre.
II. Keresztély népszerű volt a parasztok és polgárok körében és 1524-25-ben több felkelés is kitört visszahozatala érdekében. Gotland kormányzója is fellázadt és 8000 fős parasztseregével ostrom alá vett egy helsingborgi erődöt. A Johann Rantzau vezette királyi sereg Skånébe vonult és a lundi csatában döntő vereséget mért a felkelőkre. A csata után sokan a város templomában kerestek menedéket, de Rantzau emberei legalább hatvanukat kivonszolták a templomból és a helyszínen lemészárolták őket.

A reformáció

[szerkesztés]

Frigyesnek döntő szerepe volt abban, hogy a lutheránus vallás békésen terjedt el Dániában. Bár koronázási esküjében megfogadta, hogy megoltalmazza a katolikus vallást, a gyakorlatban igyekezett a két egyház együttélését biztosítani. Elrendelte, hogy a katolikusok és lutheránusok felváltva használhatják a templomokat. Támogatta a Biblia dánra fordítását (egyes történészek kétségbe vonják, hogy ő maga tudott-e dánul). Mikor Hans Tausent eretnekséggel vádolták, Frigyes saját káplánjává nevezte ki, hogy megóvja a letartóztatástól. 1527-től kezdte elrendelni a kolostorok bezárását, de a szerzeteseknek kárpótlást adott.[5][5] Egyensúlyozó politikájával elérte hogy uralkodása alatt ne fajuljon fegyveres konfliktusig a katolikusok és a reformált vallásúak szembenállása. Halála után azonban Frigyes fiát támogató lutheránus főurak összecsaptak a katolikus II. Keresztély uralmát visszaállítani kívánó nemesekkel.

1531-ben Keresztély sereget és flottát gyűjtött és megpróbált visszatérni. Egy vihar azonban szétszórta hajóit. Maradék seregével még hónapokig kitartott, de végül a biztonságos visszavonulásért cserébe Keresztély feladta magát. Frigyes azonban nem tartotta be a szavát és börtönbe vetette, ahol még 27 éven át raboskodott. Frigyes 1533. április 10-én halt meg gottorpi kastélyában hatvanegy éves korában és a schleswigi székesegyházban temették el.[6]

Családja és gyermekei

[szerkesztés]

Frigyes 1502-ben feleségül vette az akkor tizenöt éves Hohenzollern Annát (anyja féltestvérének lányát). Két gyermekük született:

  • Keresztély (1503. augusztus 12. – 1559. január 1.), utóda a dán és norvég trónon
  • Dorottya (1504. augusztus 1. – 1547. április 11.), a Teuton Lovagrend lutheránus hitre térő nagymesteréhez, Hohenzollern Alberthez ment feleségül

Anna 1514-ben meghalt, Frigyes pedig négy év múlva újranősült, Pomerániai Zsófiát vette feleségül. Vele hat gyermeke született:

  • János (1521. június 28. – 1580. október 2.) Schleswig-Holstein-Haderslev hercege
  • Erzsébet (1524 október 14. – 1586 október 15.), férjei: Magnus mecklenburg-schwerini herceg (1543) és Ulrik mecklenburg-güstrowi herceg (1556)
  • Adolf (1523. január 26. – 1586. október 1.) Holstein-Gottorp hercege
  • Anna (1527 – 1535. június 4.)
  • Dorottya (1528 – 1575. november 11.), férje Kristóf, Mecklenburg-Schwerin hercege
  • Frigyes (1532. április 13. – 1556 október 27.) Hildesheim és Schleswig püspöke

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Frederik I.. J.H. Schultz Forlag, 1935
  2. ↑ Frederik 1 – utdypning (Store norske leksikon)
  3. ↑ "Frederik I, Konge i Danmark og Norge", Salmonsens konversationsleksikon, Runeberg, <https://runeberg.org/salmonsen/2/8/0865.html>.
  4. ↑ "Frederik I, 1471–1533", Konge (Dansk biografisk Lexikon), Runeberg, <https://runeberg.org/dbl/5/0285.html>.
  5. ↑ a b Krønike om Gråbrødrenes Udjagelse.
  6. ↑ Frederik 1, DK: Gravsted, <http://www.gravsted.dk/person.php?navn=frederik1>.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick I of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
II. Keresztély 		Következő uralkodó:
III. Keresztély
Előző uralkodó:
II. Keresztély 		Következő uralkodó:
III. Keresztély
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Frigyes_dán_király&oldid=27108212”