Francia Kiss Mihály
| Francia Kiss Mihály | |
 | |
| Született | 1887. november 22. Kecskemét |
| Meghalt | 1957. augusztus 13. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Új köztemető |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Szolgálati ideje | 1908-1924 majd 1938-1939 |
| Rendfokozata | tiszthelyettes |
| Egysége | Rongyos Gárda |
| Csatái | első világháború, második világháború |
| Civilben | földműves |
Francia Kiss Mihály (Kecskemét, 1887. november 22. – Budapest, 1957. augusztus 13.) magyar katona, a Rongyos Gárda szervező parancsnoka és a magyar gerilla-hadviselés specialistája. A második világháborút követően háborús és egyéb bűncselekmények miatt 1948-ban, távollétében halálra ítélték. Az ítéletet hosszú bujdosása miatt, 1957 májusában történt elfogását követően 1957. augusztus 13-án hajtották végre.
Szülei
[szerkesztés]A Francia előnevet az ősei a franciák elleni harcokban elért helytállásért kapták. Apja I. Francia Kiss Mihály, aki magas kitüntetéseket kapott a Bosznia annexiója alatt tanúsított hősies helytállásáért, édesanyja Vörösmarty Julianna, a költő rokona. A család 300 éve a kecskeméti földeken gazdálkodott.
Katonai karrier
[szerkesztés]1908-tól a 38-as Mollinary-ezredben szolgált, ahol a Szerbia elleni csatákban szerzett hírnevet, majd az orosz fronton is harcolt. Innen az olasz frontra küldték, ahonnan a románok ellen vezényelték. Egészen 1919 áprilisáig harcolt a Székely Hadosztályban, majd katonaként egészen 1924-ig szolgált a Nemzeti Hadseregben, mint felderítő. Az első világháborúban a cs. és kir. 38. gyalogezredben szolgáló 3 fivérét veszítette el.
Rongyos Gárda
[szerkesztés]Az 1919-es események idején azzal szerzett hírnevet, hogy egy áprilisi éjszakán beosont az italozó vörösgárdisták közé és onnan megszöktette az édesapját és Héjjas Iván testvérét, Aurélt. Továbbá kimentette a kalocsai érsek két húgát is. 1919 novemberétől a Héjjas-különítmény tagjaként, részt vett a fehérterrorban.
Később a nyugat-magyarországi felkelés idején, 1920. augusztus 5-én lerohanta Fölöstöm katonai raktárát és onnan sok fegyvert zsákmányolt a 120 orgoványi és kecskeméti felkelővel. Több csatát is megnyert katonáival, a legjelentősebb ezek közül az első ágfalvi csata, amelyben Kaszala Károllyal és Maderspach Viktorral együtt volt a magyar csapatok parancsnoka.
A gerillataktika magyar specialistája volt. Az általa vezetett gárdisták egy darab géppuskával rendelkeztek, melynek helyét állandóan változtatva, elhitette a határ túloldalán lévőkkel, hogy a felkelőknek akár több tucat is van. Másik megtévesztő taktikai elem volt még az, hogy tüzeket gyújtatott az osztrák állomáshelyek körül, akik ezután rendre elmenekültek a vélt túlerő miatt.
Később feljelentették a Héjjas-különítményben játszott szerepe miatt, valamint Kalmár Vilmos kereskedő meggyilkolásáért, de a vádakat ejtették, Győrfi bíró kimondta, hogy erkölcsileg, katonailag tiszta, majd a bíró lejött a pulpitusról és kezet rázott vele.[1]
Családja és a két háború közti időszak
[szerkesztés]Leszerelése után feleségül vette a kecskeméti Zombory Karolint, akitől két leány gyermeke született: Karolina és Erzsébet. 1938-ban Héjjas hívására részt vett a felvidéki és a kárpátaljai gerillaharcokban 26 társával egyetemben, akiket sértetlenül hazavitt. Az erdélyi bevonulás után részt vett a rendfenntartásban, de a háborúban már a kora miatt nem vett részt.
Bujdosás és a kivégzése
[szerkesztés]Sok magyar katona a második világháború után külföldre menekült, de Francia Kiss Mihály maradt az orgoványi pusztákon bujdosásban. 1948-ban távollétében Héjjas Ivánnal együtt halálra ítélték, 66 személy 1919-es meggyilkolása vádjával. Az izsáki plébános adott neki új iratokat, innentől Kovács Józsefként élt. Bujdosásában osztozott két lánya is.
1956-ban a forradalom idején önként jelentkezett a rendőrségen, perének újrafelvételét kérve. A forradalom leverése után azonban újra elbujdosott, egy orgoványi, majd később egy izsáki csőszkunyhóban élt, ahol 1957 márciusában egy razzia során elfogták és a korábban hozott ítéletet augusztus 13-án végrehajtották rajta.
Francia Kiss Mihály lánya a rendszerváltást követően felülvizsgálati indítványt nyújtott be azért, hogy vizsgálják felül a háborús és egyéb bűncselekmények miatti halálos ítéletét. Az 1994. november 28-án megtartott nyilvános ülésén az 1957-ben kiszabott halálos ítéletet a bíróság hatályában tartotta.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Francia Kiss Mihály. Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. július 30.)
- Domonkos László: Francia Kiss Mihály élete és halála, Püski Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 9786155099038
- Békés Márton: 'A fegyveres revízió útja Nyugat-Magyarországon'. vasiszemle.t-online.hu. [2010. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 31.)
További információk
[szerkesztés]- Erőss Zoltán: NEM FELEDJÜK HŐSEINKET Francia Kiss Mihály /”Rongyos parancsnok”/. tinacska.uw.hu. [2009. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 30.)
- Rendkívüli férfiak, tragikus sorsok, elfeledett hősök: a szabadgondolkodás és az elvhűség magyar vértanúinak az emléknapjai. antidogma.hu. (Hozzáférés: 2011. július 30.)[halott link]
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Doromby József: A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története és emlékkönyve. Budapest, 1936, Hollóssy ny. 583. o.
- A Duna-Tisza-közi dosszié. Három alapvető forrás a Duna-Tisza-közi paramilitáris erőszak történetéhez, 1919–1924; sajtó alá rend., szerk., jegyz., tan. Kántás Balázs; Magyar Elektronikus Könyvtár Bp., 2020