Magyaregres
Magyaregres | |||
Deseda-tó, Öreg-híd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bodor Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 7441 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 544 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,56 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 27′ 36″, k. h. 17° 46′ 15″46.460089°N 17.770831°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 36″, k. h. 17° 46′ 15″46.460089°N 17.770831°E | |||
Magyaregres weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregres témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyaregres község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Magyaregres a Dunántúli-dombság területén, Somogy vármegyében fekszik, a Balatontól délre, Budapesttől délnyugati irányban. Kaposvártól 10 kilométere északra található, Kaposfüred mellett egy völgyben.
Története
[szerkesztés]A falut először II. András 1229-ben kiadott birtokrendezési oklevele említette Egis néven.[3] Az 1327-1332. évi pápai tizedjegyzék szerint a községnek ezekben az években már szervezett egyháza volt. Magyaregres 1443-ban a Kaposújvári vár tartozékai közt volt említve. A Szerdahelyi rokonság birtoka volt, s az ő leszármazottaik, a Dersfiek és az Imrefiek a 16. és a 17. századokban is bírták. 1600-ban a szigligeti vár tartozéka volt. A török uralom utáni birtokrendezések kapcsán jutott a herceg Esterházy család birtokába. Közel 200 évig tartozott a család birtokához.
1939-ben a falu területe 2445 katasztrális hold, lakosainak száma 790 fő, akik közül 789 magyar anyanyelvű, 1 német nemzetiségű. 398 római katolikus, 383 református, 9 ágostai evangélikus vallású. Lakóházainak száma: 186. Községi elemi népiskola és továbbképző található a településen.[4]
2008. szeptember 12-én átadták az új kerékpárutat amely, a Petőfi Sándor utca végétől egészen az arborétum bejáratáig vehető használatba.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Finta Endre (független)[5]
- 1994–1995: Finta Endre Lajos (független)[6]
- 1995–1998:
- 1998–2002: Hatta József (független)[7]
- 2002–2006: Bók László (független)[8]
- 2006–2010: Bók László (független)[9]
- 2010–2014: Bók László (független)[10]
- 2014–2019: Bodor Zoltán (független)[11]
- 2019–2024: Bodor Zoltán (független)[12]
- 2024– : Bodor Zoltán (független)[1]
A településen 1995. június 18-án időközi polgármester-választás zajlott.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 621 | 610 | 600 | 562 | 551 | 548 | 544 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 12,3%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 19,3% (18% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,9% románnak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak, 4,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt római katolikus, 8% református, 2% evangélikus, 0,2% izraelita, 1,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]A község nem rendelkezik komoly hírnevet birtokló nevezetességgel, de számos említésre méltó látványosság található a faluban és környékén egyaránt. Ezek közül a legkiemelkedőbb 1652-ben emelt, majd 1761-ben újjáépített református templom, melyet védelmébe vett az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Ugyanez elmondható az önkormányzatról, a református templom mellett álló épületről mely az egykori papok lakhelyéül szolgált, valamint a ma már nem működő iskola épületéről is.
A település közelében található a Desedai Arborétum, mely nevét a szomszédságában található tóról kapta. A környékbeli horgászok által kedvelt tavat, a Desedát 1975-ben mesterségesen hozták létre, az azonos nevet viselő patak völgyzárógáttal való elzárásával. Ez a duzzasztott tó büszkeségre adhat okot a közelben élők számára, ugyanis Magyarország egyik leghosszabb mesterségesen kialakított tava, a maga nyolc kilométerével.
Források
[szerkesztés]- Dunántúli vármegyék (1939)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ In villa Egis sociorum Bagat XII mansiones preter paruulos et iuvenes, terram quasi ad VI aratra, fenetum quasi XXX iugera, silvam quasi XL jugera.
- ↑ Dunántúli vármegyék (1939)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
- ↑ Magyaregres Helységnévtár
- ↑ Magyaregres Helységnévtár