Ugrás a tartalomhoz

Somogyszil

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyszil
Gótikus eredetű római katolikus templom
Gótikus eredetű római katolikus templom
Somogyszil címere
Somogyszil címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterSzakály László (független)[1]
Irányítószám7276
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség644 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 55″, k. h. 17° 59′ 60″46.515381°N 17.999881°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 55″, k. h. 17° 59′ 60″46.515381°N 17.999881°E
Somogyszil (Somogy vármegye)
Somogyszil
Somogyszil
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogyszil weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyszil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyszil (németül: Sil) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól közúton 22 kilométerre északkeletre fekszik, Igal közelében, attól mintegy 5 kilométerre, a Kocsolától odáig húzódó 6507-es út mentén.

Címere

[szerkesztés]

A címer története

[szerkesztés]

A címer megalkotásakor a település korábban használt pecsétjeihez, és azok elemeihez nyúltak vissza. Már a 18. század végén használt pecséten megtalálható volt a háromágú korona, az ekevas, a búzakalász (ekkor még csak egy darab) és a könyöklő kar (ekkor még balra fordult). 1835-től a búzakalászok száma három lett, a kar jobbra fordult, a korona azonban hiányzott. A címert 1995-ben véglegesítették jelenlegi formájában.

A címer leírása

[szerkesztés]

Álló csücsköstalpú pajzs, melynek kék mezejében jobbra fordult, felemelt ezüst szablyát tartó páncélos kar, melynek könyökhajlata fölött, a pajzs vonalán három arany búzakalász áll, a két szélső egy-egy arany levéllel van megrakva. A páncélos kart felülről egy vörös ékkövekkel díszített háromágú arany korona, alulról egy hegyével lefelé, élével jobbra fordított ezüst ekevas keretezi. (A korona a település egykori mezővárosi rangjára, a páncélos kar az egykori hajdútelepülésre utal).

Története

[szerkesztés]

A falu a középkorban Tolna vármegye része volt és nem a mai helyén, hanem a Szilkállónak nevezett dűlőben feküdt. Nevét először 1138-ban, II. Béla király megerősítő levelében említették a dömösi prépostság részére kiállított megerősítő levélben. Neve később, az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben ugyancsak egyházas helyként szerepelt. Az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben 10, 1580-ban pedig 17 ház állt itt. 1660-ban birtokosaként Zankó Miklós, egy 1703 körüli összeírásban pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtokaként volt említve. Az 1715. évi összeírás pedig megjegyzi róla, hogy a falu sokáig lakatlanul állt és csak két év óta lakják ismét, ekkor 39 háztartását írták össze. 1726-ban fele-fele részben a gróf Harrach család és gróf Esterházy János birtoka volt, de 1733-ban már a Hunyadyaké volt.

A település neve a 19. század végén még Szil volt. Ekkoriban kisközség volt Somogy vármegye igali járásában. 1891-ben 2 672 magyar és német lakosa volt.

Egykori, mára elpusztult települések a környéken

[szerkesztés]
  • A középkori falutól északra Scanas nevű falu állt, mely IV. László király idejéből való határjáró levelében is megtalálható. Neve Szanácsi-szőlőtelep nevében őrződött meg. A 20. század elejének adatai szerint a községhez tartoztak még: Csérihegy-, Magyaród- és Marosd-puszták, Öreghegy, Szanácsi-telep, Új-major és Vörös-major.
  • Csérihegy-puszta – Neve 1479-ben Chery alakban fordult elő, 1703-ban pedig Csér alakban. 1733-ban Boronkay Ferenc birtoka volt.
  • Magyaród-puszta – A 16. században még falu volt, mely az 1575. évi török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt. 1723-ban Festetics Kristóf Sárközy Jánosnak vallotta be, kinek utódai bírták az újabb időkig. Sárközy Béla 1892-ben a gróf Hunyadyaknak adta el.
  • Marosd-puszta – A középkorban szintén falu volt, melynek ekkor már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint is plebániája volt. 1660-ban Zankó Miklós birtokaként írták, 1726-ban gróf Esterházy János, 1733-ban pedig Boronkay Ferenc birtoka volt.
  • Szanácsi-telep – Neve egy 1703 táján kelt összeírásban is szerepelt. 1726-ban gróf Esterházy János birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sámoly Endre (független)[3]
  • 1994–1998: Sámoly Endre (független)[4]
  • 1998–2002: Sámoly Endre (független)[5]
  • 2002–2006: Sámoly Endre (független)[6]
  • 2006–2010: Sámoly Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Sámoly Ferenc (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Sámoly Ferenc József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Szakály László (független)[10]
  • 2024– : Szakály László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
759
775
766
661
658
654
644
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 4,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 5,2%, evangélikus 13,8%, felekezet nélküli 7,6% (12% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% németnek, 2,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 9,9% evangélikus, 4,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,4% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Műemléki védelem alatt álló római katolikus temploma középkori eredetű. Gótikus stílusban épült, de 1726-ban barokk stílusban átalakították.[13]

Híres somogysziliek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fülöp Márta: Múlt, jelen és jövendő a József-hegy alatt: Somogyszil monográfiája/(írta Fülöp Márta, Lesz Éva és Marek János); [kiad. Önkormányzati Hivatal Somogyszil]. – Somogyszil : Önkormányzati Hiv., 2005. – 392 p. : ill., részben színes ; 24 cm. – ISBN 963-219-532-9 kötött.
  • Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  10. ↑ Somogyszil települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  11. ↑ Somogyszil Helységnévtár
  12. ↑ Somogyszil Helységnévtár
  13. ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogyszil&oldid=27470605”