Ugrás a tartalomhoz

Magyaregres

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyaregres
Deseda-tó, Öreg-híd
Deseda-tó, Öreg-híd
Magyaregres címere
Magyaregres címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterBodor Zoltán (független)[1]
Irányítószám7441
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség544 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 36″, k. h. 17° 46′ 15″46.460089°N 17.770831°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 36″, k. h. 17° 46′ 15″46.460089°N 17.770831°E
Magyaregres (Somogy vármegye)
Magyaregres
Magyaregres
Pozíció Somogy vármegye térképén
Magyaregres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregres témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magyaregres község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye középső részén fekszik, a Dunántúli-dombság egyik völgyében, a Balatontól délre, a megyeszékhely Kaposvár északi szomszédságában, a város központjától 10 kilométere.

A közvetlenül határos települések: észak felől Somogygeszti, északkelet felől Mernye, kelet felől Somogyaszaló, dél felől Kaposfüred (Kaposvár része), délnyugat felől Juta, nyugat felől Várda, észak-északnyugat felől pedig Alsóbogát. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugati irányban még Somogyjáddal is, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 67-es főút, ezen közelíthető meg északi és déli irányból is. Központját azonban a főút keletről elkerüli, lakott területe csak az abból Kaposfüredtől északra kiágazó 67 105-ös számú mellékúton érhető el. Határszélét délkeleten egy rövid szakaszon érinti még a 6548-as út (a 67-es egy korábbi, településeken áthaladó, de már mellékúttá visszaminősített nyomvonalrésze) is. Az itt nem említett, egyéb települési szomszédaival nincs kiépített közúti kapcsolata.

Közigazgatási területét a hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal érinti, de annak megállási pontja nincs a határai között.

Története

[szerkesztés]

A falut először II. András 1229-ben kiadott birtokrendezési oklevele említette Egis néven.[3] Az 1327-1332. évi pápai tizedjegyzék szerint a községnek ezekben az években már szervezett egyháza volt. Magyaregres 1443-ban a Kaposújvári vár tartozékai közt volt említve. A Szerdahelyi rokonság birtoka volt, s az ő leszármazottaik, a Dersfiek és az Imrefiek a 16. és a 17. századokban is bírták. 1600-ban a szigligeti vár tartozéka volt. A török uralom utáni birtokrendezések kapcsán jutott a herceg Esterházy család birtokába. Közel 200 évig tartozott a család birtokához.

1939-ben a falu területe 2445 katasztrális hold, lakosainak száma 790 fő, akik közül 789 magyar anyanyelvű, 1 német nemzetiségű. 398 római katolikus, 383 református, 9 ágostai evangélikus vallású. Lakóházainak száma: 186. Községi elemi népiskola és továbbképző található a településen.[4]

2008. szeptember 12-én átadták az új kerékpárutat amely, a Petőfi Sándor utca végétől egészen az arborétum bejáratáig vehető használatba.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Finta Endre (független)[5]
  • 1994–1995: Finta Endre Lajos (független)[6]
  • 1995–1998:
  • 1998–2002: Hatta József (független)[7]
  • 2002–2006: Bók László (független)[8]
  • 2006–2010: Bók László (független)[9]
  • 2010–2014: Bók László (független)[10]
  • 2014–2019: Bodor Zoltán (független)[11]
  • 2019–2024: Bodor Zoltán (független)[12]
  • 2024– : Bodor Zoltán (független)[1]

A településen 1995. június 18-án időközi polgármester-választás zajlott.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
621
610
600
562
551
548
544
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 12,3%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 19,3% (18% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,9% románnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 4,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt római katolikus, 8% református, 2% evangélikus, 0,2% izraelita, 1,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község nem rendelkezik komoly hírnevet birtokló nevezetességgel, de számos említésre méltó látványosság található a faluban és környékén egyaránt. Ezek közül a legkiemelkedőbb 1652-ben emelt, majd 1761-ben újjáépített református templom, melyet védelmébe vett az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Ugyanez elmondható az önkormányzatról, a református templom mellett álló épületről mely az egykori papok lakhelyéül szolgált, valamint a ma már nem működő iskola épületéről is.

A település közelében található a Desedai Arborétum, mely nevét a szomszédságában található tóról kapta. A környékbeli horgászok által kedvelt tavat, a Desedát 1975-ben mesterségesen hozták létre, az azonos nevet viselő patak völgyzárógáttal való elzárásával. Ez a duzzasztott tó büszkeségre adhat okot a közelben élők számára, ugyanis Magyarország egyik leghosszabb mesterségesen kialakított tava, a maga nyolc kilométerével.

Források

[szerkesztés]
  • Dunántúli vármegyék (1939)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. In villa Egis sociorum Bagat XII mansiones preter paruulos et iuvenes, terram quasi ad VI aratra, fenetum quasi XXX iugera, silvam quasi XL jugera.
  4. Dunántúli vármegyék (1939)
  5. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  7. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  12. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  13. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  14. Magyaregres Helységnévtár
  15. Magyaregres Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]