Ugrás a tartalomhoz

Décsy Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Décsy Gyula
Született1925. március 19.[1][2]
Negyed[2]
Elhunyt2008. december 30. (83 évesen)[2]
Saint Petersburg[2]
ÁlneveTakács József
Állampolgárságacsehszlovák
Foglalkozása
  • nyelvész
  • finnugrista
  • szlavista
  • egyetemi oktató
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Décsy Gyula (Negyed, 1925. március 19. - Bloomington, 2008. december 30.) nyelvész, egyetemi oktató.

Élete

[szerkesztés]

Az elemi iskolába Negyeden járt, majd 1943-ban az érsekújvári gimnáziumban érettségizett. Magyartanára Kálmán Béla nyelvész volt, míg a szlovák nyelvet Kovács Endre tanította, aki később történészként vált ismertté. Egyetemi tanulmányait 1943 őszén a pesti műegyetem gépészmérnöki szakán kezdte, majd néhány hónapig közgazdaságtant hallgatott, végül 1944 elejétől a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–történelem szakos hallgatója lett. 1946–1947-ben Pozsonyban tanult, majd Budapesten fejezte be az egyetemet, miután családját 1947-ben kitelepítették. 1948-ban a budapesti Tudományegyetemen bölcsészeti doktorátust szerzett. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdte tudományos pályáját. Előbb szláv nyelvekkel foglalkozott, de később a finnugor nyelvek kutatójaként vált ismertté.

Az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült. Rövid ausztriai tartózkodás után Németországba ment. 1957–1959 között a göttingeni egyetem magyar lektora volt. 1959-től a finnugor nyelvészet magántanára a hamburgi egyetemen. 1965-től rendes tanára, 1969-ben a Finnugor Szeminárium igazgatója. 1977-től Bloomingtonban, az Indianai Egyetem ural-altáji tanulmányok tanszékének vezetője lett.

1958-től társszerkesztője, 1967-től szerkesztője a Németországban megjelenő Ural-Altaische Jahrbücher című évkönyvnek. Magyarul elsősorban az Új Látóhatárban és a Katolikus Szemlében publikált. Bloomingtonban már 1966-ban tundrai nyenyec chrestomathiát (idézetgyűjteményt) közölt. Később nyelvi rekonstrukcióval, illetve Európa nyelvi képével foglalkozott.

Művei

[szerkesztés]
  • 1958/1966 Der Münchener Kódex I-II. Wiesbaden
  • 1958 Die ungarischen Lehnwörter der bulgarischen Sprache. Wiesbaden
  • 1965 Einführung in die finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Wiesbaden
  • 1966 Yurak Chrestomathy, Developmental Work on Material in West Sibirian Language. Bloomington–The Hague
  • 1973 Die linguistische Struktur Europas. Vergangenheit, Gegenwart, Zukunft. Wiesbaden
  • 1977/1981 Sprachherkunftsforschung I-II. Berlin
  • 1983 Global Linguistic Connection. Bloomington

Források

[szerkesztés]
  1. Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ
  2. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. június 13., PIM51417