Dejte (település)
Dejte (Dechtice) | |||
A Szent Katalin kolostor romjai | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Nagyszombati | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1258 | ||
Polgármester | Karol Zachar | ||
Irányítószám | 919 53 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | TT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1790 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 186 m | ||
Terület | 19,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 17° 35′ 42″48.545833°N 17.595000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 17° 35′ 42″48.545833°N 17.595000°E | |||
Dejte weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dejte témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dejte (szlovákul Dechtice, németül Dechtitz) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 20 km-re északra található.
Története
[szerkesztés]1258-ban villa Degce néven említik először, Jókő várának uradalmához tartozott.
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásának része.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 803 lakosából 733 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt. Nyitradejtén 222 szlovák anyanyelvű élt.
1890-ben 1117 lakosából 1056 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1251 lakosából 1191 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1214 lakosából 1159 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1232 lakosából 1221 csehszlovák és 2 magyar volt.
1930-ban 1421 lakosából 1396 csehszlovák és 6 magyar volt.
1991-ben 1717 lakosából 1707 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 1771 lakosából 1753 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 1865 lakosából 1798 szlovák és 3 magyar.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1803-ban Martin Branislav Tamaškovič szlovák nemzetébresztő, a Matica slovenská egyik alapítója.
- Itt született 1928-ban Jozef Šimončič történész, levéltáros.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A község kiemelkedő építészettörténeti nevezetessége a római katolikus templom. Ősi egyházát az Árpád korban építhették, mert rotunda alakja van, de négyzetes épülettestbe foglalva. Ilyen épülettípust találunk Hidegség és Zánka templomának szentélyénél. Itt is a négyzetes templomtest mellé épült a templom. Ez a templom- és szentélytípus keleti eredetű, mert Pontusz, Kisázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust, ami nyugaton is elterjedt (Fulda, Szent Mihály templom).
- Római katolikus plébánia temploma a 14. században épült, 1612-ben barokk stílusban építették át.
- Másik temploma 1172-ben épült, 1741-ben és 1932-ben renoválták.
- Határában, a Kis-Kárpátokban állnak a Szent Katalin ferences kolostor romjai. A kolostort 1618-ban gróf Erdődy Kristóf építtette.
- A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna 1736-ban épült. Helyén egykor kétezer-ötszáz éves hallstattkori vár állott.
- A jókői határban áll az Erdődyek 18. századi kastélya, az Erdőház.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. (Romanesque Round Churches of Medieval Hungary.) (Művészettörténeti Füzetek, 4.) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.
- Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
- Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal