I. Ferdinánd román király

I. Ferdinánd
1918 körül
Románia királya
Uralkodási ideje
1914. október 10. – 1927. július 20.
Koronázása	Gyulafehérvár 1922. október 15.
Elődje	I. Károly
Utódja	I. Mihály
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hohenzollern–Sigmaringen-ház
Született	1865. augusztus 24. Sigmaringen; Németország
Elhunyt	1927. július 20. (61 évesen) Szinaja; Románia
Nyughelye	Curtea de Argeș; Románia
Édesapja	Leopold von Hohenzollern-Simaringen herceg
Édesanyja	Antonia de Saxa-Coburg-Gotha
Testvére(i)	Wilhelm von Hohenzollern Prince Karl Anton of Hohenzollern
Házastársa	Mária edinburgh-i hercegnő
Gyermekei	Károly trónörökös herceg Erzsébet hercegnő Mária hercegnő Miklós herceg Ilona hercegnő Mircea herceg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Ferdinánd román király (németül: Ferdinand Viktor Albert Meinrad von Hohenzollern-Sigmaringen; Sigmaringen, 1865. augusztus 24. – Szinaja, 1927. július 20.) 1914-től Románia királya. Ugyan a német Hohenzollern-házból származott és hitt a németek erejében, az első világháborúban mégis az antanthoz csatlakozott.

Élete

I. Ferdinánd 1865. augusztus 24-én született Sigmaringenben. Apja Leopold von Hohenzollern-Sigmaringen herceg volt. Nagybátyja, I. Károly román király (akinek egyetlen saját gyermeke meghalt) 1889-ben örökbe fogadta, így Ferdinánd lett Románia trónörököse. 1893-ban Ferdinánd feleségül vette Mária edinburgh-i hercegnőt, Viktória brit királynő és II. Sándor orosz cár unokáját. Bár visszahúzódó, időnként habozó természetű ember volt, alaposan tájékozódott Románia katonai ügyeiben, és maga irányította a hadsereget a második Balkán-háborúban (1913). Amikor nagybátyja meghalt, ő követte Románia trónján, 1914. október 10-én.

Az első világháború elején várakozó álláspontra helyezkedett mielőtt véglegesen az antanthoz csatlakozott volna, 1916 augusztusában. A német válasz nem késett sokáig, az év végen már a román főváros, Bukarest is német kézre került, és a király kormányával együtt Jászvásárba menekült. A megszálló erők gyors előrenyomulása demoralizálta a román hadsereget, ezért 1917 áprilisában a román katonáknak ígéretet tett a földreformra. Ezzel elkerülte ugyan a forradalmi helyzet kialakulását, de olyan problémát gerjesztett, amelyet a háború utáni kormányok sohasem tudtak teljességgel megoldani.

Románia 1918 márciusában kénytelen volt letenni a fegyvert a központi hatalmak csapatai előtt, de novemberben ismét csatlakozott az antanthoz. A világháborút lezáró békeszerződések során Romániához csatolták Erdélyt, Bukovinát, a Bánság egy részét és Besszarábiát, ezzel a királyság területe megkétszereződött, és 1922 októberében Ferdinándot Gyulafehérváron az ország királyává koronázták.

1920-ban Ferdinánd királyi államcsínyt hajtott végre és Alexandru Averescu tábornokot helyezte a miniszterelnöki székbe. Az ő kormánya léptette életbe 1921-ben a király régen megígért földreformját. 1925-ben Ferdinánd arra kényszerítette fiát, a kicsapongó életmódot folytató Károly trónörököst, hogy mondjon le a trónnal kapcsolatos jogairól, és később a király akaratából ifjú unokája, Mihály herceg örökölte a trónt. 1927. július 20-án Szinajában hunyt el.

Előző uralkodó:
I. Károly

Román király
1914 – 1927

Következő uralkodó:
I. Mihály