Ugrás a tartalomhoz

Valletta

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valletta (Il-Belt)
Valletta címere
Valletta címere		 Valletta zászlaja
Valletta zászlaja
Mottó: Città Umilissima
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
Alapítás éve1566
PolgármesterAlexei Dingli (Nemzeti Párt, 2008 óta)
IrányítószámVLT
Testvérvárosok
Lista
Palermo
ÜnnepLista
Népesség
Teljes népesség6444 fő (2014. márc. 31.)[1]
Népsűrűség7517,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület0,84 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 53′ 52″, k. h. 14° 30′ 45″35.897778°N 14.512500°EKoordináták: é. sz. 35° 53′ 52″, k. h. 14° 30′ 45″35.897778°N 14.512500°E
Valletta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valletta témájú médiaállományokat.
Valletta városa
Világörökség
Valletta látképe
Valletta látképe
Adatok
OrszágMálta
Világörökség-azonosító131
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1980
Elhelyezkedése
Valletta (Málta)
Valletta
Valletta
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 53′ 52″, k. h. 14° 30′ 45″35.897778°N 14.512500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Valletta témájú médiaállományokat.

Valletta, máltai nevén Il-Belt (a város) Málta fővárosa és egyik helyi tanácsa. A Máltai főegyházmegye érseki társszékvárosa. Lakossága 6315 fő. Nevét alapítójáról, Jean Parisot de La Valette johannita nagymesterről kapta.

Fekvése és klímája

[szerkesztés]

Valletta Malta sziget északkeleti partján, a Marsamxett öböl és a Nagy Kikötő közti Sceberras-félszigeten fekszik. A várost délnyugatra a félsziget másik részét elfoglaló Floriana határolja.

Vallettában mediterrán éghajlat jellemző. Az éves átlaghőmérséklet 20,5 °C, télen 10-15 °C, nyáron 25-30 °C között van. Az átlagos csapadékmennyiség 112,5 mm/hónap. A napsütéses órák száma átlagosan napi 8,16.

Valletta éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)24,523,725,630,233,838,941,943,135,830,026,224,343,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,015,016,018,022,026,030,030,027,023,019,016,021,5
Átlaghőmérséklet (°C)12,012,013,015,018,022,026,026,024,021,016,013,018,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)9,09,010,012,015,018,021,022,020,017,013,011,014,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)0,40,62,84,15,77,28,58,26,54,31,70,10,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)8956472813321317992103544
Havi napsütéses órák száma1551692172703103303723412702171801552986
Forrás: Weatherbase, BBC Weather


Története

[szerkesztés]
A Nagymesteri Palota épülete
Az Auberge de Castille et Leon épülete, ma a miniszterelnök rezidenciája

A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 1530-ban kapta meg Málta szigeteit, és a Nagy Kikötő melletti Castello a marét választotta székhelyéül. Azonban már az 1560-as években javasolták külföldi mérnökök, hogy a szemközti Sceberras-félszigetre, amelynek csak a csúcsát foglalta el a Sant'Elmo-erőd, erődítéseket kellene építeni, ugyanis a félsziget magasabban volt, mint Castello a mare, és a modern ágyúk már képesek voltak átlőni az öböl fölött.

1565-ben az törökök ostrom alá vették a Nagy Kikötő erődjeit (Sant'Elmo, Castello a mare, Senglea), és valóban, a Sceberrasról lőtték is a túlparti városokat. Ezért, amikor a Nagy ostrom véget ért, Jean Parisot de La Valette nagymester 1566. március 28-án megalapította a félszigeten az új várost, amelynek saját nevét, valamint a Città Umilissima nevet adta. Első építésze Francesco Laparelli olasz mérnök volt. A város elkészültét egyikük sem érte meg, De La Valette 1568-ban halt meg, Laparelli két évvel később. Az építkezést Ġlormu Cassar máltai építész folytatta, és végül 1571. március 18-án Pietro del Monte nagymester átköltöztette a lovagrend főhadiszállását az új városba.

