Littke Aurél
| Littke Aurél | |
| Született | Littke Aurél János György 1872. december 31.[1] Pest |
| Elhunyt | 1945. október 31. (72 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Polgár Katalin (h. 1913–?) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Dugonics temető (V/B-10-26)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Littke Aurél (Pest, 1872. december 31.[3] – Szeged, 1945. október 31.)[4] magyar földrajztudós, főiskolai tanár és igazgató, szakfordító, ismeretterjesztő író.
Életpályája
[szerkesztés]Littke János borkereskedő és Pucher Georgina fia. Az egyetem befejezése után, 1902-től a Budapesti Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde, 1908-ig Lóczy Lajos asszisztense volt. Ekkor még elsősorban a földrajz történeti részével foglalkozott.
1913-tól a budapesti Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet (Pedagógium) földrajzi tanszékén lett oktató. (1918-ban a tanárképzést főiskolai rangra emelték). Tudományos iskolájából olyan kiváló földrajztanárok kerültek ki, mint Kéz Andor (1891–1968), Marjalaki Kiss Lajos, Udvarhelyi Károly.
1913-tól 1919-ig Bátky Zsigmonddal közösen szerkesztette a Földrajzi Közleményeket. 1918-ban Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly geográfusokkal együtt részt vett a béketárgyalások háttéranyagaként készített Magyarország Néprajzi Térképe szerkesztésében.
1928-ban a tanárképzést a fővárosból Szegedre helyezték: a Pedagógium és az Állami Polgári Iskolai Tanítónőképző Intézet (Erzsébet Nőiskola) egyesítésével ott hozták létre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának elődjét.[5][6] Littke Aurél a főiskola 1928-ban alapított földrajz tanszékének első tanszékvezetője (1928–1938), 1932-től igazgatója volt, 70 évesen ment nyugdíjba. „Az ostromtól megviselt idegzete és az önvád” következtében 1945-ben öngyilkos lett.[7]
Miután tanítani kezdett, nem sokat publikált, minden erejét a tanításra és az főiskolai munkára fordította. Szakfordítóként kiemelkedő teljesítménye Alfred Hettner német földrajztudós alapvető munkáinak magyarra fordítása, illetve részben átdolgozása.
Felesége Polgár Katalin volt, akit 1913. június 30-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[8]
Munkái
[szerkesztés]- A Föld : a Föld múltja, jelene és felfedezésének története, Athenaeum, Budapest, 1906, A Föld felfedezése című fejezet (Budapest, 1906)
- Buda–Pest a török uralom korában (Budapest, 1908)
Fordításai
[szerkesztés]- Alexander Supan: A fizikai földrajz alapvonalai. Ford. Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly, Littke Aurél (Budapest, 1910)
- Hettner Alfréd: A leíró földrajz alapvonalai. Ford. Littke Aurél, I–II. kötet, Egyetemi Nyomda, (Budapest, 1925–1926)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Littke Aurél, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09546.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Terézvárosi római katolikus keresztelési akv. 128/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
- ↑ Littke Aurél (pim.hu, hozzáférés: 2020-09-11)
- ↑ A Tanszék története (jgypk.hu, hozzáférés: 2020-09-10)
- ↑ Intézményünkről (A Szegedi Tudományegyetem portálja, jgypk.u-szeged.hu, hozzáférés: 2020-09-10)
- ↑ Haltenberger Mihály: In memoriam
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 689/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
Források
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Fodor Ferenc.szerk.: Dövényi Zoltán: A magyar földrajztudomány története. Budapest: MTA FKI, 670. o. (2006)
- Haltenberger Mihály: In memoriam (Földrajzi Közlemények, 1948. 3–4. o.)