Ugrás a tartalomhoz

Negyed (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Negyed (egyértelműsítő lap).
Negyed (Neded)
Református temploma
Református temploma
Negyed zászlaja
Negyed zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásVágsellyei
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterSelmeczi Henrietta
Irányítószám925 85
Körzethívószám00421 (0) 31
Forgalmi rendszámSA
Testvérvárosok
Lista
Bóly
Népesség
Teljes népesség3215 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület36,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 15″, k. h. 17° 58′ 00″48.020833°N 17.966667°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 15″, k. h. 17° 58′ 00″48.020833°N 17.966667°E
Negyed weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Negyed témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Negyed (szlovákul Neded) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban. Mátyusföldi magyar község.

Fekvése

[szerkesztés]

A Kisalföldön, Vágsellyétől 16 km-re délkeletre, Vágfarkasdal összeépülve, a Vág folyó jobb partján fekszik. A vágsellyei járás legdélebben fekvő községe.

Élővilága

[szerkesztés]
  • Az új gólyafészek 2011-ben
    Az új gólyafészek 2011-ben
  • A megmaradt szülők 2011-ben a villámcsapás után
    A megmaradt szülők 2011-ben a villámcsapás után
  • A régi gólyafészek 2011-ben a tűzeset után
    A régi gólyafészek 2011-ben a tűzeset után
  • Egy gólya 2012-ben
    Egy gólya 2012-ben
  • Négy gólya kering a falu felett fészket keresve (2014)
    Négy gólya kering a falu felett fészket keresve (2014)

A faluban régóta fészkeltek a gólyák a temető közelében. 2011-ben azonban villámcsapás érte a fészket és az a fiókákkal együtt kiégett. A szülők egy keresztutcányival arrébb új fészket építettek, de nem költöttek újra. 2012-ben egy rövid ideig elfoglalta a fészket egy gólya, de nem volt költés. Ezen fészekben azóta sincs költés, bár a gólyák minden évben visszatérnek. Ezen kívül a főút mentén a falu szélén található alátét.[2]

2018 októberében a negyedi vadásztársaságnál észleltek új ragadozómadár mérgezéseket, illetve illegális csapdákat, melyeket fényképcsapdával is követtek.[3]

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1113-ban Niget néven a zoborhegyi apátság oklevelében történt. Ezt követően Negiet, Negyet, Negiedy (1206), majd Negeed (1278) alakban említik az írott források. Kezdetben a zobori bencés apátság birtoka volt. A hagyomány szerint első lakói halászattal, állattartással, szövéssel, fonással foglalkoztak. II. András 1206-ban kiadott oklevele, mely a település birtokhatárait írja össze, említést tesz vizahalászatáról, illetve az apátság negyedi káráról is beszámol, amit Ottó morva hadvezér seregei okoztak.[4] Neve onnan származik, hogy lakói a földesúrnak negyeddel adóztak jövedelmükből.

A falu a tatárjárás során elpusztult, majd később a török pusztította el, de mindig újratelepítették. 1412-ben Fabianus de Neged iratkozott be a Bécsi Egyetemre.[5] 1494-től a nyitrai püspökség birtoka. Negyedre a 14.–15. században délről a törökök által űzött telepesek jöttek, hogy megbújjanak a mocsaras, nádas, gyéren lakott településen.

1701-ben már iskoláját is említik. 1710-ben pestisjárvány pusztított. 1715-ben 2 malom működött a községben, s az összeírás során feltehetően sokan letagadták vagyonukat.[6] Önálló katolikus egyházközsége 1761-ben jött létre. Lakói mezőgazdaságból éltek, főként zöldséget, dinnyét, káposztát, kendert, repcét termesztettek.

Vályi András szerint "NEGYED. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Selyéhez két mértföldnyire, fája van, terméseiket helyben el adhattyák, lakosai kereskedhetnek Vág vizén, szőleje nints, földgye, réttye jó, de néha az áradások károsíttyák."[7]

A 19. század közepe táján létesített présműhelyében repceolajat készítettek. A présműhely az 1880-as évek közepéig működött. 1871-ben a téglagyár kezdte meg működését.

Fényes Elek szerint "Negyed, népes magyar falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Poson és Komárom vmegyék szélén. Lakja 1165 kath., 2015 ref. Van benne kath. paroch. templ. ref. szentegyház és ekklézsia, továbbá van réve a Vághon. Határa nagy kiterjedésű s termékeny: bővelkedik buzával, zabbal, árpával, kölessel, kukoriczával, szénával, náddal sat. – Legelője bőven lévén, sok marhát, lovat, juhot tart. Káposztával, hagymával, s más zöldségekkel szintugy kereskednek mint a farkasdiak. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Érsekujvár."[8]

