Ugrás a tartalomhoz

Balatonendréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonendréd
Balatonendréd címere
Balatonendréd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterKránitz Zoltán (független)[1]
Irányítószám8613
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség1318 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 17° 58′ 41″46.840411°N 17.978131°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 17° 58′ 41″46.840411°N 17.978131°E
Balatonendréd (Somogy vármegye)
Balatonendréd
Balatonendréd
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonendréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonendréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonendréd község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Balatonendréd a Balaton déli partjától 5 kilométerre fekszik, Siófok és Zamárdi közvetlen szomszédságában, Budapesttől mintegy 120 kilométerre. A Balatonboglári borvidék része.[3]

Az M7-esről közvetlen lejárat vezet a faluba, a tó felől pedig Zamárdiból ágazik el az az út, amelyen végighaladva a községbe jutunk. 2012 óta már déli irányból, Lulla, és azon keresztül Tab felől is elérhető, a 6501-es úton.[4] Keleti szomszédjával, Ságvárral csak egy földút köti össze.

Vasútja nincs, a közösségi közlekedést autóbuszjáratok biztosítják.

Története

[szerkesztés]

A település területén feltárt legrégibb lelet: a régészek a Karancsó-hegyen egy honfoglalás kori lovas sírjára bukkantak.

A falunak az Endre-András névből eredeztetett nevét tartalmazó legrégibb oklevél 1082-ből maradt fenn. A település védőszentje is Szent András.

Előbb a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka volt. 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adományozta.

A török uralom idején járási székhellyé nyilvánították, majd 1545-ben várát is megerősítették. A megszállók kiűzésekor a menekülő törökök állítólag a Várcsige-hegy oldalába ásták el kincseiket, de azokat azóta is hiába keresik. A török időkből maradt meg a község több helységneve is. A Rózsa-hegyet a török bég kertjéből eredeztetik, a Duda-hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett.

A falu további története a tihanyi apátság birtokpereiből követhető nyomon.

Az 1591/1593-tól 1606-ig tartó 15 éves háborúban valószínűleg teljesen elpusztult, de a következő száz évben újra benépesült, és gyarapodott.

A 18. század közepén csűrt és malmot építettek. Ekkortájt térhettek vissza lakosai a református hitről a római katolikusra. Iskolája már a 17. században is volt, de a 18. század végén egy újabbat építettek, melyet aztán egy évszázad múltán tovább bővítettek.

A két világháborúban összesen 99 balatonendrédi esett el; emléküket 1993 óta emlékmű őrzi a településen.

1948-ban termelőszövetkezet alakult, amely 8 évig, 1956-ig működött. 1956-ban a falu szülötte, Vidovics Ferenc, Somogy egykori főispánja felrázta a községet. A forradalom leverése után néhányan a főispánnal együtt külföldre menekültek, míg a többiek közül nem egyre börtön és meghurcoltatás várt.

Az újabb, 1959-es tsz-alakítás az ipar fejlődését is elősegítette. Addig a lakosság több mint háromnegyede a mezőgazdaságból élt. Az 1960-as években szövetkezeti támogatással fölelevenedtek a régi néphagyományok, a közművelődés, és az oktatás színvonala is emelkedett. Egyebek mellett új művelődési ház épült.

1970-ben Endréd Zamárdi társközsége lett. A társközségi szerepkör hatására lelassult az előző években elért fejlődés. Az 1980-as évektől kezdve ennek ellenére is folyamatosan nőni kezdett a lélekszám, és új lakóteleppel bővült a település. A Zamárdi felé eső területen 86 telket parcelláztak.

1985-ben érdekképviseleti szerephez jutott a helyi elöljáróság. Bővítették az iskolát, telkeket osztottak. Az önállóság teljesen 1990-ben valósult meg újra. Először a körjegyzőséggel, majd két év múlva az önálló önkormányzattal.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1992: Varga László (FKgP)[5]
  • 1992–1994: Kusz József
  • 1994–1998: Késmárki Tibor (független)[6]
  • 1998–2002: Késmárki Tibor (független)[7]
  • 2002–2006: Késmárki Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Késmárki Tibor (független)[9]
  • 2010–2014: Késmárki Tibor (független)[10]
  • 2014–2019: Késmárki Tibor (független)[11]
  • 2019–2024: Késmárki Tibor (független)[12]
  • 2024– : Kránitz Zoltán (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1330
1299
1311
1308
1272
1313
1318
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 12,5%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 4,7% (21,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek és románnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,1% volt római katolikus, 10,1% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kájel Csipkeház (jelenleg nem látogatható)
  • Római katolikus templom (műemlék)
  • Református templom (műemlék)

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ Elkészült a Lullát Balatonendréddel összekötő útszakasz. NIF, 2012. december 12. (Hozzáférés: 2015. április 26.)[halott link]
  5. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  11. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  12. ↑ Balatonendréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  13. ↑ Balatonendréd Helységnévtár
  14. ↑ Balatonendréd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatonendréd&oldid=27483824”