Kaposmérő

Kaposmérő
Faluház
Kaposmérő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Prukner Gábor (független)
Jegyző	Dr. Mészáros Renáta
Irányítószám	7521
Körzethívószám	82
Testvértelepülései	Lista Mezőpanit, Vága
Népesség
Teljes népesség	2317 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	173,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 42′ 09″46.360111111111, 17.702430555556
Kaposmérő Pozíció Somogy vármegye térképén
Kaposmérő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposmérő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaposmérő község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

A vármegye középső részén fekszik, a megyeszékhelytől, Kaposvártól mintegy 8 kilométerre nyugatra. Belterületének déli szélén húzódik a Kapos folyó, azon túl a zselici dombok szép környezete határolja; a falutól északra sík vidéket találunk.

A közvetlenül határos települések: észak felől Hetes, északkelet felől Juta, kelet felől Kaposújlak, délkelet felől Kaposszerdahely, dél felől Szenna, délnyugat felől Bárdudvarnok, nyugat felől pedig Kaposfő.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 610-es főút, mely végighúzódik a belterületén, valamint a 61-es főút, mely az ország távolabbi részeivel kapcsolja össze, lakott területeit viszont észak felől elkerüli. Északi szomszédjával, Hetessel egy 1996-ban épült önkormányzati út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között; Kaposmérő vasútállomás a falu északi határában található, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

A vármegyeszékhely közelsége miatt az autóbuszjáratok is sűrűn közlekednek.

Története

Kedvező fekvése és adottságai révén Kaposmérő Somogy legrégebbi településeinek egyike.

A község területe és környéke már az őskorban is lakott terület volt. A Kapos völgye a népek egyik fő közlekedési útvonala lett. A közlekedési utak egyik állomása Kaposmérő is, hiszen a folyó máshol oly széles ártere itt – a mai Dobogó-híd környékén – összeszűkül, és átkelőhelyet biztosít a késő őskor emberének.

Az ember nyomát a kőkorszaktól kezdve megtaláljuk a határban. A téglagyár területén őskori kelta telepre utaló leleteket, maradványokat ástak ki, amelyek földművelésre és állat-tenyésztésre utalnak. Darray Kálmán, az Archeológiai Értesítő 1910-es számában írja le a leletet:

A kaposmérői vaslelet tizenegy darab érdekes vaseszközt tartalmazott, melyek gazdasági eszközökből és szerszámokból álltak. A lelet legérdekesebb darabja a láncszemekből alkotott karikás zabla.

A Római Birodalom bukása után a hunok, germánok, gótok és longobárdok éltek e tájon. A 6-8. századi avar birodalom is itt hagyta nyomát. A téglagyár területén egy közép- és késő avar kori temető maradványait az 1980-as évek második felétől tárta fel leletmentés céljából a Somogy Megyei Múzeum.

Mérő nevét 1246-ban említette először oklevél, ekkor nyerte adományul IV. Béla királytól a Mérey család. A Mérő helynév e családnévből keletkezett, a Kapos előtag a folyó mellékére utal.

A középkorban a település legfőbb birtokosai az osztopáni Perneszi család tagjai voltak. A községhez tartozó Tokaj-puszta a középkorban falu volt. 1598-1599-ben Mérő osztopáni Perneszy Andrásé volt. 1621-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek idegenítette el. 1678-ban Csepely György özvegye Perneszi Ferenc birtokait vásárolta meg. 1688-ban a község 5 házból állott 15 lakossal.

A falu népességét tekintve gyors ütemben nőtt a lakosság száma. 1699-ben 25 jobbágy gazda, 11 házatlan zsellér, 3 kereskedő él itt. A faluban 1748-ban egyszerű harangláb állt, rajta 40 fontos harang, kerítés és kereszt nélkül való; temetőjében katolikusok és reformátusok temetkeztek. 1767-ben a földesúr katolikus mestert hozott a faluba, akinek a házát és fizetését is ő maga adta 3 évig. A kaposszentbenedeki plébánia 1777-ben alakult meg, és Mérőt is hozzácsatolták. Iskolaépület hiányában a tanítók feltehetően a nemesi családok és a módosabb falusi családok gyermekeit háznál tanították.