A város modern megoldásokkal büszkélkedhetett, többek között föld alatti vízhálózata volt, bár friss vízért egészen 1618-ig Marsa vízfolyásaihoz kellett járniuk. 1573-ban megkezdődött a Szent János-társkatedrális építése, 1574-ben megnyitotta kapuit a Sacra Infermeria, Európa egyik legmodernebb kórháza. 1615-re Alof de Wignacourt nagymester 15 kilométeres vízvezetéket építtetett a Rabat-környéki forrásoktól, ezzel a város friss vízhez jutott. A 17. század első felétől a félsziget védtelen déli részén újabb erődítések épültek, amelyek tervezőjükről, Pietro Paolo Florianiról a Floriana nevet kapták. 1676-ban orvosi iskola nyílt a Sacra Infermeria keretén belül, 1732. január 9-én megnyitotta kapuit a szigetek első színháza, a Teatro Pubblico (a mai Manoel Színház elődje). 1761-ben megnyílt az első közkönyvtár, 1769-ben megalakult Málta egyeteme, 1786-ban pedig a Matematikai- és Tengerészeti Tudományok Iskolája.

A nagymesterek a város védelmére erődök sorozatát építették a két nagy öböl partjain: Floriana (1634–1721), a Ricasoli-erőd (Kalkara, 1670-től), Cospicua (1675-től), a Manoel-erőd (1726-tól) és a Tigné-erőd.

Valletta 1801-ben

1798. június 12-én Ferdinand von Hompesch zu Bolheim nagymester átadta a szigeteket Napóleon tábornok francia seregének. A máltaiak felkelése miatt a Henri de Vaubois tábornok vezette franciák ide szorultak vissza, és éhezés és belső viszályok ellenére két évig tartották a várost az időközben portugál és brit segítséggel megerősített helyiekkel szemben. Végül 1800. szeptember 5-én feladták a várost. Málta brit koronagyarmat lett.

Bár Valletta maradt Málta székhelye, a jelentős fejlesztések a környék jobb adottságú városaiban zajlottak. Valletta így megőrizte lovagkori arculatát, a britek csupán néhány épületet emeltek, mint például a Királyi Operaházat. Az első jelentős fejlesztés a városban a vasút megépítése volt, amelynek végállomása a főkapu melletti árokban ma is látható. 1905-től villamosvonal kötötte össze a Három Várossal és Żebbuġ-dzsal. A fejlődés az első világháború alatti teljes foglalkoztatottságban érte el a csúcsát. A háború után rohamosan nőtt a munkanélküliség, a körülmények miatt 1919. június 7-én felkelés tört ki a városban, s a brit hadsereg közbelépése négy halálos áldozatot követelt. Nemzetgyűlés alakult, és sikerült kiharcolni az 1921-ben bevezetett új alkotmányt, amely a birodalmi ügyek kivételével teljes függetlenséget biztosított Máltának. A két világháború között megszűnt a villamos- és vonatközlekedés, helyette egyre nagyobb szerephez jutottak az autóbuszok.

A második világháború során a lakosság nagyon sokat szenvedett. Olaszország hadbalépésének másnapjától egészen a fegyverletételig bombázták a Nagy Kikötő környékét. Egy ejtőernyősökkel végrehajtott támadás tervét is elkészítették, de feltehetően reménytelennek itélték, ezért végül meg sem próbálták. 1941 májusától a tengeri utánpótlás is akadozott, ezért éhínség tört ki. 1942 telén és tavaszán volt a legszörnyűbb a pusztítás, a városból alig maradt épen valami. Augusztus 15-én végre megérkezett az utánpótlás a Nagy Kikötőbe, szeptember 29-én itt írták alá az olasz flotta megadását, és októberre a brit légierő uralta Málta légterét. Ettől kezdve a szövetségesek vezetői lakták be a várost és környékét, hogy előkészítsék a szicíliai partraszállást. 1945. január 30. és február 3. között Vallettában találkozott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, hogy előkészítsék a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat.

