Nyenyec nyelv
| Nyenyec ненэцяʼ вада | |
| Beszélik | Oroszország |
| Terület | Jamali Nyenyecföld, Nyenyecföld, Tajmiri (Dolgan) Nyenyecföld, Komiföld |
| Beszélők száma | 27 273 fő |
| Nyelvcsalád | uráli szamojéd északi |
| Írásrendszer | cirill ábécé |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Nyenyecföld |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | mis |
A nyenyec nyelvet (nyenyecül ненэцяʼ вада) a nyenyecek beszélik Oroszország északi vidékein. A szamojéd nyelvek csoportjába tartozik, és két fontos nyelvjárása van: az erdei nyenyec és a tundrai nyenyec. A kettő kölcsönös megértése nehézkes. A nyenyecek többsége a tundrai változatot használja.
A nyelv közeli rokonai a nganaszan nyelv és az enyec nyelv.
A nyelv veszélyeztetettsége
[szerkesztés]A többi szamojéd nyelvvel ellentétben, az egyetlen nyelv, a nyenyec jelenleg nem minősül veszélyeztetett nyelvnek.
Földrajzi elterjedés
[szerkesztés]A nyenyecet 27 273 fő beszéli, közülük 26 730 személynek ez az anyanyelve. A nyelv földrajzi szempontból meglehetősen bő területen fordul elő: a beszélők egyaránt megtalálhatók a Jamali Nyenyec autonóm körzetben, a Nyenyec autonóm körzetben, a Tajmiri (Dolgan) Nyenyec autonóm körzetben és Komi Köztársaságban. Ennek köszönhetően a nyenyecet erős nyelvjárási tagoltság jellemzi.
A nyelv egyedül a Nyenyec autonóm körzetben hivatalos, s ott is inkább csak formálisan.
Nyelvtan
[szerkesztés]A nyelvtan a tundrai nyenyecet mutatja be.
Igék
[szerkesztés]Az inflekció kategóriái a mód, az idő, a ragozás (tárgyas, tárgyatlan, visszaható), a tárgy száma a tárgyas ragozásban, az alany személye, és az alany száma.
Mód
[szerkesztés]A jelenlegi felfogás szerint a nyenyec nyelvben 16 mód van. Az indicativus (kijelentő mód), a tulajdonképpeni imperativus (felszólító mód) és az optativus képzése különféle morfológiai tövekkel és különálló, a módot önmagában előfeltételező személyjelekkel történik. A többi mód saját tővel illetve egy-egy módjellel rendelkezik, és a személy megjelölése az indicativusban használt személyjelekkel lehetséges.
Az alábbi táblázat a különféle módokat mutatja be a nú- (állni) ige segítségével, a lehető legtöbb helyen egyes szám harmadik személyben:
| Mód | Almód | Jel | Példa | Magyar jelentés |
|---|---|---|---|---|
| indicativus | ∅ | nú° | áll | |
| imperativus | hortativus (E~K~T/1) | -xř | (E/1) núxřd°m | álljak! |
| tulajdonképpeni imperativus (E~K~T/2) | -q | (E/2) núq | állj! | |
| optativus (E~K~T/3) | -°ya | (E/3) nú°ya | álljon! | |
| conjunctivus | -i | núyi | állni fog (kérés) | |
| necessitativus | -psu | núbcu | állnia kell majd (utasítás) | |
| interrogativus | -sa | núsa | állt? | |
| imperfectivus-probabilitativus | -n~ta-qxe~iř | núnaki° | állhat | |
| perfectivus-probabilitativus | -me-qxe~iř | núweki° | állhatott | |
| obligativus | -psa-qxe~iř | núbcaki | állnia kéne (elvárás) | |
| imperfectivus-approximativus | -n~ta-rřxa | núnarřxa | úgy látszik, áll; állni látszik | |
| perfectivus-approximativus | -me-rřxa | núwerřxa | úgy látszik, állt | |
| futuritivus-approximativus | -mřnta-rřxa | núw°ntar°xa | úgy látszik, állni fog | |
| superprobabilitativus | -ma-n~třh-xřbya | núwan°ngkřbya | valószínűleg áll | |
| hyperprobabilitativus | -rřxa-me~iř | núr°xawi° | biztosan állt | |
| narrativus | -me~iř | núwi° | állt (a beszélő látta, hogy állt) | |
| reputativus | -mřna | núw°na | állítólag állt | |
| desiderativus | -rřwa | núr°wa | állni ösztökélt |
Szemmel láthatóan a módrendszer hierarchikusabban is bemutatható. Sok mód összetett jellel rendelkezik, vagyis képzett, és a morfológiai viselkedésük az individuális toldalékoktól függ. Például a superprobabilitativus az imperfektív főnévi igenév dativusából és a xřbya "jel" névszóból tevődik össze.
Ennek ellenére egy mód valódisága nem kérdőjelezhető meg mindaddig, amíg egyrészt minden ragozásban jelen van, másrészt pedig nem nem-véges alakkal rendelkezik.[1]
Idő
[szerkesztés]Az idő inflekciós kategóriája két igeidőből áll, az aoristosból és a praeteritumból. Mialatt az aoristos jelöletlen, a præteritum kifejezése a személyjel után helyezendő -syř jellel történik, például:
| nú- : állni, indicativus | |||
|---|---|---|---|
| Idő | E/1 | E/2 | E/3 |
| Aoristos | núřd°m 'állok' |
núřn° 'állsz' |
nú° 'áll' |
| Praeteritum | nú°dřmcy° 'álltam' |
nú°nřsy° 'álltál' |
núřsy° 'állt' |
Az igeidő fogalma értelmezett az indicativus, conjunctivus és narrativus módokban, de nem alkalmazható az imperativus, interrogativus vagy necessitativus módú igékre, valamint a többi módban is marginális a szerepe.