1785-ben építtette meg a Gaál család kegyúri templomát. A ma is eredeti formájában álló templom egyhajós, félkör alakú szentéllyel, sekrestyével, késő barokk stílusban épült. A faluban 1819-ben még nem volt katolikus iskola, az állásban lévő Domonkos János házaknál tanított. 1900-ban jelent meg a faluban az első körorvos. 1904-ben modern gőztéglagyárt épített Rotter Bernát és fia. A község északi határában, a vasút mellett található gyár ma már nem működik.

A 19. század végén a faluban két felekezeti iskola működött. Az egyik 1892-ben épült, épületét 1976-ban bontották le. A másik 1867-ben épült, 1904-ben bővült, az átépített épületet ma is használják tanterem és lakás céljára. A tanító Ropolyka József, aki népírnoki és jegyzői munkát is végzett. 1917-ben Máté Ignác tanító mellé Papp Ilona tanítónőt rendelte a tanfelügyelőség.

Az 1948. szeptember 1-jén történt államosítás óta általános, majd körzeti általános iskola működött Kaposmérőben 1991. január 1-ig. Az új iskolaépületet 1972-ben építették, amikor a Gaál illetve Skublics család kúriájából kiköltözött az intézmény, s régi helyén a konyha és az ebédlő kapott helyet.

Kaposmérő az 1940-es években kisközség volt körjegyzőséggel, autóbusz-megállóval és vasútállomással, amit az 1872-ben épített Dombóvár–Zákány- illetve az 1906-ban épített – innen elágazó – Kaposvár–Barcs-vasútvonalaknak köszönhetünk. (Utóbbit 1979-ben megszüntették.) Önálló postahivatala és csendőrsége volt.

A szovjet csapatok (a 3. ukrán front 57. hadserege) 1944. december 3-án vonultak be Kaposmérőbe, és így a porták nagy része felszerelését, berendezését tekintve igen jelentős károsodást szenvedett. A lakosság 1945 húsvétján tért haza végképp.

1945 húsvét után körülbelül 1000 katasztrális hold föld és 152 házhely kiosztására került sor Kaposmérőben. 1952-ben 400 katasztrális holddal megalakult a Zrínyi Miklós Termelő-szövetkezeti Csoport 21 családból 47 taggal.

Kaposvár és környéke térképe

A mai Kaposmérő területe összesen 1398 hektár, amiből belterület 157 hektár, külterület 1240 hektár. A belterületi lakások száma 818. A község aktív lakosságának körülbelül 75%-a eljáró, az ingázás fő iránya Kaposvár.

Az önkormányzat 1990. október 26-án tartotta alakuló ülését. Ekkor tette le hivatali esküjét a polgármester és a 9 fős képviselő-testület. 1991. január 1-jétől működik Kaposmérő és Kaposújlak Községek Körjegyzősége Kaposmérő székhellyel. Ezt megelőzően 1950-től működött a tanácsi közigazgatás, mely az 1855-ben alsófokú közigazgatási központként létrehozott Kaposmérői Körjegyzőség jogutódja volt, 1966-tól Kaposújlakkal, 1977-től Bárdudvarnokkal közös községi tanács szervezetben.

Kaposmérő legnagyobb intézménye a Hunyadi János Általános Iskola. A kaposmérői diákok mellett a környező településekről - Bárdudvarnokról és Kaposújlakról is érkeznek ide tanulók.

Elsőtől nyolcadik osztályig minden gyermek tanulhat angol vagy német nyelven, valamint zongora-, furulya- és gitároktatás közül is választhatnak. Kialakítottak egy számítástechnikai szaktantermet és egy nyelvi labort is. A szakkörökben főleg a tehetséggondozásra helyezik a hangsúlyt: angol-, német-, sakk-, matematika-, képzőművészeti és irodalmi szakkör működik. Az iskola több tanteremmel bővült, a javítási és bővítési munkálatok 2000 januárjában befejeződtek. 1993-ban épült a modern tornacsarnok, melyben a tantervi sportfoglalkozásokon kívül különböző tanfolyamok, foglalkozások zajlanak.

Kaposmérőben az 1940-es évektől működött nyári, idényjellegű óvoda különböző helyeken 1963-ig, amikor a mai helyén megkezdte működését az egycsoportos, 2 óvónőt és egy dadát foglalkoztató állandó intézmény. Az épületet társadalmi és intézményi összefogással 1980-ban, majd 1983-ban bővítették, és azóta 4 óvodai csoport működik 100-110 fővel, 8 óvónővel, 4 dadával. 1991. január 1-je óta működik a Faluház, amely az 1830-as években épült kúriában kapott helyet, amely Nemeskéri Kiss Gábor, majd Kovács Sebestyén Gyula tulajdona volt. Nemrég még itt, a Faluházban volt található a Községi és Iskolai Könyvtár, de mára ez az iskola épületébe költözött. A könyvtárban 560 beiratkozott olvasó 15000 kötet könyv, valamint 15 féle napilap és folyóirat közül választhat. A Faluházban működik az 1995-ben megalakult Passio Tánccsoport, és az 1996-ban alakult 60 tagú Nyugdíjas Klub. A klubnak van egy 25 tagú asszonykórusa is.

