Pallavicini Alfonz Károly
| Pallavicini Alfonz Károly | |
 | |
| Született | 1883. november 10. Bécs |
| Elhunyt | 1958. január 18. (74 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a magyar felsőház tagja (1934. február 15. – 1944) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pallavicini Alfonz Károly (Bécs, 1883. november 10. – Bécs, 1958. január 18.) magyar nagybirtokos, felsőházi tag, császári és királyi kamarás; az Aranygyapjas rend lovagja; máltai lovag.
Élete
[szerkesztés]Római katolikus vallású, nagybirtokos családban született; apja őrgróf Pallavicini Sándor, az Aranygyapjas rend lovagja és örökös főrendiházi tag volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, egyéves önkéntes katonai szolgálatát pedig a császári és királyi 4. közös huszárezrednél teljesítette. Utána két éven át a müncheni egyetem erdészeti karának hallgatója volt, 1907-ben pedig átvette a mindszent–algyői hitbizományi uradalom vezetését. 1912-ben vásárolta meg a szilvásváradi uradalmat az elhunyt lovag Wessely Károly örökösétől, Wessely Ernőtől közel négymillió koronáért.[1] Ezáltal a gazdálkodásnak élt az első világháború kitöréséig.
A háborús mozgósításkor bevonult és eleinte mint parancsőrtiszt teljesített szolgálatot, majd ezrede kötelékében szolgált tovább és 1918 őszén mint kapitány szerelt le. A háborúban megsebesült és vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült. Tulajdonosa volt a III. osztályú katonai érdemkeresztnek, a Signum Laudis két fokozatának és a II. osztályú német vaskeresztnek is.
A bolsevizmus idején Szegedre ment, ahol kezdettől tevékeny részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. Később visszatért birtokaira, és sokáig csak a gazdálkodásnak élt. A megyei közéletbe már viszonylag korán bekapcsolódott – Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságában örökös taggá is megválasztották, elnöke volt a Hármas Algyői Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, illetve alelnöke a Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak. Az országos politikai életbe csak viszonylag későn kapcsolódott be: az 1930-as évek végén lett a parlamenti felsőház tagja, mint az örökösjogú főrendi családok képviselőinek egyike.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII-XIX. században. Agria. 34. köt. (Eger, 1998) 141-160. o. (itt 152. o.), illetve A szilvásváradi uradalom uj tulajdonosa. Ellenzék, 1912. november 9. 3. o.”.
Források
[szerkesztés]- A szilvásváradi uradalom uj tulajdonosa. Ellenzék, 1912. november 9. 3. o.
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. március 8.
- Pallavicini Alfonz Károly oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2024. február 4.
- Pallavicini Alfonz Károly oldala a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában; hozzáférés: 2024. február 4.
- Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII-XIX. században. Agria. 34. köt. (Eger, 1998) 141-160. o. (itt 152. o.)