1946-ban megalakult a Nemzetgyűlés, 1947-től az új kormány székhelye lett a város. A háborútól kezdve lakossága folyamatosan csökken. 1964-ben lett a független Málta fővárosa. 1980-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike. 1998-ban erődítései a Lovagi erődök Málta kikötőiben néven javasolt világörökségi helyszín részei is lettek.[2] 2010-től nagyszabású építkezés kezdődött a florianai oldalon (City Gate Project), ahol a főkapu lebontásával új épületegyüttes, köztük a parlament és egy szabadtéri színház épül. Az egykori Porta San Giorgio (Szt. György-kapu) helyét 2011. május 15-én átadták a forgalomnak, a teljes építkezés befejezését 2013-ra tervezték.[3]

Ma az Európai Unió legkisebb fővárosa.

Önkormányzata

[szerkesztés]

Vallettát héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 4 nemzeti párti és 3 munkáspárti képviselőből áll.[4]

Polgármesterei:

  • Hector Bruno (1993–1999)
  • Paul Borġ Olivier (1999–2008)
  • Alexei Dingli (Nemzeti Párt, 2008–)

Ünnepei

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Szent János-társkatedrális
A Victoria-kapu
Az Alsó Barakka Kertek
A Nagymesteri Palota belső udvara

Templomok

[szerkesztés]
  • Szent János-társkatedrális[5] (San Ġwann, St John’s Co-Cathedral)
  • Szent Augusztin-plébániatemplom (St. Augustine): 1571-ben építtette Ġlormu Cassar, 1765-ben átépítették. 1968 óta önálló plébánia
  • Assisi Szent Ferenc-templom (San Franġisk t'Assisi, St. Francis of Assisi)
  • Karmelita templom
  • Az Anglikán Közösség Szent Pál-temploma (St. Paul)
  • A Skót Egyház Szent András-temploma (St. Andrew)
  • Szent Domonkos-plébániatemplom[6] (San Duminku, St. Dominic): az egész új város első plébániatemploma. Az eredeti, Ġlormu Cassar-féle templomot az 1693-as földrengés döntötte romba, az új templomot 1889-ben szentelték fel

Egyéb látnivalói

[szerkesztés]
  • Auberge de Castille: ma a miniszterelnök palotája
  • Barakka kertek: szép kilátás nyílik innen a Nagy Kikötőre és a Három Városra
  • Liberty Bell (Alsó Barakka kertek)
  • Sant'Elmo-erőd: jelenleg felújítási munkák miatt zárva
  • Erődítések

Kultúra

[szerkesztés]

Valletta színházaival és múzeumaival Málta talán legfontosabb kulturális központja. Ezen kívül Málta egészének támogatásával beadja a nevezését a 2018-as évre az Európa kulturális fővárosa címre.[7]

Band clubjai:

  • King’s Own Band Club[8] (1874): 1901-ig L-Istilla majd Prince of Wales Band Club néven működött. 1936. december 8-án ők adták elő elsőként nyilvánosan Málta nemzeti himnuszát
  • La Vallette Band Club

Múzeumok

[szerkesztés]

Málta állami múzeumait a Heritage Malta[9] üzemelteti.

