Szántód
Szántód | |||
Szántódpusztai skanzen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vizvári Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 8622 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 583 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 73,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″46.860639°N 17.902411°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 38″, k. h. 17° 54′ 09″46.860639°N 17.902411°E | |||
Szántód weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántód témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szántód község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Balatonföldvár és Zamárdi között, éppen Tihannyal szemben. A part azon részén fekszik, ahol a legszűkebb és legmélyebb a tó. A falu túlnyomórészt a Szántód és Tihany közt közlekedő kompjairól, lenyűgöző kilátásáról a Tihanyi-félszigetre és a Szántódpusztai Turisztikai és Kulturális Központról (amely falumúzeum („skanzen”)) híres. Mindössze 13,4 km-re fekszik Siófoktól, a környék nagyvárosától, 65,8 km-re Somogy megye székhelyétől, Kaposvártól és 117 km-re Budapesttől. Somogy vármegye egyik legrégebbi helysége, eleinte királyi, majd pedig a tihanyi apátság birtokává vált. Ettől függetlenül viszont csupán 1997-óta önálló község, azelőtt Zamárdi része volt. Szántódpuszta 1994-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak megőrzéséért, értékes műemlékeinek helyreállításáért. Az egykori majorság területén több mint harminc jelentős épület áll, köztük kúria, csárda, cselédház, magtár és borospince, zömében az 1700-as évekből.
Fekvése
[szerkesztés]Somogy vármegye északi részén, a Balaton déli partján, a Tihanyi-félszigettel szemben fekvő település. A szántódi rév miatt nevezik Somogy északi kapujának is. Szomszédos települések: keleten Zamárdi, délen Kőröshegy, nyugaton Balatonföldvár, ezekkel a helységekkel összeépült a település. Délkeleten Balatonendréd, északon pedig a Balaton túlpartján fekvő Tihany határolja.
Szántód területén végighalad a 7-es főút, a tihanyi révhez vezető forgalmat pedig a 7102-es út szolgálja ki, amely a 7-esből ágazik ki, kicsivel annak 114. kilométere után, még Zamárdi területén, és bő 5 kilométer után, már Szántódon torkollik vissza ugyanoda, a 118. kilométerszelvény közelében. A tőle délebbre eső településekkel a Kaposvártól idáig húzódó, több mint 60 kilométer hosszú 6505-ös út kapcsolja össze.
Nevének eredete
[szerkesztés]„…A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birtoka volt. A települést az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevél még koku zarma néven említi. Az 1211-es oklevél még a régi nevet is leírja: Choczorma. Az új név (Szántó) tehát a két időpont között keletkezett.”[4]
Története
[szerkesztés]Szántód egyike Somogy vármegye legrégibb helységeinek. Szántód eleinte királyi birtok volt, melyet még I. Endre király adományozott a tihanyi monostornak. Az adománylevélben neve Kak-Szarma alakban fordult elő, az 1267. évi pápai bulla viszont már Szántód-nak nevezi.
Az 1557. évi adólajstrom szerint még a tihanyi monostoré, 1564-ben pedig a nyitrai püspöké volt. 1572-ben azonban már puszta. Az 1573-1574. évi adólajstrom szerint 7, 1580-ban mindössze csak 2 házát írták össze.
1633-ban a tihanyi apát Somogyi Jánosnak, a pápai gyalogság vajdájának zálogosította el. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze.
Az 1720. évi országos összeíráskor önálló jobbágyfalu volt, de 1726-ban már ismét puszta és a herceg Esterházy-féle hitbizomány és a tihanyi apátság birtokában volt. Az 1910-es években még Zamárdi része volt Szántód-puszta néven.
Szántód 1997-ben alakult önálló községgé, addig Zamárdi közigazgatása alatt volt.
Címere
[szerkesztés]Szántód község címerét Gergely Árpád festő és grafikus tervezte, 1996-ban.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1998–2002: Dr. Karabinszky Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Karabinszky Gyula Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Dolgos János (független)[7]
- 2010–2012: Dolgos János (Fidesz-KDNP)[8]
- 2012–2014: Vizvári Attila (független)[9]
- 2014–2019: Vizvári Attila (független)[10]
- 2019–2024: Vizvári Attila (független)[11]
- 2024– : Vizvári Attila (független)[1]
A településen 2012. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 592 | 594 | 561 | 692 | 629 | 610 | 583 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 3% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, református 9,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,4%, felekezet nélküli 13% (29,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 0,3% görögnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,1% volt római katolikus, 7,8% református, 3,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 4,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (41,5% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szántódrév: (Tihanyi u.)
- Szántódpuszta: Majorsági Múzeum [1]
- Szántódpuszta: Szent Kristóf-kápolna
- Szántódpuszta: Régi temető
- Szántód: Szent Kristóf-szobor [2] Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-benKöztérkép
- Szántód: Kossuth-szobor [3]
- Szántód: Kereszt
- Szántód: Fenyveserdő kilátó-domb [4]
Híres szántódiak
[szerkesztés]- Boross Marietta (Szántódpuszta 1922-) néprajzkutató
- Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) költő, író, hagyománygyűjtő Szántódon gazdálkodott, emlékszobája van
- Tüskés Tibor (1930-2009) író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Helyi önkormányzat | Tihany. (Hozzáférés: 2022. november 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere (Kaposvár, 1984 24. p.)
- ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szántód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ a b Szántód települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 9. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Szántód települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Szántód Helységnévtár
- ↑ Szántód Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
- [www.szantod.hu/dox/ren11.doc Címere]
További információk
[szerkesztés]- Szántódi linkgyűjtemény - Szántód.lap.hu
- Szántód az utazom.com honlapján
- Szántód.lap.hu - linkgyűjtemény