Ugrás a tartalomhoz

Sarlós Boldogasszony-templom (Vinár)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarlós Boldogasszony-templom
Valláskereszténység
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeVeszprémi főegyházmegye
Egyházközségvinári egyházközség
VédőszentSzűz Mária
Püspök(ök)Dr. Udvardy György érsek-metropolita
Pap(ok)Árus-Kovács Gábor plébános
FőesperesMail József
Építési adatok
Építése19. század
Stílusbarokk
Alapadatok
Befogadóképesség70 fő
Torony1
Kápolnáknincs
Elérhetőség
TelepülésVinár
Hely9534 Vinár, Templom tér 1.
Elhelyezkedése
Sarlós Boldogasszony-templom (Magyarország)
Sarlós Boldogasszony-templom
Sarlós Boldogasszony-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 17° 16′ 53″47.313040°N 17.281450°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 17° 16′ 53″47.313040°N 17.281450°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlós Boldogasszony-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Sarlós Boldogasszony-templom a Veszprém vármegyei Vináron található. Barokk stílusban épült. Vinár a nemesszalóki plébánia filiája, a veszprémi érsekségen belül a pápai főesperességhez tartozik.

Története

[szerkesztés]

Korabeli forrásokból ismert, hogy 1393-ban már állt Szent Péter apostol tiszteletére felszentelt kőtemplom Vináron, amelynek 1401-ben plébánosát is említették.[1] Középkori alapokon 1740 körül a kegyúr Fehérváry Pál építtette fel a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot.[2] A szentély és a sekrestye középkori eredetű, 1833-ban a hajót kibővítették, és ekkor épült tornya is.[1]

Miserend

[szerkesztés]

Vasárnap 8:45, főünnepeken hirdetés szerint. Bemutatja Árus-Kovács Gábor plébános. Látogatottság: 15 fő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b A veszprémi egyházmegye papságának névtára: 1975. Veszprém: Veszprém egyházmegyei Hatóság. 264. o.  
  2. „[…] habetur in hac filiali ecclesia parva ante annos circiter 38 pia munificentia domini Pauli Fehérvarÿ structa, dicata honori Visitationis Beatae Mariae Virginis sed jani ad ruinam tendens.” Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár I.1.8. XII. 1779. p. 209.