  • St John's Co-Cathedral Museum
  • Grandmaster's Palace Armoury Museum
  • Malta War Museum (Fort St. Elmo)
  • National Museums of Archaeology (Auberge de Provence)
  • National Museum of Fine Arts
  • Manoel Theatre Museum
  • Toy Museum

Színházak

[szerkesztés]
  • Manoel Theatre[10]
  • Royal Opera House: 1942. áprilisában lebombázták, azóta rom. Jelenleg komoly tervek vannak a romok beépítésére, a városkapunál épülő parlamenttel közös komplexumként

Sport

[szerkesztés]

Sportegyesületei:[11]

  • Kosárlabda: Valletta Ballers: a másodosztály középmezőnyébe tartozik
  • Labdarúgás: Valletta Football Club[12] (1943): négy korábbi városi csapat egyesüléséből jött létre. Az élvonal egyik legsikeresebb csapata, 19-szeres bajnok. Az egyetlen csapat, amely ugyanabban az évben a labdarúgó-szövetség mind a hat trófeáját el tudta nyerni (2000/2001).
    Valletta St. Paul: egy korábbi csapat nevén alakult. Jelenleg a Division One tagja
    Valletta Stars: egy korábbi csapat nevén alakult. Jelenleg a Division One tagja
    Valletta Rovers: ifjúsági klub
  • Rögbi: Valletta Lions Rugby Football Club[13] (2007)
  • Röplabda: Valletta Volleyball Club: szinte egyeduralkodók a sportágban, 2010-ben a bajnokságot és a kupát is elhódították

Közlekedés

[szerkesztés]

A városba autóval – néhány rész kivételével – már csak engedéllyel lehet behajtani, a szomszédos Floriana szélén található parkolókból azonban néhány perc alatt megközelíthető. A városkapu előtti St. James-árokban lévő buszpályaudvarra fut össze Málta autóbusz-vonalainak jelentős része. A máltai nemzetközi repülőtér 5 kilométerre található, a Valletta Waterfront (kikötői terminál) pedig sétálva is elérhető.

Autóbuszjáratai (2018. decemberi adatok):[14]

  • 1 (Valletta-Isla)
  • 2 (Valletta-Birgu)
  • 3 (Valletta-Xgħajra)
  • 4 (Valletta-Birgu)
  • 13 (Valletta-Baħar iċ-Ċagħaq)
  • 13A (Valletta-San Ġiljan)
  • 14 (Valletta-Pembroke)
  • 15 (Valletta-Sliema)
  • 16 (Valletta-Swieqi)
  • 21 (Valletta-Sliema)
  • 22 (Valletta-Birkirkara)
  • 24 (Valletta-San Ġwann)
  • 25 (Valletta-San Ġwann)
  • 31 (Valletta-Mosta-Buġibba)
  • 32 (Valletta-Swatar)
  • 35 (Valletta-San Ġwann)
  • 41 (Valletta-Mosta-Buġibba-Ċirkewwa)
  • 42 (Valletta-Mosta-Buġibba-Ċirkewwa)
  • 43 (Valletta-Naxxar)
  • 44 (Valletta-Għajn Tuffieħa)
  • 45 (Valletta-Mosta-Buġibba)
  • 46 (Valletta-Għargħur)
  • 47 (Valletta-Mosta)
  • 48 (Valletta-Mosta-Buġibba)
  • 49 (Valletta-Għadira)
  • 50 (Valletta-Rabat)
  • 51 (Valletta-Rabat-Mtarfa)
  • 52 (Valletta-Rabat-Dingli)
  • 53 (Valletta-Rabat Virtu)
  • 54 (Valletta-Attard)
  • 56 (Valletta-Ta’ Qali-Rabat-Dingli)
  • 58 (Valletta-Birkirkara)
  • 58A (Valletta-Birkirkara)
  • 61 (Valletta-Żebbuġ)
  • 62 (Valletta-Siġġiewi)
  • 63 (Valletta-Qormi)
  • 64 (Valletta-Santa Venera)
  • 71 (Valletta-Żurrieq)
  • 72 (Valletta-Qrendi)
  • 73 (Valletta-Żurrieq)
  • 74 (Valletta-Żurrieq)
  • 80 (Valletta-Birżebbuġa)
  • 81 (Valletta-Marsaxlokk)
  • 82 (Valletta-Birżebbuġa)
  • 83 (Valletta-Santa Luċija)
  • 84 (Valletta-Żejtun)
  • 85 (Valletta-Marsaxlokk)
  • 88 (Valletta-Gudja)
  • 91 (Valletta-Marsaskala)
  • 92 (Valletta-Marsaskala (Zonqor))
  • 93 (Valletta-Marsaskala (Jerma))
  • 94 (Valletta-Xgħajra)
  • 122 (Valletta-Mater Dei kórház)
  • 130 (Valletta-Valletta Waterfront)
  • 133 (belvárosi körjárat, Valletta)
  • 238 (Valletta-Mosta-Mġarr)
  • 250 (Valletta-Mosta-Għadira)
  • 260 (Valletta-Mosta-Għargħur)
  • X4 (expressz, Valletta-Birżebbuġa)
  • TD9 (expressz, Valletta-Buġibba)
  • TD10 (expressz, Valletta-Marsaxlokk)
  • TD13 (expressz, Valletta-San Ġiljan)
  • N13 (éjszakai, Valletta-San Ġiljan)