A Faluház udvarán két kopjafa és egy faragott kapu áll, melyet a faragó szakkör állított 1991. március 15-én az 1848–49-es szabadságharcban részt vett nemzetőrök emlékére. Az emlékoszlopra Alsószilágyi Gaál Alajos honvéd százados és Mérey Mór címzetes őrnagy nevét vésték fel.

A községben 1990. október 20-án Szigetvári György Ybl-díjas építész tervei alapján Dabóczi József építész rézdomborításával díszítve avatta fel a község lakossága a 70 éve óhajtott I. világháborús, és a 45 évig meg nem valósított II. világháborús hősök és áldozatok emlékművét a katolikus templom kertjében. A fekete gránittáblákra 44 első világháborús hősi halott és 56 második világháborús elesett katona, elhurcolt zsidó kaposmérői lakos nevét vésték fel.

A község közegészségügyi ellátását 1900 óta szolgálja körorvos. Jelenleg 2 orvosi körzet működik a községben. Fogorvos 1988. február 1. óta dolgozik egy asszisztenssel. Az egészségügyben két körzeti ápolónő és egy védőnő is dolgozik. 1988 óta működik a kaposmérői KÁBEL TV Egyesület. A falu helyi csatornája mellett ma akár már 35 program közül válogathatnak a Kábel TV-t használó lakók.

1985-ben bevezették a földgázt a faluba. Valamennyi intézmény és háztartások 90%-a földgázzal fűtött. A földkábeles telefonhálózaton a lakosság 90%-a elérhető. 1987-ben cserélték a község központjában lévő víztornyot 200 köbméteres glóbuszra, mely a zavartalan vízellátást biztosítja. A községnek 18 utcája van, ezek szilárd burkolattal és többségükben kétoldali járdával rendelkeznek.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hajszán Tibor (független)
• 1994–1998: Hajszán Tibor (független)
• 1998–2002: Hajszán Tibor (Fidesz)
• 2002–2006: Dr. Víg József (független)
• 2006–2010: Harangozó Csaba (független)
• 2010–2014: Prukner Gábor (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Prukner Gábor (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Prukner Gábor (független)
• 2024– : Prukner Gábor (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2407	2424	2433	2385	2352	2385	2317
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,9% németnek, 0,1% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,9%, református 13,1%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 13,8% (18,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, szlováknak és lengyelnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 9,8% református, 1,2% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).

Nevezetességei

A Kassai-íj Kaposmérő helyi értéke

• Ősmagyar jurta, lovasíjász-bemutató (Kassai-völgy), Kassai-féle lovasíjász módszer (hungarikum, Kaposmérő helyi értéke) és a Kassai-íj (Kaposmérő helyi értéke)
• Temetőkerítés és emlékhely (38 faragott kopjafa, Kaposmérő helyi értéke)
• Műemlék római katolikus templom (országos érték)
• Református templom (Kaposmérő helyi értéke). 1913-ban felavatott orgonáját a második világháború végén a templomot is kifosztó szovjetek annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. Felújítására és működőképessé tételére 2016-ban került sor.
• Kapos-folyó völgye (Kaposmérő helyi értéke, Somogy vármegye értéke)
• Harangláb, mellette egy 101 éves kőkereszt és egy világháborús hősi emlékmű – Ebédvesztőpuszta (Kaposmérő helyi értéke, 2016 óta a somogyi értéktár része is)

Nevezetes szülöttei

• Fodor András költő

Képek

• 
  Háborús emlékmű
• 
  Katolikus templom
• 
  Református templom
• 
  Kassai Fogadó
• 
  Kaposmérő neve rovással
• 
  Rovásos helynévtábla-avatás (2011. március 15.)

Egyéb

Sportegyesülete: Kaposmérő Futball Klub- Megye 1. bajnokság(4. liga).

További információk

• Kaposmérő honlapja
• Kaposmérő 7521.hu közösségi honlapja