Ugrás a tartalomhoz

Kovács Margit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács Margit
Kovács Margit emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 1. szám alatt
Kovács Margit emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 1. szám alatt
Született1902. november 30.[1][2][3]
Győr[4]
Elhunyt1977. június 4. (74 évesen)[1][2][3]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar[6]
Foglalkozása
IskoláiKönigliche Kunstgewerbeschule München (1928–1929)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-32)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács Margit (Győr, 1902. november 30. – Budapest, 1977. június 4.) Kossuth-díjas magyar kerámiaművész, érdemes és kiváló művész, Kovács Zoltán leánya.

Élete

[szerkesztés]

Kovács Zoltán főreáliskolai tanár (1871. június 13. – Győr, 1912. augusztus 14.) és Heller Ilona gyermekeként született. Édesapja a győri Állami Révai Főreáliskola fizikatanára volt, aki fiatalon, 41 éves korában elhunyt. [7]

Tanulmányok

[szerkesztés]

Keramikusi tevékenységére hazai és külföldi iskolákban folytatott tanulmányok során készült fel. Jaschik Álmos magániskolájában grafikát, az Iparművészeti Iskolában porcelánfestést tanult 1924-26-ig. 1926-28 között Kende Judittal együtt Bécsben sajátította el a keramikusi mesterség alapjait, Hertha Bucher kerámiaműhelyében. Münchenben a Staatsschule für Angewandte Kunst intézményében képezte tovább magát keramikusként s ugyanitt szobrászhallgatóként plasztikai formálást is tanult. 1932-ben Koppenhágában tett tanulmányútja során funkcionális használati tárgyak készítésével ismerkedett. 1933-ban a Sevres-i Porcelángyárban a samottos figura és a porcelán zsánerfigurák mintázási technikáját sajátította el. A korongozás technikáját és az érzékeny plasztikai formálást egyesítve tanulmányai után Kovács Margit olyan alkotások sorát kezdte létrehozni, melyek szerencsésen oldották fel a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárokat.

Művészi pályakép

[szerkesztés]

A 30-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. A 30-as évek második felében stilizáltabb falképeket és folklorisztikus hatásokat asszimiláló, egyéni hangú dísztárgyakat kezdett alkotni. A geometrizáló tendencia egyre jobban kezdett érvényesülni figuráinál a korongolt forgásformák alkalmazásával. Kúpformákra egyszerűsítette a kisméretű figurákat, a nagyobb méretű alakokat pedig oszlopszerűen kezdte megformálni. A korongolt formákat dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította s a fényes fedőmázak mellett megkezdte a matt mázakkal való kísérletezés színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben.

Elismerések, megrendelések

[szerkesztés]

1928-ban önálló kiállítása nyílt meg egy budapesti galériában. Ettől kezdve érett és befutott művészként tartják számon. Számos megrendelést kapott köz- és magánépületek díszítésére, kerámia faliképek, domborművek készítésére. Pályája 1945 után is töretlen maradt. Elismert és foglalkoztatott művész, 1948-ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették ki. Számos állami megbízást kapott. Sikeres kiállítások és elismerő díjak sora bizonyítja hazai és külföldi népszerűségét.

  • 1928: Csoportkiállítás. Budapest Nemzeti Szalon
  • 1930: IV. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza. Elismerő Oklevél
  • 1933: IV. Triennale, Milánó. Ezüstérem
  • 1936: V. Triennale, Milánó. Aranyérem
  • 1937: Világkiállítás, Párizs. Elismerő Oklevél
  • 1937: A Magyar Iparművészet Országos Egyesületének Kiállítása, Budapest. Ezüstérem
  • 1938: I. Országos Iparművészeti Kiállítás, Budapest. Aranyérem
  • 1938: Nemzeti Iparművészeti Kiállítás, Berlin. Aranyérem
  • 1939: V. Triennale, Milánó. Ezüstérem
  • 1940: VII. Nemzetközi Kiállítás, Milánó. Ezüstérem
  • 1948: Kossuth-díj
  • 1953: Érdemes művész
  • 1958: Világkiállítás, Brüsszel. Nagydíj
  • 1959: Kiváló művész
  • 1962: Nemzetközi Kerámiakiállítás, Prága. Ezüstérem
  • 1971: Győr díszpolgára
  • 1974: Szentendre díszpolgára
  • 1996: Magyar Örökség díj (posztumusz)

Főbb művei

[szerkesztés]
Kovács Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-32. Kass János alkotása.
  • Korongos (1929)
  • Szent György (1935)
  • Kuglófmadonna (1938)
  • Ádám és Éva (1941)
  • Nővérek I. (1942)
  • Bort, búzát, békességet (1942)
  • Pólyázó Madonna (1942 körül)
  • Királykisasszony (1944)
  • Bárányos király (1944-1945)
  • Corpus (1948)
  • Anyám (1948)
  • Szoptató (1948)
  • Leánykérés (1948)
  • Almaszedés (1952)
  • Kenyérszegő (1952)
  • Fonó (1953)
  • Lakodalmas kályha (1953)
  • Fésülködő dáma (1957)
  • Halászasszonyok (1968)
  • A mag (1969)
  • Cantata Profana (1969)
  • A nagy család

Állandó kiállítások

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Épületkerámia a budapesti Régi posta utcában
    Épületkerámia a budapesti Régi posta utcában
  • Épületkerámia a budapesti Vármegye utcában
    Épületkerámia a budapesti Vármegye utcában
  • Mélydombormű a Hollán Ernő u. 16. falán, Budapesten
    Mélydombormű a Hollán Ernő u. 16. falán, Budapesten
  • Mária-szobor a Budai Vár egyik polgárházán
    Mária-szobor a Budai Vár egyik polgárházán
  • Dombormű a Bécsi kapu előtt a budai Vár falán
    Dombormű a Bécsi kapu előtt a budai Vár falán
  • Dombormű Székesfehérváron, a Vármegye utca egyik házán
    Dombormű Székesfehérváron, a Vármegye utca egyik házán

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Kovács, Margit, Margit Kovács
  4. ↑ Aware (francia, angol és japán nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 27.)
  5. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  6. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2013. január 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  7. ↑ https://www.gyorikonyvtar.hu/gyel/index.php/Kov%C3%A1cs_(1890-ig_Klein)_S%C3%A1muel_Zolt%C3%A1n,_dr[halott link]. Kovács (1890-ig Klein) Sámuel Zoltán, dr. (Győri Életrajzi Lexikon)

Források

[szerkesztés]
  • P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1976
  • Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961
  • Petényi Katalin (szerk.): Kovács Margit gyűjtemény. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1978
  • Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980
  • Képzőművészet Magyarországon [1]
  • Győr Megyei Jogú Város Honlapja [2]
  • Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0

További információk

[szerkesztés]
  • Képzőművészet Magyarországon [3]
  • Kovács Margit [4]
  • Kovács Margit Általános Iskola, Művelődési Központ, Kézműves SZMKI, Győr [5]
  • Kovács Margit kerámiái [6] Archiválva 2007. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_Margit&oldid=27435295”