Bélavár
| Bélavár | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Naszvadi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7589 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 292 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 10″46.121911°N 17.219419°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 10″46.121911°N 17.219419°E | |||
 Bélavár
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Bélavár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bélavár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bélavár egy község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Közvetlenül a horvát határ mellett fekszik, a Dráva partján, Vízvár és Somogyudvarhely közt, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén. Légvonalban a legközelebbi város Nagyatád, attól délnyugatra helyezkedik el, de közvetlen összeköttetés nincs a két település között, így könnyebb elérni Bélavárról Csurgót, sőt (az átszállásmentes vasúti kapcsolat miatt) Barcsot is.
Vonattal elérhető a MÁV 60-as számú Gyékényes–Pécs-vasútvonalán, amelynek egy megállási pontja van itt; Bélavár megállóhely közúti elérését a 68 312-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés]Bélavár nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először egyházas helyként. Itt a Dráva mellett egykor vár is állt, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei itt értekezletre gyűltek össze. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokában volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő, ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt nagyobb birtoka.
1866-ban és 1877-ben a község fele része leégett.
Bélavár vára
[szerkesztés]A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye azonban nem volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ujfalvi Jánosné (független)[3]
- 1994–1998: Ujfalvi Jánosné (független)[4]
- 1998–2002: Ujfalvi Jánosné (független)[5]
- 2002–2006: Ujfalvi Jánosné (független)[6]
- 2006–2010: Ujfalvi Jánosné (független)[7]
- 2010–2011: Ujfalvi Jánosné (független)[8]
- 2011–2014: Pápa László (független)[9]
- 2014–2019: Pápa László (független)[10]
- 2019–2024: Naszvadi László (független)[11]
- 2024– : Naszvadi László (független)[1]
A településen 2011. augusztus 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 367 | 352 | 342 | 297 | 310 | 294 | 292 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 2,6% németnek, 1,9% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 72,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bélavár maradványai
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bélavár települési választás eredménye, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ a b Bélavár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Bélavár települési választás eredménye, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
- ↑ Bélavár települési választás eredménye, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Bélavár Helységnévtár
- ↑ Bélavár Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Barcsi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
