Ugrás a tartalomhoz

Alsóbogát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Alsóbogáta.
Alsóbogát
Alsóbogát címere
Alsóbogát címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterSüle Tibor (független)[1]
Irányítószám7443
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség227 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″46.510789°N 17.749661°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″46.510789°N 17.749661°E
Alsóbogát (Somogy vármegye)
Alsóbogát
Alsóbogát
Pozíció Somogy vármegye térképén
Alsóbogát weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbogát témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóbogát község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A somogyi dombvidéken, Kaposvártól 20 km-re északra fekvő zsákfalu. A Kaposvár–Fonyód úton közelíthető meg, amelyből Somogyjádon ágazik ki Alsóbogát felé egy 4 kilométeres bekötőút (Somogyjád belterületén Bogáti út). A többi szomszédos település, amelyekkel csak földutak kötik össze: Somogygeszti (2,8 km), Edde (2,4 km); Várda (5,3 km) és Magyaregres (11,2 km).

Vasútvonal nem érinti a települést, a faluhoz legközelebbi vasúti megállóhely Somogyjádon, Alsóbogáttól 6 km-re van: Somogyjád megállóhely.

Története

[szerkesztés]

Alsóbogát (Bogát) már az Árpád-korban is lakott település volt; első ismert írásos említése Szent László királynak a szentmártoni Benedek-rendi apátság részére 1083-1095 években kiállított összeírólevelében maradt fenn.

1229-ben Bagat alakban a székesfehérvári káptalan birtokaként említették, melyet 1239-ben a káptalan a szentmártoni apátságnak engedett át.

Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Vugath és Bugat alakban szerepelt; ekkor tehát már egyháza is volt.

1472-től a káptalan és a szentmártoni apátság birtoka volt.

Az 1580. évi török kincstári adójegyzék a koppányi náhijébe sorozta.

1660-ban a dézsmaváltságjegyzék szerint már a szigligeti vár tartozéka volt.

1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké, 1733-ban pedig teljes egészében a Lengyel családé volt.

Később a település két részre szakadt: Alsóbogát a Boronkay családé, majd gróf Festetics Miklósé lett, aki itt 1830 körül kastélyt építtetett, amely a 20. század elején már Pallini Inkey László birtoka volt, Felsőbogát pedig a lengyeltóti Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt építtetett kastélyt. Később ez báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került, 1856-ban pedig már gróf Zichy Károlyé volt.

A község határában a római korból származó leletek kerültek elő.

A település a rendszerváltás előtti időszakban közigazgatásilag Edde községhez tartozott, 1994-ben vált önálló községgé.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1994–1998: Schrancz László (független)[3]
  • 1998–2002: Süle Tibor (független)[4]
  • 2002–2006: Süle Tibor (független)[5]
  • 2006–2010: Süle Tibor (független)[6]
  • 2010–2014: Süle Tibor (független)[7]
  • 2014–2019: Süle Tibor (független)[8]
  • 2019–2024: Süle Tibor (független)[9]
  • 2024– : Süle Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
256
244
239
211
221
221
227
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,8% görögnek, 0,4% horvátnak, 0,4% szlováknak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,2%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezet nélküli 13,6% (7,2% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,1% cigánynak, 1,8% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,4% volt római katolikus, 2,3% református, 0,5% evangélikus, 1,4% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • A felújítás alatt álló Festetics-kastély 2015-ben
    A felújítás alatt álló Festetics-kastély 2015-ben
  • Kiskastély
    Kiskastély
  • Nepomuki Szent János-szobor
    Nepomuki Szent János-szobor

Híres bogátiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  4. ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  5. ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  8. ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  9. ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  10. ↑ Alsóbogát Helységnévtár
  11. ↑ Alsóbogát Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsóbogát&oldid=27399256”