Nagyberény
| Nagyberény | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Siófoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth András Károly (Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 8656 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1284 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 55,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 47′ 52″, k. h. 18° 10′ 06″46.797800°N 18.168411°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 52″, k. h. 18° 10′ 06″46.797800°N 18.168411°E | |||
 Nagyberény
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Nagyberény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyberény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagyberény község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Siófoktól körülbelül 17 kilométerre délkeletre található. Megközelíthető a 65-ös főútról Som után kelet felé letérve, a 6402-es úton, vagy vonattal a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon. Siófokról rendszeres autóbuszjárat is közlekedik Nagyberénybe. Vasútja ritkán, lassan közlekedik, fennmaradása is kétséges. Sommal közös megállóhelye (Som-Nagyberény megállóhely) elhanyagolt, fa talpfái felújításra szorulnának.
Története
[szerkesztés]
A település neve az ismert írott források közül először a Szent László által a veszprémi püspöknek kiállított megerősítő levelében fordul elő. Szent István Koppány leverése után besenyőkkel rokon, harcos berény törzseket telepített birtokhatárainak védelmére, s eszerint már 998-ban létezett a település.
Az újabb kori építkezések során még régebbi leletek is előkerültek, a használati eszközök és a csontvázak avar és késő római kori jelenlétre utalnak. A község délkeleti részén két földvár maradványaira bukkantak, az úgynevezett Zsidó-dombon és Kerek-hegyen, ez utóbbi a kiterjedt segesdi királynéi birtokhoz tartozott. Nagyberénynek már 1232-ben Szent György tiszteletére emelt egyháza volt, ahová 1400-ban IX. Bonifác pápa három esztendőre száznapos búcsút engedélyezett. A tatárjárás után fejlett szőlőművelési tapasztalattal rendelkező telepesek érkeztek.
A török megszállás idején Nagyberény a simontornyai szandzsákhoz tartozott, a községben török őrség állomásozott. Az 1571-72-es török kincstári adólajstromban még 32 adózó házzal szerepelt, később azonban csökkent a lakossága. A Dzsindzsa elnevezésű terület (a jelenlegi focipálya környéke), amely fennmaradt a köztudatban is, a török huzamosabb ittlétére utal, akárcsak a Kisberényhez közel eső mai Karahoma-dülő is.
1715-ben mindössze 11 háztartást írtak össze. A hódoltság idején alapított nagyberényi református egyház a somogyi szeniorátushoz tartozott, de a vallás üldözése során a templomot lebontatták. A református egyház 1801-ben alakult ujjá, a török időkben tönkrement katolikus templomot pedig 1769-ben építették fel. A 18. Század végére 1084 lett lakóinak száma, s ezzel ismét a nagyobb településekhez tartozott. A község legelői és erdői különösen alkalmasak voltak az állattartásra, a veszprémi püspökség és a káptalan birtokain az 1800-as évek elején hatalmas birkanyájakkal árasztották el a legelőket, kiszorítva onnan a jobbágyok juhait. Az esetből hosszadalmas per lett, amely csak 1844-ben zárult le. A jobbágyfelszabadítás idején 41 zsellér kapott telket, de továbbra is sokan maradtak föld nélkül. 1890-ben már csaknem 1400 lakója volt a falunak, kilenc évvel később megépült a Szent Keresztről elnevezett irgalmas nővérek kolostora és leányiskolája, majd újjáépítették a katolikus parókiát is, amely egy korábbi tűzvész martaléka lett.
A huszadik század első békés éveiben folyamatosan gyarapodott a település, az első világháború idején a lélekszám meghaladta az 1600 főt. A harcokban 185 nagyberényi férfi vett részt, közülük 37-en estek el.
Bortermelés
[szerkesztés]A berényi borok távoli vidékekre is eljutottak: a veszprémi püspök például Budán is mérette a Somogyból származó tizedborait. Fontos bevételt jelentettek a 13. század végén a berényi boradók. Jelentős birtokkal rendelkeztek a János-lovagok, valamint a királyné kulcsárai és pincemesterei. A berényi szőlőtermő uradalom jól megközelíthető helyen feküdt. Zsigmond király 1404-ben hetivásár tartására adott engedélyt a településnek, amely e korban már mezővárosi jelleget öltött. Később a hospesek egy része-a jobb szőlőművelési feltételek reményében Szegedre vándorolt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bolevácz József (független)[3]
- 1994–1998: Sereg József (FMDP)[4]
- 1998–2002: Szentpéteri László (független)[5]
- 2002–2006: Szentpéteri László (független)[6]
- 2006–2010: Szentpéteri László (független)[7]
- 2010–2014: Tóth András Károly (független)[8]
- 2014–2019: Tóth András Károly (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Tóth András Károly (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Tóth András Károly (Fidesz)[1]
A településen 1996. április 14-én időközi polgármester-választás zajlott.[11]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1330 | 1320 | 1305 | 1260 | 1315 | 1285 | 1284 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,4%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (24% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 8,6%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7% (27,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 2,7% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1% görögnek, 0,1% szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,6% volt római katolikus, 6% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (49,2% nem válaszolt).[13]
Híres szülöttek
[szerkesztés]
- Gárdos Mária (Gárdos Mariska) (1885–1973), aki a hazai szocialista nőmozgalom egyik fontos alakja volt.
- Dr. Faust Miklós (Nagyberény, 1927. december 25. – Maryland, 1998. június 6.), aki Amerikában magyarnak maradva lett világhírű gyümölcsfiziológus; hosszú ideig a Fruit Laboratory vezetője volt Beltsville-ben.
Nevezetességek, pihenési, kikapcsolódási lehetőség
[szerkesztés]- I–II világháborús hősi emlékmű található a katolikus templom mellett.
- A falunak saját termálvízzel működő panziója van. Az értékes vizet Siófokon is használják a termálfürdőben.
- A falu központjához közel 2010 nyarától, a patak vizét felduzzasztva, 1,5 hektáros területen mesterséges halastó üzemel.
- A falunak több szőlőhegye van, itt kitűnő borai. A hegyek tetejéről elláthatunk a Balaton keleti medencéjéig.
- A falu délkeleti határán túl, az úgynevezett Zsidó-hegy lábánál modern sportcélú lőtér üzemel.
- A környék igen gazdag apró és nagyobb vadakban is. Erdeiben őzek, vaddisznók, szarvasok egyaránt megtalálhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Nagyberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
- ↑ Nagyberény Helységnévtár
- ↑ Nagyberény Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]