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Boldog Ignazio Falzon pap, tanító (1813–1875)
  • Paolo Nani zeneszerző (1814–1904)
  • Sir Adrian Dingli jogász, legfőbb ügyész, a Koronatanács tagja (1817–1900)
  • Sir Gerald Strickland politikus, 1927–1932 Málta miniszterelnöke (1861–1940)
  • Sir Joseph Howard politikus, 1921–1923 Málta első miniszterelnöke (1862–1925)
  • (Szent) Ġorġ Preca áldozópap, a Keresztény Tanítás Társaságának (M.U.S.E.U.M.) alapítója (1880–1962)
  • Enrico Mizzi politikus, Málta egykori miniszterelnöke (1885–1950)
  • Sir Ugo Pasquale Mifsud politikus, 1924–1927 és 1932–1933 Málta miniszterelnöke (1889–1942)
  • Irene Condachi (1899–1970) orvosnő, neki tulajdonítják a rühösség megszüntetését a máltai oktatási intézményekben.
  • Ġorġ Borġ Olivier jegyző, politikus, 1950–1955 és 1962–1971 Málta miniszterelnöke (1911–1980)
  • Antoine Camilleri festő (1922–2005)
  • Guido de Marco jogász, politikus, 1999–2004 Málta köztársasági elnöke (1931–2010)
  • Pietru Pawlu Cremona O.P. domonkos szerzetes, Málta jelenlegi érseke (*1946. január 25.)
  • Lawrence Gonzi politikus, jelenlegi miniszterelnök (*1953. július 1.)
  • Gilbert Agius válogatott labdarúgó (*1974. február 21.)

Testvérvárosok

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Valletta
A Wikimédia Commons tartalmaz Valletta témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  2. ↑ Knights' Fortifications around the Harbours of Malta (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative sites. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  3. ↑ „City Gate reopens for pedestrians”, Times of Malta, 2011. május 15. (angol nyelvű) 
  4. ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  5. ↑ St. John's co-cathedral (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  6. ↑ St. Dominic parish (angol nyelven). [2010. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 26.)
  7. ↑ „Localities unite behind Valletta in cultural capital bid”, Times of Malta, 2011. január 26.. [2011. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. január 26.) (angol nyelvű) 
  8. ↑ King's Own Band Club (angol nyelven). [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  9. ↑ Heritage Malta (angol nyelven). [2010. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  10. ↑ Teatru Manoel (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  11. ↑ Sports (angol nyelven). di-ve.com. [2010. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  12. ↑ Valletta F.C. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  13. ↑ Valletta Lions R.F.C. (angol nyelven). [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  14. ↑ Malta Public Transport. publictransport.com.mt. [2015. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 26.)

Források

[szerkesztés]
  • Local councils: Valletta (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  • Blouet, Brian. The story of Malta, 3. átdolgozott kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press (1981) 


Előző:
Aarhus, Páfosz 		Következő:
Matera, Plovdiv
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Valletta&oldid=27156354”