Ugrás a tartalomhoz

Bodrog (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyar községről szól. Hasonló címmel lásd még: Bodrog (egyértelműsítő lap).
Bodrog
A falu északi részén álló felsőbűi harangtorony, mellette egy 109 éves kőkereszt
A falu északi részén álló felsőbűi harangtorony, mellette egy 109 éves kőkereszt
Bodrog címere
Bodrog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterErdei Norbert (független)[1]
Irányítószám7439
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség387 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 41″, k. h. 17° 39′ 02″46.494722°N 17.650556°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 41″, k. h. 17° 39′ 02″46.494722°N 17.650556°E
Bodrog (Somogy vármegye)
Bodrog
Bodrog
Pozíció Somogy vármegye térképén
Bodrog weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodrog egy község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól 20 kilométerre észak-északnyugatra található. Áthalad rajta a Hetest az Osztopán és Somogyfajsz közötti 6712-es úttal összekötő 6706-os út. Bodrog szomszéd települései keletre Somogyjád (szilárd burkolatú úttal nincsenek összekötve), délkelet-délre Csombárd, észak-északkeletre pedig Osztopán.

Bodrognak saját vasútállomása vagy vasúti megállója nincs, a legközelebb a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal Osztopán vasútállomása és a földúton megközelíthető Somogyjád megállóhely található hozzá.

Története

[szerkesztés]

Bodrog nevét 1313-ban említették először az oklevelek, maga a név (eredetileg „Botrok”, „Bodrok” formában) a lankás, bodros szóból alakult ki, és csak a 19. század óta írják G végződéssel.[3]

Az alsóbűi harangtorony

1449-ben a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. A Bő nemzetségbeli Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok osztályos egyezségre léptek a helység fölött. 1512-ben Messer István is birtokos volt itt, aki itteni birtokrészeit eladta Perneszi Imrének. 1726-ban nevét Bodrok alakban írták. Később a Lengyel családé lett. 1767-ben Nagy Benedek és Farkas József, majd a Hermann család birtoka volt, a 19. század elején pedig a Bottka család lett itt birtokos. 1911-től a Keller és a Hegyesy családok örökölték e birtokot. Az itt lévő egyik kúriát Bottka Antal a 19. század eleje körül építtette, a másikat pedig báró Pongrácz Gusztáv építtette a 19. század elején.

A határban, az úgynevezett Törökhegyen nagyméretű földalatti építkezés nyomait találni, melyek valószínűleg a török megszállás idejéből valók.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 563 lakosából 536 magyar volt. Ebből 494 római katolikus, 63 református, 5 izraelita volt.

A községhez tartoztak: Alsóbű-, Felsőbű-, Hidegér- és Álláskút-puszták is.

Bő

[szerkesztés]

Alsóbű- és Felsőbű-puszták helyén a középkorban a Bő nemzetség ősi birtoka, Bő helység feküdt, amelyet 1229-ben Bev alakban említett először oklevél; ekkor a székesfehérvári káptalan birtokában állt. Nevét 1329-ben Bew alakban írták, majd előfordult az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is mint egyházas hely Bun alakban. 1458-ban és 1536-ban az oklevelek Szent-Keresztről címzett prépostságát is említették. 1500-ban Lak (Öreglak) tartozékai között szerepelt. 1549-ben Butsányi Korlátkőy Annát iktatták be a helység birtokába, 1559-ben pedig Tahy Ferenc és neje, Zrínyi Ilona vásárolták meg. 1701-1733 között neve Nagybű alakban fordult elő, ekkor Jankovics István birtoka volt. 1835-ben már két Bű nevű település is létezett: Alsóbű a Jankovics, Felsőbű a Pongrácz családé volt. Alsóbű Jankovics Xavértől vétel útján Siskovics Tamásra szállt. Felsőbű még 1856-ban is a báró Pongrácz családé volt.

Felsőbű ma a település északi részét alkotja, míg Alsóbű körülbelül ott feküdt, ahol a mai Petőfi utca eléri a Pogány-völgyi víz patakot.[4] Az alsóbűi elhagyott temetőben néhány régi síremlék és egy összetört kőkereszt még ma is látható.[5]

Szentmártonkő

[szerkesztés]

Bű szomszédságában, az 1536. évi adólajstromban Szentmártonkő helységet találjuk, amely valószínűleg azonos azzal a Szent-Márton helységgel, amely az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sütő Ervin (független)[6]
  • 1994–1998: Bodó Ferenc (független)[7]
  • 1998–2002: Heizer Kornél (független)[8]
  • 2002–2006: Heizer Kornél (független)[9]
  • 2006–2010: Heizer Kornél László (független)[10]
  • 2010–2014: Sütő Ervinné (független)[11]
  • 2014–2016: Sütő Ervinné (független)[12]
  • 2016–2019: Erdei Norbert (független)[13][14]
  • 2019–2024: Erdei Norbert (független)[15]
  • 2024– : Erdei Norbert (független)[1]

A településen 2016. július 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] mert a korábbi polgármester, Sütő Ervinné pedagógus az iskolai elfoglaltságaira hivatkozva áprilisban lemondott posztjáról.[14][16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
439
433
439
328
359
381
387
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 5,9% (23,3% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,4% németnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt római katolikus, 0,4% református, 0,3% evangélikus, 13,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (56,5% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Az alsóbűi rovásfelirat

Marton Ákos megyei főépítész tervei alapján új templom építésébe kezdtek 2005-ben, az építkezés 2010-ben készült el.[19] Ennek a templomnak a közelében is, valamint mind a „régi” Bodrog településrészen, mind Felsőbűn áll egy-egy helyi védelem alatt álló harangtorony.[20][21][22]

Alsóbűn találták meg a székely–magyar rovásírás legkorábbi emlékének tartott, vitatott olvasatú alsóbűi feliratot egy vaskohóban használt fúvókán. A lelet 1999-ben került elő.[19][23]

A falutól nyugatra található egykori Álláskútpuszta lakóépületei mára nyomtalanul eltűntek, de a régi temető, valamint benne egy kápolna és egy 95 éves kőkereszt még ma is láthatók a szántóföldek között.[24]

A helyi tűzoltóegyesület 2015 óta minden húsvétkor végigjárja a falut, és tűzoltófecskendőjük segítségével locsolják meg az itt lakó lányokat, asszonyokat.[25]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Rólunk. Bodrog.hu. (Hozzáférés: 2017. április 17.)
  4. ↑ A Habsburg Birodalom második katonai felmérésének térképe. (Hozzáférés: 2015. május 16.)[halott link]
  5. ↑ Az alsóbűi temetőkereszt maradványai. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  6. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  9. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  11. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  12. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  13. ↑ a b Bodrog települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  14. ↑ a b Erdei Norbert nyert az időközi polgármester-választáson Bodrogon. Kaposvár Most, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  15. ↑ Bodrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  16. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  17. ↑ Bodrog Helységnévtár
  18. ↑ Bodrog Helységnévtár
  19. ↑ a b A falu honlapja. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  20. ↑ A déli harangtorony (a „régi” Bodrog településrészen). (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  21. ↑ A középső harangtorony (a templom közelében). (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  22. ↑ Az északi harangtorony (a felsőbűi településrészen). (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  23. ↑ Hosszú Gábor: Heritage of Scribes, 216. oldal. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  24. ↑ Balogh Béla és Balogh János: Az álláskútpusztai temető. geocaching.hu. (Hozzáférés: 2015. május 16.)
  25. ↑ Mit szólna, ha így érkeznének a locsolók?. Kapos.hu, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2017. április 17.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodrog_(Magyarország)&oldid=27488874”