1909-ben negyedi végállomással vasút épül Vágsellyéig, ami új lendületet ad a falu fejlődésének. 1911-ben Sándor Benő református lelkész beiktatását sok helybeli ellenezte.[9] Az első világháborúban 133 lakos esett el és 7 eltűnt. Áldozatukat két emlékmű őrzi. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. A csehszlovák hadsereg 1919 januárjában szállta meg a községet, amelyet aztán a trianoni békediktátum aláírása által Csehszlovákiához csatoltak. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1947-ben Csehországba 300 lakost deportáltak, Magyarországra 401 családot telepítettek ki, a helyükre szlovákok jöttek. 1949-ben magyar iskola nyílt, majd helyi hangszóró kezdett működni. 1959-ben 13 tantermes iskola épült. 1971-ben az iskola aktuálpolitikai okokból felvette „A Csehszlovák-Vietnami Barátság Iskolája" nevet.[10] Plébániáját 2010-ben a vágfarkasdihoz csatolták.

Népessége

[szerkesztés]

A település 1113-ból származó első írásos említése alapján keletkezése a kora Árpád-korban, a 10-11. században valószínűsíthető. Őshonos lakosságát közel egy évezreden át a magyarság alkotja. A második világháborút követően a csehszlovák hatóságok magyarellenes intézkedései kísérletet tettek egyöntetű nemzetiségi összetételének nagymértékű módosítására. Magyar lakossága számottevő részének Csehországba deportálása, valamint Magyarországra telepítése nagymértékben módosította évszázadokon keresztül fennálló nemzetiségi összetételét. Magyar lakosságának közel 100 százalékos részaránya ekkor megközelítőleg kétharmadára csökkent. Helyükre az áttelepülést önként vállaló, elsősorban Magyarországról származó szlovák családok települtek. Az elkövetkező évtizedek asszimilációs politikája tovább csökkentette őshonos magyar lakosságának részarányát, amely a 2001-es népszámlálási adatok szerint 62 százalékra csökkent le, míg folyamatosan növekvő szlovák nemzetiségű lakosságának részaránya 31 százalékra emelkedett.

1850-ben 2845 lakosa volt, ebből 1911 református, 919 római katolikus és 15 zsidó.

1880-ban 3484 lakosából 3362 magyar, 10 német, 4 szlovák, 1 más anyanyelvű és 107 csecsemő, ebből 2254 református, 1152 római katolikus és 78 zsidó.

1890-ben 3848 lakosából 3805 magyar és 27 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 4187 lakosából 4169 magyar, 13 szlovák, 4 német és 2 ruszin anyanyelvű, ebből 2529 református, 1536 római katolikus, 120 zsidó és 2 evangélikus.

1910-ben 4479 lakosából 4451 magyar, 21 szlovák, 4 német és 3 más anyanyelvű, ebből 2574 református, 1690 római katolikus, 140 zsidó, 7 evangélikus, 1-1 görögkatolikus és pravoszláv, valamint 66 más felekezetű.

1921-ben 4424 lakosából 4239 magyar és 55 csehszlovák volt.

1930-ban 4597 lakosából 4276 magyar és 69 csehszlovák volt.

1941-ben 4641 lakosából 4445 magyar és 1 szlovák volt.

1970-ben 4093 lakosából 2766 magyar és 1307 szlovák volt.[11]

1980-ban 3626 lakosából 2473 magyar és 1139 szlovák volt.[12]

1991-ben 3217 lakosából 2159 magyar és 932 szlovák volt.

2001-ben 3177 lakosából 1982 magyar, 988 szlovák és 189 cigány volt.

2011-ben 3301 lakosából 1820 magyar, 1241 szlovák, 103 cigány, 12 cseh, 1-1 ruszin, ukrán és lengyel, illetve 122 ismeretlen nemzetiségű volt.[13]

2021-ben 3215 lakosából 1655 magyar, 1341 szlovák, 89 cigány, 1 ruszin, 15 egyéb és 114 ismeretlen nemzetiségű volt.

Negyed lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
21 fő (0%)
magyar
4451 fő (99%)
német
4 fő (0%)
egyéb
3 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok
Negyed lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
988 fő (31%)
magyar
1982 fő (62%)
német
0 fő (0%)
egyéb
207 fő (7%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Negyed lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
1241 fő (38%)
magyar
1820 fő (55%)
német
0 fő (0%)
egyéb
240 fő (7%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Néprajza

[szerkesztés]

Ísák József mulatságos könyvét a Néprajzi Múzeum őrzi.[14]

Gazdasága

[szerkesztés]

Gazdaságtörténete

[szerkesztés]

