Szölkup nyelv
Szölkup шöльӄумыт əты (šöl'qumyt əty) | |
Beszélik | Oroszország |
Terület | Jamali Nyenyecföld |
Beszélők száma | 1716 (1989), 1020 (2010) fő |
Nyelvcsalád | uráli szamojéd nyelvek déli szamojéd nyelvek kamassz-szölkup csoport szölkup |
Írásrendszer | cirill (egykor), latin (ma) |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | sehol |
Nyelvkódok | |
ISO 639-2 | sel |
ISO 639-3 | sel |
A szölkup nyelv (saját elnevezéseivel шöльӄумыт əты / šöl’qumyt əty, magyarul emellett szelkup, a többi elnevezést ld. lejjebb) a déli szamojéd nyelvek utolsó még beszélt tagja, de olyan kis létszámú népesség használja, hogy a nyelv kihalása szinte bizonyosnak mondható. Az Ob felső és középső folyásának vidékén kb. 250 000 négyzetkilométernyi területen 1989-ben három, egymást alig-alig megértő nyelvjárásban 1716-an beszélték, és körülbelül még ugyanennyien vallották magukat szölkupnak, míg a terület orosz ajkú lakossága ennek a sokszorosa. A 2010-es években még tovább csökkent szölkup beszélőinek száma, így jelenleg veszélyeztetett nyelvnek számít. A szölkupok magukat nem tartják egységes népnek, társadalmuk rettentő bonyolult, az északi és déli nyelvjárásokban a számontartott frátriák tagjai más és más szabályok szerint kell házasodjanak a sok szintű hagyományos házasodási osztályokból. Régebben hívták őket hibásan osztják szamojédoknak. Valójában évezredek óta már semmi közük az obi-ugor osztjákokhoz.
A nyelv különböző saját elnevezései (cirill betűs írással és latin betűs fonetikus átírással):
шӧльӄумыт әты | šöľqumyt әty |
чумыль ӄумыт әты | čumyľ qumyt әty |
сӱccӱ ӄумыт әты | śüssü qumyt әty |
шӧш ӄумыт әты | šöš qumyt әty |
тӱй ӄумыт әты | tüj qumyt әty |
Nyelvükben van alanyi és tárgyas igeragozás, ami nemcsak a többi szamojéd nyelv jellemzője, hanem a magyar és a mordvin nyelvé is. A másik jellegzetesség a főnévragozásban az élő és az élettelen megkülönböztetése, ami egyetlen más uráli nyelvben sem fordul elő.
A középkor és kora újkor folyamán a szölkup volt a belső szibériai népek közti párbeszéd eszköze (lingua franca). A 20. század végén a nyelv egyik ismert kutatója volt Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij. Nálunk Simon Kuper és Pusztay János jelentetett meg egy szölkup társalgási könyvet (Szelkupszkij razgovornik. Narimszkij dialekt, 1993).
Jellemzők
[szerkesztés]Szölkup szavak
[szerkesztés]- aakaj - állkapocs
- esyš - lesz
- ilaš - ápolni, dajkálni
- musaš - mosni
- njimaš - szoptat
- oopty - haj
- peptej - száj
- soq - hegyfok
- šaral - kemény, erős
- tembal - savanyú, keserű
- Tőszámnevek 1-10-ig:
- 1 ukkir
- 2 šitti
- 3 nakir
- 4 tetti
- 5 sompila
- 6 muktit
- 7 sel'či
- 8 šittičaköt
- 9 ukkirčaköt
- 10 köt
- Igemódjai:
- kijelentő
- latenivus
- feltételes
- coniunctivus
- optativus(óhajtó)
- debitivus(szükséget kifejező mód)
- auditivus
- felszólító
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]A világ nyelvei (Fodor István főszerkesztő):1999
További információk
[szerkesztés]- Kerezsi Ágnes: Szölkupok (magyar nyelven) (html). ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2005. június 24. (Hozzáférés: 2014) „A szölkup a déli szamojéd nyelvek közül az egyetlen még élő nyelv.”
- Kerezsi Ágnes: Szölkupok (magyar nyelven) (rtf). gepeskonyv.btk.elte.hu, 2005. (Hozzáférés: 2014) „Hitük szerint a pravoszláv ikonokat ugyanaz a gondoskodás illeti meg, mint bálványszellemeiket, akiknek viszont hatalma van a legmodernebb dolgok (pl. helikopter, hajó) felett is.”
- Domokos Péter: Szölkup irodalom (magyar nyelven) (html, rtf). gepeskonyv.btk.elte.hu, 2005. (Hozzáférés: 2014) „... szinte minden család nyelve külön dialektusnak tekinthető.”
- Janurik Tamás: A szölkup nyelv alapjai: Oktatási segédanyag. (magyarul) Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Tanszék. 1997. = Budapesti finnugor füzetek, 1219 9249 ; 6, 5. ISBN 9634631053, ISBN 9789634631057, ISBN 9634631002, ISBN 9789634631002 arch 30 p.; 21 cm; bibliogr.: p. 28-29
- Florian Sobanski: A szölkupok egy nyelvész szemével. In: Finnugor kalauz (szerk. Csepregi Márta), 249. oldal. ISBN 963-243-813-2
- Szölkup-angol szótár
- Közösség: magyar–szölkup szótár online (magyar nyelven). Glosbe, 2014. (Hozzáférés: 2014) „16 szó, 69 mondat”
- Fejes László: Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány – nyest.hu, 2011. június 21. (Hozzáférés: 2014) „hanti + nyenyec ≠ szölkup”