Ugrás a tartalomhoz

Visz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visz
A főutca részlete a harangtoronnyal
A főutca részlete a harangtoronnyal
Visz címere
Visz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállásközség
PolgármesterPulai Jánosné (független)[1]
Irányítószám8681
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség157 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 41″, k. h. 17° 47′ 02″46.728189°N 17.783939°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 41″, k. h. 17° 47′ 02″46.728189°N 17.783939°E
Visz (Somogy vármegye)
Visz
Visz
Pozíció Somogy vármegye térképén
Visz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Visz község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Balatonlellén és Látrányon keresztül a régi 67-es úton letérve lehet eljutni a településre (10 km), illetve az M7-es autópályáról az új 67-es gyorsforgalmi úton Kaposvár irányában lehet elérni a községet (9 km). Központján csak az Andocs-Látrány közt húzódó, a 6505-ös és 6713-as utakat összekötő 6514-es út halad végig.

Erdős dombok, szőlő- és gyümölcsültetvények veszik körül. A Balatonra érkező turisták szívesen kirándulnak a Balatonlellétől mintegy 10 kilométerre délre fekvő településre, amely a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története

[szerkesztés]

A község neve először 1229-ben Wysch alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1348-ban a Gordovai Fancs család birtokolta, 1536-ban újra a székesfehérvári káptalan birtokjegyzékében található, de az itteni plébános és Fánchy Ferenc is birtokosként szerepel. A török megszállás idején a település elnéptelenedett. Az eredeti falutól délebbre, a mai helyén építették újjá. 1726-ban a Rendesi Bárány családé. 1773-tól a család ezek örökösei és Jankovich Antal özvegye a tulajdonos. A 19. század első felében a Palocsay és a Szalay családnak is volt itt birtoka. A visziek állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de jellemző volt a fazekasság is, több egykori égetőkemence nyomaira bukkantak a földmunkák során.

A két világháború áldozatainak névsorát márványtábla örökíti meg a haranglábon. A település 1945 után gyors fejlődésnek indult. A falu lakóinak többsége a környékben alakult állami gazdaságokban talált munkát. Az 1955-ben létrejött termelőszövetkezet 624 katasztrális holdon gazdálkodott. 1971-ben egyesült a látrányi szövetkezettel. 1972-ig általános iskola is volt a faluban, ám azóta iskolabusz viszi az iskolásokat és az óvodásokat Látrányba. A buszközlekedés jó, napi 16 járat van Karád, Balatonlelle és Kaposvár felé.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hujder Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Hujder Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Hujder Ferenc (Fidesz)[6]
  • 2002–2006: Hujder Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Szücs Attila Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Szücs Attila Gábor (független)[9]
  • 2014–2019: Szücs Attila Gábor (független)[10]
  • 2019–2024: Szücs Attila Gábor (független)[11]
  • 2024– : Pulai Jánosné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
213
214
202
184
155
156
157
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,6% (21,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 2,6% református, 2,6% evangélikus, 3,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Viszi csárda
  • Visz-Csacsifarm

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ V települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  6. ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  9. ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  12. ↑ Visz Helységnévtár
  13. ↑ Visz Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Visz&oldid=27473913”