Kálvária-kápolna (Baja)
| Kálvária-kápolna | |
_(2105._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k).jpg) | |
| Település | Baja |
| Cím | 6500 Baja, Kálvária utca, hrsz. 3897/1[1] |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1836 |
| Építési stílus | klasszicizmus |
| Védettség | műemlék |
| Tervező | Hild József |
| Építész(ek) | Benger János, Gfeller Károly |
| Vállalkozó(k) | Novák József |
| Építési költség | 7300 Konvenciós forint |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | római katolikus kápolna |
| Elhelyezkedése | |
 Kálvária-kápolna
Pozíció Baja térképén
| |
 é. sz. 46° 10′ 18″, k. h. 18° 57′ 44″46.171667°N 18.962222°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 18″, k. h. 18° 57′ 44″46.171667°N 18.962222°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvária-kápolna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kálvária-kápolna egy temetőkápolna Baján, a Kálvária utcában. A bajai Szent István plébániához tartozik; korábban a belvárosi Szent Péter és Pál, majd a Páduai Szent Antal plébániához tartozott, titulusa Hétfájdalmú Szűz.[2] 1836-ban újjáépült klasszicista stílusban, valószínűleg Gfeller Károly zombori építőmester vagy Bauer Antal tervei alapján.[3][4]
Története
[szerkesztés]
A kápolna egy domb tetején, szabadon áll. A 18. század közepén épített, majd 1795-ben újjáépített kisebb kápolna helyén építette 1836-ban Benger János kőműves (és építész) és Novák József ácsmester (és "építési vállalkozó"),a zombori építész Gfeller Károly tervei és vezetése alapján. 7300 forintba került, amiből 1000 forintot Keresztesi Deák János özvegye adományozott.[4] 1928-ban, 1970-ben és 1998-ban felújították.
Egyhajós, homlokzata északnyugatra néz, és itt található a torony is. Sekrestyéje a délnyugati falhoz kapcsolódik. Homlokzata előtt négyoszlopos, timpanonos portikusz áll. A szentély falában 1841-ből származó sírkő található. A kápolna berendezése 18-19. századi; mellékoltárképét 1837-ben festette Schöfft József Károly. A Hanisch Mátyás 1804 körül festette főoltárkép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja.[4]
A kápolna előtt Kálvária-szoborcsoport áll; Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna színezett kőszobrai 1795-ből valók. A stációfülkék és domborműveik 1766-ból származnak, 1973-ban helyreállították őket.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kálvária-kápolna (magyar nyelven). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
- ↑ Bajai esperes kerület (magyar nyelven). Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye. [2009. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
- ↑ Kálváriakápolna (Szent Anna) (magyar nyelven). Vendégváró. [2012. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
- ↑ a b c Fábián Borbála: Fejezetek a bajai kálvária kápolna történetéből, In: Bácsország 2016/1.
További információk
[szerkesztés]- A kálváriakápolna a Vendégvárón (magyarul)
- Kálvária temetőkápolna (Baja), Magyar templomok.hu (magyarul)