Irene Condachi
| Irene Condachi | |
| Született | 1899. június 7. Valletta |
| Elhunyt | 1970 (70-71 évesen) Málta |
| Állampolgársága | máltai |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Irene Condachi (1899. június 7. – 1970.) máltai orvos, egyike a két orvosnőnek, aki a szigeten praktizált a második világháború alatt. Egyike volt az iskolaorvosi szolgálat megalapítóinak, és neki tulajdonítják a rühösség megszüntetését a máltai oktatási intézményekben.
Családja és fiatalkora
[szerkesztés]Irene Condachi Máltán született görög bevándorló családban. Apja, Constanino Condachi kereskedő volt.[1] Görög ortodox hagyomány szerint nevelték, amely toleránsabb volt az otthonukon kívül dolgozó nőkkel szemben.[2] 1916-ban elkezdte orvosi tanulmányait a Máltai Egyetemen, de egy év múlva felhagyott vele. Tíz évvel később orvosi diplomát szerzett a Nápolyi Egyetemen, majd folytatva tanulmányait, gyermekgyógyász szakorvosi végzettséget szerzett a paviai egyetemen.[1]
Pályafutása
[szerkesztés]Tanulmányai végeztével visszatért Máltára, ahol Joseph Ellul, a Máltai Egyetem szülész-nőgyógyász professzorának segédje lett Vallettában.[1][3] 1938-ban az állami iskola tisztiorvosa lett,[1] és Sliemában a Luzio utcában telepedett le. A második világháború során, mivel a férfiak bevonultak katonának, a nőkre több feladat hárult a sziget védelmében. Egy szemorvos és egy fogorvos kíséretében Condachi elkezdte az iskolaorvosi szolgálatot. Szállítóeszköz hiányában 1941–1942-ben gyalog vagy lovon látogatta a sziget iskoláit, hogy beoltsa és megvizsgálja a szigeten lakó több mint 20 000 gyermeket. Az ő feladat volt a rühösség kiküszöbölése az állami iskolákban; ehhez egy kőolaj-alapú kenőcsöt használt.[2] Veszélyes körülmények között kellett dolgoznia, mivel 1941-ben az állami iskolákat kórházzá vagy menekültközponttá alakították. Amikor Qormiban az állami iskolában elhelyezett kórházat látogatta meg, az épületet bombatámadás érte, és Condachi, csapata, a menekültek és a diákok alig tudtak bemenekülni a lányiskola alatti óvóhelyre.[4] A háború alatt összesen két orvosnő dolgozott a szigeten, az egyikük Condachi volt.[2] Az Oktatási Minisztérium tisztiorvosaként 1959-ig dolgozott; akkoriban ő volt a legjobban fizetett nő a kormányzati alkalmazottak között.[1]
Condachi 1970-ben hunyt el, és Málta szolgálatában végzett hosszú orvosi pályafutása miatt vált ismertté.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Camilleri 2006 :45.
- ↑ a b c Carabott 2016
- ↑ Savona-Ventura–Borg-Galea 2007 :35.
- ↑ Borda 2015
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Irene Condachi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Borda 2015: Alfred Conti Borda: The Qormi school that was saved by the bell. The Times of Malta, (2015. január 18.)
- ↑ Camilleri 2006: Patricia Camilleri: The Rise and Rise of the Female Graduate: Some milestones in tertiary education for women in Malta. www.um.edu.mt (2006) (Hozzáférés: 2021. április 4.) arch
- ↑ Carabott 2016: Sarah Carabott: How women ran Malta during World War II. The Times of Malta, (2016. június 20.)
- ↑ Savona-Ventura–Borg-Galea 2007: Charles Savona-Ventura – C. Borg-Galea: Universitas Studiorum Melitensis Medicinae Chirugiaeque Facultate: Roll of Honour. Tal-Qroqq, Malta: Faculty of Medicine & Surgery, University of Malta. 2007. ISBN 978-99932-0-536-4
További információk
[szerkesztés]- Simon Cusens: The role of women in World War II: The case of Malta. Tal-Qroqq, Msida, Malta: University of Malta. 2014.