Minden igét két csoportba lehet sorolni az időbeli összefüggéseik alapján. A pillanatnyi történést vagy cselekvést kifejező igéknél a kijelentő aoristos a közelmúltat fejezi ki, míg a kijelentő módú praeteritum a régmúltat. A folyamatos igéknél (ilyen az előbbi példában használt nú- is) a kijelentő módú aoristos a jelent, a kijelentő praeteritum az egyszerű múltat fejezi ki. A conjunctivus módban az aoristos a feltételes jövőt, a praeteritum a feltételes múltat jelöli.
A kijelentő præteritum által kifejezett múlt megtörténtét a beszélő személyes tapasztalatai igazolják. Az olyan történés elbeszélésére a narrativus szolgál, amelyet a beszélő maga személyesen nem figyelt meg, de az eredménye még mindig látható.
Névszók
[szerkesztés]A névszóragozás kategóriái a szám, az eset, a ragozás (abszolút, birtokos vagy predesztinatív), valamint a birtokos vagy a predesztináló száma és személye a nem-abszolút ragozások esetén. Ezen kívül a névszóknak van predikatív formája is.
Szám és eset
[szerkesztés]A nyenyecben három szám van: az egyes, a kettes és a többes szám. A hét létező esetből három nyelvtani, ezek az alanyeset, a tárgyeset és a birtokos eset, valamint négy helyhatározói, ezek a locativus, az ablativus, a dativus és a prosecutivus. A három nyelvtani eset mindhárom számban felbukkan, a helyhatározói négyes azonban csak az egyes és többes számban. A hiányzó kettes számbeli helyhatározói esetek helyett a nyelv olyan kifejezéseket használ, amelyben a névszó kettes számban áll, majd ezt a nya- '-nál/-nél' névutó megfelelő esetben álló alakja követi.
Az egyes számú alanyeset jelöletlen, például myaq 'sátor'.
Minták
[szerkesztés]Tundrai nyenyec szöveg
[szerkesztés]Nyew°xi° nyenecyřyeq syoq. Xurkaryi lax°naku, yarřbc°, syud°břbc° ngřdyibyelyewantoh xaw°na nyenecyř°q yilyewantoh yampřn°h xřr°toh yíx°ntoh syoyo syertabřwi°q. Yah syar°h nyinya ngoyak°q nyenecyřlyiq xřr°toh syertawi° wadyidoh syongć mecy° nyídoh pyirřs°q - tyiki°q syom mecy° nyinya pyir°taq xíbyaq. Třrcya nyenecy°h ngulyiq tyanyo.[2] Hagyományos népdalok. A számos különféle mese (lax°nako), siralomdal (yarřbc°) és hősi ének (syud°břbc°) bemutatása mellett, az emberek életük során saját elméjükben is dalokat készítettek. A föld felszínén csupán kevés ember nem tudja a saját maga által szerzett szavakat dalként előadni - ők azok, akik nem tudnak dalolni. Az ilyen emberekből kevés van.[3]
Erdei nyenyec és magyar rokon szavak
[szerkesztés]| Magyar | Nyenyec | Magyar | Nyenyec | |
|---|---|---|---|---|
| nő | ne | tó | to | |
| víz | wit | mi? | má? | |
| honnan? | kenyá? | ló | láu | |
| tűz | tu | név | nim |
A nyelv kutatása és a nyenyec irodalom
[szerkesztés]A nyenyec nyelv 1937 óta rendelkezik cirill betűs ábécével, ami a nem sokkal korábban létrehozott latin ábécés változatot váltotta le. Az irodalmi nyelv a tundrai nyelvjáráscsoport nyelvjárásain alapszik, és a többi szamojéd nyelvhez képest sokkal jelentősebb aktivitást tud felmutatni. A nyelven rendszeresen jelennek meg tankönyvek, irodalmi művek és szótárak. A Jamali Nyenyecföldön helyi lapot adnak ki nyenyecül: e címe Няръяна Нэрм. Nyenyec nyelvű oktatás ezzel szemben csak az iskolaelőkészítőben folyik, az általános iskolában a nyelv csupán tantárgyként van jelen.
Az első nyenyec költő Tiko Vilko (Ilja Konsztantinovics Vilka) volt. A kortárs irodalom legjelentősebb képviselői Ivan Juganpelik, Leonyid Lapcuj, Vaszilij Ledkov és Alekszej Picskov. A nyelv legrégibb adatai a XVII. században írt szójegyzékekben maradtak fent. A nyelv első jelentős kutatója M. A. Castrén volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A módok közé nem sorolt habitativus néhány nyelvjárásban módként viselkedik.
- ↑ Е. Г. Сусой: Ненэцие” литература. Учебная хрестоматия для 6–7 классов. Ленинград: Просвещение, 1990.
- ↑ A hozzávetőleges magyar szöveg Tapani Salminen kötetlen angol fordítása alapján.
Forrásművek
[szerkesztés]- (angolul) Tapani Salminen: Tundra Nenets. Elérhető a világhálón itt.
- (magyarul) Nyenyec nyelv. Megjelent a Nyelvrokonaink tanulmánykötetben. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. ISBN 963-00-3424-7
További információk
[szerkesztés]- (angolul) A tundrai nyenyec honlapja (nyelvtan, további hivatkozások)
- (angolul) (nyenyecül) Erdei nyenyec-angol szószedet
- (angolul) Ethnologue-jelentés
- (oroszul) (nyenyecül) Orosz-nyenyec hangosszótár
- (nyenyecül) (nganaszanul) Nyenyec-nganaszan összehasonlító szótár (orosz és angol fordításokkal)
