Ugrás a tartalomhoz

Pellérd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pellérd
Brázay-kastély
Brázay-kastély
Pellérd címere
Pellérd címere		 Pellérd zászlaja
Pellérd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterTajti Zoltán (független)[1]
JegyzőDávor Lászlóné
Irányítószám7831
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség2327 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség107,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
Terület20,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 01′ 60″, k. h. 18° 09′ 00″46.033333°N 18.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 60″, k. h. 18° 09′ 00″46.033333°N 18.150000°E
Pellérd (Baranya vármegye)
Pellérd
Pellérd
Pozíció Baranya vármegye térképén
Pellérd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pellérd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pellérd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pécs délnyugati szomszédságában, a város központjától körülbelül 7 kilométerre, a Pécsi-síkságon helyezkedik el. A további szomszédos települések: kelet felől Keszü, dél felől Gyód, Regenye és Görcsöny, délnyugat felől Aranyosgadány, nyugat felől Bicsérd, északnyugat felől pedig Cserkút.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község Pécs felől két irányból is megközelíthető. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a községet észak-déli irányban átszelő 5801-es út, amely a 6-os főúttól húzódik az ormánsági Vajszlóig. Emellett elérhető a település Pécs Megyer városrésze felől is, az 5816-os úton, amely csökkenti a falu átmenő forgalmát.

Közösségi közlekedéssel való megközelíthetősége a térség más településeihez mérten igen jónak mondható, még azzal együtt is, hogy egykori vasútvonala, a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal 1976-ban megszűnt.

Története

[szerkesztés]

A község múltja a régészeti leletek alapján a római korra nyúlik vissza. A honfoglalást követő időben Pellérd környékén az Aba nemzetség birtokai terültek el, s ekkorra tehető a község kialakulása is. A település neve először egy 1305-ös oklevélen jelent meg Pelerd formában, ami egy keresztény kun uraság nevéből, a Beler névből származtatható.

A török időkben a község gyakorlatilag teljesen elpusztult, de a török kiűzése után nagyon hamar benépesült. Ezt bizonyítja, hogy mai templomát 1700-ban, – Szent Margit szűz tiszteletére – szentelték fel. A falu utolsó birtokosa létesítette a halastavakat. Itt volt az ország első selyemszövő gyára.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

A település horvát neve a szőkeiek által használt Pelir. A szigetváriak Pelerda alakot használták a falura.[3]

Címerének leírása

[szerkesztés]

Álló, fekete vonallal kiemelt égszínkék színű tárcsapajzs alsó harmadában szürkésfehér színű ekevas és csoroszlya lebeg szimbolizálva a település mezőgazdasága hagyományait, jelentőségét. Közöttük olvasható az 1305-ös évszám a település nevének írott forrásban történt első említésének évszáma. Az évszámból jobbra felfelé zöldszárú és nyolc zöld levelű, négy bordó-fekete termést tartalmazó eperfaág indul ki. A szőlővessző jelképezi a település szőlőtermesztési hagyományait, az eperfaág a helyi selyemhernyó tenyésztés történetét. A szőlővessző és az eperfaág között szürkésfehér színű bástya található három kapuval és négy bástyafokkal. A bástya, mely megtalálható Baranya vármegye címerében is, megjeleníti a település Baranyához való tartozását. A címerpajzs alatt, annak alsó részéhez illeszkedik egy a két végén kétszer meghajtott, a végén háromszög alakban bevágott világoskék színű sáv, melynek színe két oldalról fokozatosan világosodik, benne fekete nagybetűkkel a település neve: Pellérd.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Metzing József (független)[4]
  • 1994–1998: Metzing József (független)[5]
  • 1998–2002: Metzing József (független)[6]
  • 2002–2006: Metzing József (független)[7]
  • 2006–2010: Metzing József (független)[8]
  • 2010–2014: Tajti Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Tajti Zoltán (független)[10]
  • 2019–2024: Tajti Zoltán (független)[11]
  • 2024– : Tajti Zoltán (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2255
2275
2272
2245
2329
2351
2324
2327
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 1,5% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 2,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,1%, református 5,7%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,9% (24,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 1,4% horvátnak, 1,1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% görögnek, 0,1% szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt római katolikus, 3,7% református, 0,6% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Brázay Kálmán-kastély - műemlék.
  • Brázay kastélypark - romantikus ihletettségű mesterséges barlanggal és csónakázótóval.
  • Szent Margit templom,
  • Szent Kereszt Kápolna,
  • Református templom,
  • Szent Orbán szobor,
  • A községháza és új általános iskola (Fő tér 4.) modern tömbjét Getto Tamás pécsi építész tervezte.
  • A községben még számos, eredeti állapotában megőrzött tornácos parasztház, illetve iparosház található. Az Önkormányzat segíti a még meglévő építészeti értékek megőrzésében az ingatlantulajdonosokat.
  • Pellérd Bem utca 6. szám alatti Kemény Bence Emlékmúzeum

Szőlőhegy

[szerkesztés]
  • A pellérdi szőlőhegyen már a török hódoltság ideje alatt is jelentős szőlőtermelés folyt. A terület nagysága 60 hektár. A Szőlőhegy mára turisztikai programmá vált, ahol szép természeti környezetben, finom borokat kóstolhatnak az ideérkezők. A településen információs táblarendszer segíti a tájékozódást.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  6. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  9. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  11. ↑ Pellérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. ↑ Pellérd Helységnévtár
  13. ↑ Pellérd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pellérd&oldid=27565962”