A múltban főként káposzta termesztésével foglalkoztak. Emellett a Vág folyó túloldalán megközelítőleg száz hektáros szőlős és gyümölcsös volt a hozzátartozó présházakkal, csárdákkal. Meghatározó szőlőfajtái a Delavári és az Othello voltak. Azonban az 1980-as években pártutasításra szántóvá váltóztatták e területet.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Háborús emlékmű és Református templom
    Háborús emlékmű és Református templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • A községben három templom található, melyek közül a katolikus a legrégebbi, mely 1780-ban[forrás?] épült Mihály arkangyal tiszteletére. Gusztinyi János püspök nagyobb összeget hagyott a felújítására.[15] Ezután 1937-ben[forrás?] a református templom épült fel, míg legkésőbbi az evangélikus templom 1976-ban. 1912-ben baptista imaházat is építettek.
  • Régi református temploma 1786-ban épült, ennek helyére építették az új templomot 1937-ben, meghagyva elődjének tornyát. Orgonája Ján Tuček műhelyében készült 1937-ben Kutná Horán. A 20 regiszteres hangszernek 1248 sípja van. Az orgonát 2002-ben újították fel.[16] A templom tornyát és az épület külső burkolatát 2019-ben újították fel.[17]
  • A katolikus plébánia 1804-ben épült Fuchs Ferenc püspök idejében.[18]
  • Izsák Ferencnek, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédjének síremléke a temetőben található.
  • Borversenyét a környék borászainak részvételével 1988 óta rendszeresen megrendezik.
  • A község lapja Negyedi Újság címmel Sass János főszerkesztésében negyedévenként jelenik meg.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt szolgált Pázmány Dániel (1836–1916) Csanád vármegyei főlevéltáros, nyitramegyei gazdasági egyesület titkára.
  • Itt szolgált Sedivy László (1870-1944) nyitrai református lelkész, embermentő.
  • Itt szolgált Szeghalmi Gyula (1876–1963) tanító, régész, fényképész.
  • Itt szolgált Osztényi Leander (1911–1990) tanító, festőművész, porcelán-iparművész.
  • Itt szolgált Fehér Damáz (1913-1998) komáromi bencés gimnáziumi tanár, pap.
  • Itt szolgált Teleki Tibor (1935-1990) főiskolai adjunktus.[21]
  • Itt szolgált Szabó József (1940) pedagógus, polgármester.[22]
  • Itt szolgált Mikó Zoltán (1945) iskolaigazgató, amatőr festő.[23]
  • Innét származik Morvay Pálma Erzsébet (1954) magyar énekesnő (szoprán).

Társadalmi szervezetek

[szerkesztés]
  • A Csemadok helyi alapszervezete, melynek elnöke két évtizeden át Kiss Gyula volt.
  • Jelenleg Izsák Edit vezeti a helyi Csemadok alapszervezetét.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Községháza
    Községháza
  • Háborús emlékmű
    Háborús emlékmű
  • Nepomuki Szent János
    Nepomuki Szent János
  • Kereszt 1806
    Kereszt 1806
  • Kereszt a főút mentén 1905-ből
    Kereszt a főút mentén 1905-ből
  • Plébánia
    Plébánia
  • Temetőkereszt
    Temetőkereszt
  • Temetőkápolna
    Temetőkápolna
  • Műmalom
    Műmalom

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ dravce.sk
  4. ↑ František Oslanský 2002: Zoborský benediktínsky kláštor a jeho zánik. In: Nitra v slovenských dejinách. Martin, 212-219. (215)
  5. ↑ Tüskés Anna 2008: Magyarországi diákok a Bécsi Egyetemen 1365 és 1526 között. Budapest, 85 No. 936.
  6. ↑ Lásd a felülvizsgálat megállapításait: Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila 2003: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730. Budapest, 84.
  7. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  8. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. ↑ 1911 Dunántúli Protestáns Lap 22/13, 109-110.
  10. ↑ Névadó ünnepség Negyeden. A Hét 16/10 (1971. március 12.)
  11. ↑ Gyurgyík László 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, 41.
  12. ↑ Gyurgyík 2017, 99.
  13. ↑ [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
  14. ↑ NM EA 1124
  15. ↑ Cserenyey István 1913: Néhány kép a nyitrai püspökség két utolsó századából. Religio LXXII.
  16. ↑ Az Új Szó 2002. december 5-i lapszáma
  17. ↑ http://www.reformata.sk/mutat/5941/ Ékes dísze lett Negyednek a felújított református templom
  18. ↑ Cserenyey István 1913: Néhány kép a nyitrai püspökség két utolsó századából IV. Religio LXXII, 80.
  19. ↑ http://mek.oszk.hu/04000/04038/html/d.htm Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia
  20. ↑ Ki kicsoda Kassától-Prágáig? 207
  21. ↑ Ki kicsoda Kassától-Prágáig? 302
  22. ↑ Ki kicsoda Kassától-Prágáig? 281
  23. ↑ Ki kicsoda Kassától-Prágáig? 211

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Neded
A Wikimédia Commons tartalmaz Negyed (település) témájú médiaállományokat.
Vágfarkasd
Alsóhatár

Észak
Nyugat  Negyed  Kelet
Dél

Tótmegyer
Ifjúságfalva
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Negyed_(település)&oldid=27311349”