Ugrás a tartalomhoz

VII. Frigyes dán király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VII. Frigyes
Dánia királya
Uralkodási ideje
1848. január 20. – 1863. november 15.
ElődjeVIII. Keresztély
UtódjaIX. Keresztély
Életrajzi adatok
UralkodóházOldenburg-ház
Született1808. október 6.[1][2][3][4][5]
Koppenhága
Elhunyt1863. november 15. (55 évesen)[1][2][3][4][5]
Glücksburg kastély
NyughelyeRoskildei székesegyház
ÉdesapjaVIII. Keresztély dán király
ÉdesanyjaSarolta Frederica mecklenburg–schwerini hercegnő
HázastársaOldenburgi Vilhelmina Mária
Mecklenburgi Karolina Marianna
Louise Rasmussen
A Wikimédia Commons tartalmaz VII. Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

VII. Frigyes (Amalienborg palota, 1808. október 6. – Glücksburg kastély, 1863. november 15.) Dánia királya 1848-tól haláláig. Ő volt az országban négyszáz évig uralkodó Oldenburg-dinasztia főágának utolsó tagja. Abszolút monarchiából alkotmányos monarchiává alakította Dániát.

Gyermekkora és családja

[szerkesztés]
Német karikatúra VII. Frigyesről a schleswigi háború idejéből.

Frigyes 1808. október 6-án született az Amalienborg palotában VIII. Keresztély Frigyes dán trónörökös (későbbi VIII. Keresztély király) és első felesége, Mecklenburgi Sarolta Friderika egyetlen gyermekeként. Anyja a következő évben az énektanárával, Édouard du Puy-jal megcsalta Keresztély herceget, ezért 1810-ben szülei elváltak és anyját eltiltották Frigyes látogatásától. A fiú rokonainál nevelkedett. 1826-ban a király európai körútra küldte, hogy nyelveket, politikatudományt és hadtudományt tanuljon. Frigyes ehelyett Genf környékén utazgatott és lövészegyletekben töltötte az időt és a város díszpolgárává is fogadta a fiatal herceget.

1828-ban visszatért Koppenhágába és VI. Frigyes feleségül adta hozzá a kisebbik lányát, Vilhelmina Máriát. Frigyes azonban nehezen bírta az udvar konzervatív, merev hierarchiáját; ez odáig fajult, hogy a király végül megelégelte veje állandó kóborlásait és kicsapongásait és 1834-ben Fredericiába száműzte Frigyest, majd 1837-ben a házasságot felbontották.

VI. Frigyes király 1839-ben férfi utód nélkül meghalt, utódja VIII. Keresztély, Frigyes herceg apja lett. Frigyest kinevezték Fyn kormányzójává, és feleségül adták hozzá Mecklenburgi Karolina Mariannát, György mecklenburg–strelitzi nagyherceg lányát. A második feleség sem bírta sokáig az állandó tivornyázásokat és mikor 1844-ben meglátogatta németországbeli szüleit, nem volt hajlandó visszatérni Dániába. 1846-ban elváltak. Frigyes 1850-ben feleségül vette szeretőjét, a volt balett-táncos Louise Rasmussent, akivel még Fredericia-beli tartózkodása alatt ismerkedett meg. A pár 1854-ben a Hornsherred félszigetén levő Jægerspris kastélyba vonult vissza, ahol a király halála után Louise Rasmussen (Danner grófnő) haláláig élt.

VII. Frigyes mellszobra Vordingborgban

Uralkodása

[szerkesztés]

