Ugrás a tartalomhoz

Tömegközlekedés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tömegközlekedés (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés) – az általános értelmezés szerint – magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járművükkel közlekednek. A használatos közlekedési eszköz alapján ide tartozik a:

Tágabb értelemben a közösségi közlekedéshez tartozik a szerződéses közlekedés, a különjárati közlekedés, továbbá az igényvezérelt (rugalmas) közlekedési szolgáltatások.[1]

Egyes források ide sorolják a taxiszolgáltatást is. A különbség, itt, a támogatás teljes hiánya.

Közösségi közlekedésnél (szemben az egyéni közlekedéssel) az utasnak – utazásának időpontja és útvonala tekintetében – alkalmazkodnia kell mások igényeihez, mivel a személyszállítás másokkal együtt, a közlekedési eszköz megosztott használatával történik. Gyakorlatilag útvonalhoz és menetrendhez.

A tömegközlekedés előtérbe kerülésével csökkenthető a forgalmi zsúfoltság, a károsanyag-kibocsátás (emisszió) és energiafelhasználás, valamint a közlekedési balesetek száma.

A közösségi közlekedés közszolgáltatás (az állam vagy önkormányzat által támogatott szolgáltatás).

Az 1990-es évektől kezdve tapasztalható az a törekvés, hogy a „tömegközlekedés” kifejezést valamilyen jobban hangzó elnevezéssel váltsák fel. Bizonyos elterjedtségre tett szert a „közösségi közlekedés” forma, illetve kialakult az a gyakorlat, hogy a „közforgalmú közlekedés” megjelölést a „tömegközlekedés”-nek megfelelő értelemben használják.
– Fülöp–Horváth–Prileszky–Szabó: Közforgalmú közlekedés I. – Széchenyi István Egyetem, egyetemi jegyzet
Csuklós autóbusz Szegeden

Története

[szerkesztés]
Lóvasút Gdańskban, 1873 után

A tömegközlekedés egyidős az első ember vezette kompokkal, az első közösségi közlekedési forma a vízi közlekedés volt, a szárazföldön az emberek gyalogoltak vagy állatra ültek.

A tömegközlekedés történelmi formája a postakocsi, amellyel fogadók, vendéglők és kocsmák között lehetett utazni, valamint más „lóvontatta járművek” (hajók és szekerek), amelyek fizetségért rendszeresen utasokat szállítottak.

A városon belül az omnibusz volt az első szervezett tömegközlekedési eszköz, amit először Nantes városában, Franciaországban kezdtek működtetni, 1826-ban.

Bővebben lásd A közlekedés története című cikket.

A tömegközlekedés modern formái

[szerkesztés]
Villamosok Miskolcon
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Közút

[szerkesztés]
Dortmundi függővasút

Vasút

[szerkesztés]
Siklóvasút, Mendola, Caldaro, Dél-Tirol
Nyeregvasút, Európa-Park, Rust, Baden-Württemberg

Víz

[szerkesztés]

Levegő

[szerkesztés]
A tokiói metró utasai

Meredek vagy vertikális pályás járművek

[szerkesztés]

Egyéb

[szerkesztés]

Fejlődő technológiák

[szerkesztés]

Ezek közül némelyik nem használható az általános közönség számára, például az irodai liftek vagy az iskolabuszok.

Megállók és csomópontok

[szerkesztés]
Autóbusz-állomás Miskolcon

Jegyek

[szerkesztés]
MÁV-menetjegy 2007-ben

A közösségi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító díj megtérítésére és igazolására vonatkozóan különböző megoldások vannak használatban világszerte:

