Lija
Ħal Lija | |||
A falu névtáblája a címerrel | |||
| |||
Mottó: Suave fructo rubeo[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Málta | ||
Rang | Helyi tanács | ||
Polgármester | Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006 óta) | ||
Irányítószám | LJA | ||
Ünnep | Urunk színeváltozása (augusztus 6.) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3070 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 2526,36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 40-50 m | ||
Terület | 1,1 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″35.901389°N 14.447222°EKoordináták: é. sz. 35° 54′ 05″, k. h. 14° 26′ 50″35.901389°N 14.447222°E | |||
Ħal Lija weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ħal Lija témájú médiaállományokat. |
Ħal Lija Málta egyik helyi tanácsa Birkirkara mellett. Lakossága 2779 fő. Attarddal és Balzannal együtt alkotják Málta Három Falvát.
Története
[szerkesztés]Az 1967-ben felfedezett sírok tanúsága szerint már az őskorban lakott volt a terület. A mai település kezdeteit az jelentette, amikor a falu 1594-ben függetlenné vált Birkirkarától, egyben hozzácsatolták a korábban Ħ'Attardhoz tartozó Ħal-Bordi and Ħal Mann községeket. 1694-ben kezdődött el a templom építése, Gianni Barbara építész tervei alapján. A megszálló franciák egyik szállása volt a település határában álló Villa Preziosi. 1837-ben a közoktatás elindításakor Ħal Lija az elsők között kapott általános iskolát. 1919-ben az alkotmányt megalkotó bizottság három esetben is a Villa Gourgion Depiro falai között ült össze. A 20. században a máltai tűzijátékgyártás egyik fellegvára lett, a készítők 1980-ban Monacóban 1. díjat nyertek. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.
Önkormányzata
[szerkesztés]Ħal Lija irányításáért a öttagú helyi tanács felel. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből áll.[3]
Polgármesterei:
- Joseph Mangion (1994-1997)
- Magda Magri Naudi (1997-2000)
- Joseph Mangion (2000-2003)
- Magda Magri Naudi (2003-2006)
- Ian Castaldi Paris (Nemzeti Párt, 2006-)
Ünnepnapjai
[szerkesztés]- Július 6. körül: Jum Ħal-Lija: a tanács által rendezett egy hetes programsorozat
- Augusztus 6.: Urunk színeváltozása: a falu búcsúnapja. Előző este felvonulás, koncertek
- Szeptember utolsó hétvégéje: Mihály arkangyal ünnepe: a szezon utolsó tűzijátéka
- Citrus Fesztivál: 2003 óta évente rendezik meg
Nevezetességei
[szerkesztés]Belvedere
[szerkesztés]Máltai nevén It-Torri ta' Ħal Lija. A robusztus kilátó 1857-ben épült a Depiro család elképzelése szerint. A romos épületet 1996-ban újították fel. Csak a tanács engedélyével látogatható.
Egyéb nevezetességei
[szerkesztés]- A plébániatemplom múzeuma
- A régi malom: a tanács engedélyével látogatható
- Ħal Mann régi temetője
Kultúra
[szerkesztés]Band clubja a San Pio X Band Club. A Gallery G festészeti kiállítások helyszíne.
Sport
[szerkesztés]Sportegyesületei:
Labdarúgás
[szerkesztés]A városnak korábban több csapata is volt: az első a 30-as években a Lija Amateurs, majd kettő, amelyek a 40-es években megszűntek: a Lija Brighters és a Lija United. 1949-ben létrejött a Lija Athletics. A csapat nehezen indult, sokáig volt a harmadik vonal tagja, 1957-ben tömegverekedésért eltiltották a bajnokságtól, ám következő évtől megint részt vehetett. Az 1962-63-as szezonban nyerte meg először a harmadosztályt, a másodosztályból öt szezon után esett ki. Legközelebb csak kilenc év múlva jutott fel a második vonalba, ahonnan 1982-ben ismét kiesett. 1988-ban feljutott, majd a következő évben újra kiesett. 1991-ben már a harmadik vonalban volt, innen 1994-es bajnoki címével indult el felfelé, és 1996-ban már a Premier League-ben küzdött, és utolsó helyen végzett. Legközelebb a 2001-2002-es, majd a 2004-2005-ös idényt töltötte a legjobbak között, azóta újra kiesett a harmadik vonalba.[5]
Közlekedése
[szerkesztés]Autóval Birkirkara felől megközelíthető, a hétköznapi forgalom inkább kerülőútvonalként használja.
Autóbuszjáratai (2011. július 3. után):[6]
- 41 (Valletta-Ċirkewwa)
- 42 (Valletta-Mosta)
- 43 (Valletta-Lija)
- 105 (Naxxar-Mosta)
- 106 (Mater Dei Kórház-Ta' Qali)
- N21 (éjszakai, San Ġiljan, körjárat)
Hivatkozások
[szerkesztés]- Lija plébániája (angol nyelven). [2019. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
- Lija (angol nyelven). PocketMalta. [2010. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jelentése: Édes gyümölcsöket érlelek
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ Lija Athletic FC (angol nyelven). [2007. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Brief history (angol nyelven). Lija Athletic F.C.. [2009. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
- ↑ Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
Források
[szerkesztés]- Lija Local Council (angol nyelven). [2012. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
- Local councils: Lija (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 24.)