Ugrás a tartalomhoz

Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1954. április 1.
SzékhelyBudapest
SablonWikidataSegítség

Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata) (nem hivatalos rövidítések: Képzőművészeti Alap Kiadó; Képzőművészeti Kiadó; Képzőművészeti K.), a cég neve hatályos 1954. április 1-jétől,[1] székhely: Budapest.

Története

[szerkesztés]

„A kiadóvállalat a Népművelési Minisztérium határozatával 1954 április 1-jén alakult meg mint a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Jogelőd szerve a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalat volt, amely a Képcsarnok Vállalatra és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatára vált szét. A szerv közvetlen felügyeleti szerveként a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapját jelölték meg. Kiadványainak körét képezték: képzőművészeti könyvek és reprodukciók; illusztrált naptárak, képes levelezőlapok; egyéb művészeti tárgyú kiadványok, életrajzok. Műszaki retusmunkákat is és ügynöki tevékenységet is végzett, retusműterme 1958 óta működött. 1984 január 1-jétől a vállalat neve Képzőművészeti Kiadóra változott (teljes nevén: Képzőművészeti Kiadó, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Leányvállalata). Legnagyobb volumenű profiljuk a levelezőlap-kiadás volt, ezen belül is a színes levelezőlapok. Kiemelkedő kereskedelmi és együttműködési partnerének számított az Offset Nyomda, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, és a Piért Nagykereskedelmi Vállalat. A könyvkiadás tematikájában kiemelt szerepet kaptak a "kulturpolitikai célkitűzések," ami azt jelentette, hogy a kortárs magyar művészetet bemutatását preferálták. Leghíresebb sorozata a '"Mai magyar művészet" című monográfia-sorozat, amelynek darabjai: Mai magyar rajzművészet, Mai magyar iparművészet, Mai magyar szobrászat, Mai magyar festészet, Mai magyar gobelinek. 1996 február 1-jétől Képzőművészeti Kiadó Kft. néven működik.[2]

Tevékenysége

[szerkesztés]

Képzőművészeti (építészet, szobrászat, rajz, grafika, festészet) nyomtatott kiadványokat szerkesztett és forgalmazott a legkülönbözőbb műfajokban: kiállítási katalógusok; oktatási anyagok; szakirodalom; művészettörténeti irodalom. Idegenforgalmi értékek[3] történelmi és kulturális bemutatására is vállalkozott. A külföldi képzőművészeti alkotások szakirodalmát magyarra fordította, s bemutatta a hazai közönségnek; magyar múzeumokat és magyar vagy Magyarországon található képzőművészeti alkotásokat közreadott idegen nyelvű szakirodalom kíséretében külföldiek számára. A Képművészeti Alap Kiadó Vállalata azon kiadók egyike, mely tevékenységének jelentős szerepe volt a képzőművészeti vizuális kultúra közvetítése területén. Jelentős vállalkozása volt - az ötvenes évek második felében létrehozott - RETUSMŰTEREM, amely a saját kiadványok nyomdai előkészítéséhez szükséges "amerikai retus" munkák elvégzése mellett, más kiadók megrendelésére is retusált. A cég megalakulása utáni évben jelentkezett a: KÉPES LEVELEZŐLAP TÖRTÉNETE" című kiállításával, amelynek budapesti bemutatása után - az érdeklődésre alapozva - vándorkiállításként is elvitte, számos vidéki múzeumba, művelődési házba, könyvtárba, honvédségi körletekbe. A siker ösztönözte a Kiadó vezetését, hogy további kiállításokkal is jelentkezzen, amelyek már a tervezéskor, vándorkiállításnak készültek. Ilyen volt, a FESTÉSZETÜNK LEGSZEBB ALKOTÁSAI, A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI, összesen: cca. 8-9 vándor anyag. Ezeken a helyszíneken, kulturális eseménynek számított egy-egy bemutató, amelyek némelyikét, olyan ismert emberek nyitották meg, mint a soproni kiállítások esetében Csatkai Endre, Kőszegen: Szövényi István, Budapesten: Pogány Ö. Gábor, Szolnokon: Kaposvári Gyula, és mások. A Képzőművészeti Kiadó részt vett a Szerencsen ma is látható Képes levelezőlap Múzeum megalapításának előkészítésében, amely Dr.Petrikovics László orvos, és műgyűjtő alapító ajándékából jött létre. Megrendezte a "100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP" kiállítást - 1970-ben - a Műcsarnokban. Összefogta a képes levelezőlap gyűjtőket, és - időnként - rendezvények keretében adott szakmai tájékoztatást. Az első - magyarországi - megrendezéstől résztvevője volt, a Képzőművészeti Világhét eseményeinek. Rövid idővel, a megalakulása után, felkínálta a magyar vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy cég-, és árupropaganadájukat, magyar alkotások nyomataival készített fali-, és asztali naptárakkal reklámozzák. Napjainkban többféle szakirányban nyitott a Képzőművészeti Kiadó profilja.

Sorozataiból

[szerkesztés]
  • Az én múzeumom (1963–1984) sorozat szerk. Zádor Anna
  • Képzőművészeti zsebkönyvtár (1958–1988)
  • Magyar mesterek (1954–1963)[4]
  • Magyar műemlékek[5] (1953–1977)
  • Magyar művészettörténet[6] (1970–1971)
  • Mai magyar iparművészet (1974–1977)[7]
  • Mai magyar művészet (1971–1989) sorozat szerk. Dávid Katalin
  • Mesterművek zsebkönyvtára (1964.)[8]
  • Műemlékeink lásd Magyar Műemlékek
  • A művészet kiskönyvtára (1955–1969)[9]
  • Művészettörténet (1958–1971)
  • A művészettörténet forrásai (1959–1964)
  • A realizmus magyar mesterei (1953)[10]
  • A turizmus kérdései (1997–2001)

Folyóirataiból

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Már 1953-ban is jelentett meg kötetet Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata impresszummal, hiszen a kiadó megalapítása már folyamatban volt.
  2. https://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery/detail.aspx?ID=9169
  3. Pl. Buda : The Castle District : English with 52 color photos : Das Burgviertel : Deutsch mit 52 Farbphotos / text by József Bessenyei. Budapest : Képzőművészeti Kiadó, 1989. [48] p. : ill., színes.:(Ser. Souvenir guide, 0865-2619) Angol és német nyelven. ISBN 963-336-493-0
  4. A sorozat ma is él, de már a Corvina Könyvkiadó gondozza.
  5. Lásd Műemlékeink, Helyreállított műemlékeink alternatív címeken is.
  6. Minerva Kiadóval együtt.
  7. 2007-ben a Ráday Galéria adott ki ezen a címen könyvsorozatot.
  8. Egy Vincent van Gogh és egy Toulouse-Lautrec kötet jelent meg ezen sorozatcím alatt.
  9. E sorozat kötetei többnyire, majd kizárólag a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelentek meg 1984-ig.
  10. Than Mór : 1828–1899 / Wilhelmb Gizella Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1953. 52 p., 30 t. : ill.
  11. Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve 5. : 1962 / főszerk. Dobrovits Aladár Budapest : Képzőművészeti Alap, 1962. 178 p.
  12. Állományadatok:1.1960:1-5; 2.1961:1-12--30.1989:1-12--31.1990:1-3. (SZTE Egyetemi Könyvtárban található állomány alapján.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]