VIII. Keresztély 1848. január 20-án meghalt és a politika iránt nem igazán érdeklődő, tapasztalatlan VII. Frigyesre rázúdult a népek tavasza és a robbanással fenyegető schleswig-holsteini kérdés. A dánok alkotmányt követeltek és a dánok lakta Schleswiget véglegesen az országhoz kívánták csatolni. A hatszáz éve különálló schleswigiek viszont Holsteinnel együtt külön alkotmányt és önállóságot követeltek. A király az előbbiek pártjára állt, és az 1849. júniusában kiadott alkotmányban Schleswiget Dániához csatolta. A hercegség fellázadt, és az 1851-ig elhúzódó konfliktusban (melyben egyik oldalon porosz, a másikon svéd és norvég csapatok is segédkeztek) a kormánycsapatok végül legyűrték az ellenállást. Ennek ellenére visszaállították Schleswig önállóságát Dánián belül és 1855-ben új alkotmányt fogadtak el, amelyben Dánia perszonálunióban egyesült a két hercegséggel. Időközben a német többségű Holsteinben és Dél-Schleswigben egyre erősödött a pángermán mozgalom, és az ennek elfojtására és eldánosításra tett erőfeszítések majd porosz-osztrák hadüzenetet és a hercegségek elcsatolását eredményezik majd 1864-ben. Az 1849-es alkotmány egyben az abszolút monarchia végét jelentette Dániában. Felállították a kétkamarás parlamentet (Rigsdag), az alsóházi választásokra általános választójogot biztosítottak (minden 30 éven felüli polgár szavazhatott), de a parlament a királynak felelt. Frigyes a későbbiekben többször is beavatkozott a politikába, például 1854-ben lemondatta a népszerűtlen, konzervatív kormányt. Az 1850-es években több gazdasági reformot is bevezettek, megszületett a szabadkereskedelmi törvény és magánbankokat alapítottak. VII. Frigyes botrányai ellenére igen népszerű király volt, közvetlen természete és közrendű felesége miatt az átlagpolgár magához közelinek érezhette.

Frigyes 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban meghalt. Három házasságából nem született gyermeke (bár állítólag egyik szeretőjétől született egy fia 1843-ban), így a Dániában 1448 óta uralkodó Oldenburg-ház főága kihalt. Utóda az Oldenburgok schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi ágához tartozó IX. Keresztély lett.

Louise Rasmussen, Frigyes harmadik felesége.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Dansk Biografisk Lexikon (dán nyelven)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederik 7. című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
VIII. Keresztély 		Következő uralkodó:
IX. Keresztély
VII. Frigyes dán király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. VI. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
8. V. Frigyes dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Brandenburg–Kulmbachi Zsófia Magdolna
 
 
 
 
 
 
 
4. Dániai Frigyes
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. II. Ferdinánd Albert braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
9. Julianna Mária braunschweig–wolfenbütteli hercegnl
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Antónia Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. VIII. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. II. Keresztély Lajos mecklenburg–schwerini herceg (=#24)
 
 
 
 
 
 
 
10. Lajos mecklenburg–schwerini trónörökös herceg (1725–1778) (=#12)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Gustave Karolina mecklenburg–schwerini hercegnő (=#25)
 
 
 
 
 
 
 
5. Zsófia Friderika mecklenburg–schwerini hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Ferenc Józsiás szász–coburg–saalfeldi herceg (=#26)
 
 
 
 
 
 
 
11. Sarolta Zsófia szász–coburg–saalfeldi hercegnő (1731–1810) (=#13)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Anna Zsófia schwarzburg–rudolstadti hercegnő (=#27)
 
 
 
 
 
 
 
1. VII. Frigyes dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. II. Keresztély Lajos mecklenburg–schwerini herceg (=#20)
 
 
 
 
 
 
 
12. Lajos mecklenburg–schwerini trónörökös herceg(1725–1778) (=#10)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Gustave Karolina mecklenburg–schwerini hercegnő (=#21)
 
 
 
 
 
 
 
6. I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Ferenc Józsiás szász–coburg–saalfeldi herceg (=#22)
 
 
 
 
 
 
 
13. Sarolta Zsófia szász–coburg–saalfeldi hercegnő (1731–1810) (=#11)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Anna Zsófia schwarzburg–rudolstadti hercegnő (=#23)
 
 
 
 
 
 
 
3. Sarolta Frederica mecklenburg–schwerini hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Friedrich II. von Sachsen-Gotha-Altenburg
 
 
 
 
 
 
 
14. János Ágost szász–gotha–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Magdalena Augusta von Anhalt-Zerbst
 
 
 
 
 
 
 
7. Lujza szász–gothai hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Heinrich I. Reuß zu Schleiz
 
 
 
 
 
 
 
15. Lujza reuss–schleizi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Juliana Dorothea Louise von Löwenstein-Wertheim-Virneburg
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=VII._Frigyes_dán_király&oldid=26786847”