  • Jegy
    • előre váltott, belépéskor ellenőrzött jegy, az utas addig nem léphet be a szolgáltatási területre, amíg nem ellenőrzik a jegyét (leggyakrabban a metróban használják)
    • előre váltott, az utazás során a szolgáltatási területen jegyellenőrök által véletlenszerűen ellenőrzött jegy (leginkább Kelet-Európában és az Egyesült Államokban használják)
    • az utazás megkezdésekor váltott, egyszeri útra szóló jegy, amit a sofőr ellenőriz (például távolsági buszokon)
    • feltöltőkártya, az utas által meghatározott összeg kerül a kártyára, amelyről az utazás díját távolságtól függően minden egyes használatkor elektronikus, mágneses vagy optikai úton levonják
    • adott járatra, adott helyre szóló helyjegy
  • Bérlet
    • határozott időre szóló bérlet
    • adott időszak alatt adott számú napon használható bérlet (például 8 napon egy hónapban)
    • kombinált bérlet
    • kedvezményes árú bérlet
  • Zseton
  • Mágneskártya
  • Smartcard
  • SMS alapú utazási díjtérítés

Vannak városok, ahol a tömegközlekedés ingyenes és nem kell jegyet váltani.

Magyarország tömegközlekedése

[szerkesztés]

A tömegközlekedés állami, önkormányzati és magántulajdonú társaságokon keresztül valósul meg az országban.

A vasúti személyszállításról nagyobbrészben a MÁV-START Zrt. (a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. leányvállalata) gondoskodik, régiós szinten pedig a GYSEV magántulajdonú részvénytársaság. A 2000-es évektől kezdődően még több kisebb magánvasút-társaság kezdte el működését.[2] Sajátos jellegű közlekedést bonyolít le a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV), mely Budapest elővárosi vasúti közlekedését biztosítja.

Különleges színfolt az ország tömegközlekedésében a kisvasútak jelenléte, melyek többnyire turisztikai célokkal működnek napjainkban. Jelentős részüket regionális erdőgazdálkodások vagy helyi egyesületek működtetik.[3].

Az autóbuszos tömegközlekedés jelentős hányadát bonyolítja le a Volánbusz állami tulajdonú részvénytársaság, mely országos, regionális és helyi-városi szinten (2022-ben 67 városban)[4] üzemeltet járatokat.

Több város helyi tömegközlekedését önkormányzati tulajdonú társaságok bonyolítják le saját vagy bérelt járműpark keretén belül vagy pedig alvállalkozók segítségével:

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fülöp–Horváth–Prileszky–Szabó: Közforgalmú közlekedés I. – Széchenyi István Egyetem, egyetemi jegyzet
  2. ↑ A kezébe vette a sorsát néhány magánvasút-társaság (vg.hu, 2023.márc.10)
  3. ↑ Kisvasutak Magyarországon
  4. ↑ Egyre több város helyi Volánbusz bérletei válthatók meg a MÁV-START-automatákból (magyarnemzet.hu, 2022.márc.12)
  5. ↑ Paksbusz cégtörténet

További információk

[szerkesztés]
  • Tömegközlekedés.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Budapest tömegközlekedési térképe
  • Tömeg- vagy közösségi közlekedés? Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Gondolatok a közösségi közlekedés lehetőségeiről. Tanulmányok a tömegközlekedés jelenlegi folyamatairól, problémáiról; szerk. Bárány Balázs Kiss László; Természet Ébredése Társulat, Orosháza, 2003
  • Prileszky István: Városi tömegközlekedés. Elektronikus jegyzet; Széchenyi István Egyetem, Győr, 2005
  • Szeldmajer László: Városi Tömegközlekedési Múzeum; Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Budapest, 2006
  • Kalocsai Péter: Közlekedés- és várostörténeti tanulmányok, 19-20. század; Kronosz, Pécs, 2018
  • Legát Tibor: Közlekedik a főváros; bőv. kiad.; Scolar, Budapest, 2018
  • "Ember a városi közlekedésben". City Rail 2023 Tudományos Konferencia. Együttműködésben a XXIII. Városi Közlekedés Aktuális Kérdései Konferenciával. Balatonfenyves, 2023. szeptember 6-7.; KTE, Budapest, 2023
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tömegközlekedés&oldid=27043059”