Ugrás a tartalomhoz

Selyemrét (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selyemrét
A katolikus templom
A katolikus templom
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
KerületI.
Irányítószám3527
Népesség
Teljes népességismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemrét témájú médiaállományokat.

Selyemrét Miskolc egyik városrésze a Belvárostól keletre. A 20. században kiépített, főleg társasházas lakóövezet; elsősorban még a nagy lakótelepi időszakot megelőzően, az 1950-es években épült társasházak dominálnak.[1] Jelentősebb épületei az 1927-ben épült Selyemréti Strandfürdő és a Szent István római katolikus templom.

Fekvése, közlekedése

[szerkesztés]

Északon a 3. számú főút városi szakasza, a József Attila utca, keleten a Baross Gábor út, délen a Szinva patak, nyugaton a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal határolja. A terület délkeleti csücskében található Miskolc első számú pályaudvara, a Tiszai pályaudvar.

Selyemrét fő közlekedési útvonala a Bajcsy-Zsilinszky utca. Itt a buszközlekedés mellett villamosközlekedés is van, amely a Tiszai pályaudvarról indul és a belvároson keresztül egészen Diósgyőr városrészig tart. A Tiszai pályaudvarról a 2022 decemberében elkészült Y-hídon keresztül szintén el lehet jutni Miskolc belvárosa felé.[2]

Története

[szerkesztés]

A történeti adatok szerint „Miskolcon a MÁV-lakótelep és a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. közötti selyemréti területeken, illetve a vasúti pályaudvartól a Zsolcai kapu irányába, a Tüzérlaktanya mögött  bolgár kertészetek voltak. Ennek elsődleges indoka a Szinva-víz közelsége volt, a másik, a még beépítetlen terület földjeinek jó minősége.[3] A selyemréti strand főépülete 1927-re készült el, a strandot 1927. június 29-én avatták fel egy nagyszabású nemzetközi úszóverseny keretében.[4] Ezt követően egy kényszerű bezárás után 1950-ben nyitották meg ismét. A háború utáni időszakban, 1952-től kezdték beépíteni bérházakkal a Selyemrét észak és dél területet, illetve a Zámenhoff u. I—II. tömböket akkor húzták fel.[5] A Kőrösi Csoma Sándor utca 1–5.szám alatt 1959–1961 között öt darab nyolcszintes középmagas épület készült el, a belső és külső kialakításaikat tekintve a építéseik idején modernek számítottak.[6]

Főbb létesítményei, intézményei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]