Ugrás a tartalomhoz

Boronkay család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Boronkay család a Somogy vármegyei Boronkáról vette nevét, majd Abaúj, Bars, Hont, Veszprém, Komárom és Fejér vármegyékbe származtak el. A család tagjai több vármegyében láttak el hivatalokat, illetve a Verebélyi érseki nemesi szék nádorai is voltak.

A család története

[szerkesztés]

Első ismert őse Pál, aki állítólag 1476-ban Boronka helységet kapta adományul. A török uralom alatt a család egy része Felvidékre húzódott.

Bars és Nyitra vármegyében már 1524 előtt birtokos lehetett Boronkay Deák János.[1] A 17. század első felében tűnik fel Boronkay László, aki több birtokot (például Duboványt, Steruszt) szerzett zálog és vétel útján. Boronkay István, Dvornikovics Andrással Nezsétén kapott adományt 1662. november 1-én. 1725-ben átírással és Zemplén vármegye joghatározatával Boronkay Mihály, 1790-ben pedig Boronkay Zsigmond kapott adományt címerekkel együtt.

Boronkay Ferenc visszatelepedett Somogy vármegyébe, 1732-ben elvette Fekete János özvegyét és örökösét, Niczky Juliát, akivel Somogyszilen lesz részbirtokos. Gyermekeik: György, 1767–1774-ig a vármegye főügyésze, akinek nagy érdemei voltak az úrbéri ügyek rendezése körül, Pál és József. Boronkay György Adamovics Annával kapta Kutast.

Boronkay Pál, a főjegyző testvére, Fejér vármegyébe Ráckeresztúrra költözött és 1791. május 24-én nemesi bizonyítványt kapott.

Címerek és pecsétek

[szerkesztés]

A család címere többszörös változáson ment át. Boronkay Ferenc pecsétein a pajzs dombján nyugvó koronára támaszkodó keresztes zászlót tartó, jobbra nyúló kart használ, sisakdíszül a pajzsbeli karral. Boronkay György főjegyző pecsétein a címer: kék pajzsban zöld dombon arany koronára könyöklő, jobbról hatágú arany csillagtól, balról ezüst félholdtól kísért jobbra nyúló páncéloskar három ezüst nyilat tart. Sisakdísz: a koronán nyugvó pajzsbeli kar. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst. Időnként eltérő címert használt Boronkay József országgyűlési követ: kék pajzsban lebegő arany koronán hármas patriárkakereszt. Sisakdísz: a koronából kinövő, jobbjával görbe kardot tartó jobbra fordult arany oroszlán. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.

Nevesebb családtagok

[szerkesztés]
  • Boronkai Deák János, Bars vármegye jegyzője 1548 körül[2]
  • Boronkay István, a magyar gyalogság egy részének vajdája (1643)
  • Boronkay István, Zemplén vármegye alispánja (1702)
  • Boronkay József, Somogy vármegye követe (1790–1797 és 1802)
  • Boronkay István (1790–1807), Bars vármegye követe, 1810-ben első alispán, utóbb főispáni helytartó és Zólyom vármegye főispánja (1825). 1810–1831 között a verebélyi szék nádora.
  • fia Boronkay János (1784–1844) királyi táblai ülnök, Bars vármegye főispánja (1825), 1820–1840 között a verebélyi szék nádora.[3]
  • Boronkay Imre, királyi tanácsos, aranysarkantyus vitéz (1810)
  • Boronkay Imre, Nyitra vármegye főadószedője († 1822)
  • Boronkay Imre, Verebélyi széki táblabíró (1831)[4]
  • Boronkay Lajos Nyitra vármegye főbírája[5]
  • fia Boronkay Lajos Hont vármegye főjegyzője, 1848-ban kormánybiztos
  • Boronkay Albert, 1848-ban kormánybiztos

Kastélyaik

[szerkesztés]
  • 1765-ben épített eredetileg Vass-kúria, melyet 1833-ban Boronkay László (?) vásárolt meg, majd Scitovszky János érsek plébánia céljára Verebélyen[6]
  • 18. századi (Vass) nemesi kúria Vajkon.[7] A család 1833-ban vásárolta. A temetőben kripta.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Nagy Iván II, 187-190.
  • Reiszig Ede 1899: Nyitravármegye nemes családai. In: Borovszky, S. (szerk.): Nyitra vármegye. 687.
  • Reiszig Ede 1903: Bars vármegye nemes családai. In: Borovszky, S. (szerk.): Bars vármegye.
  • Baranyai Béla 1914: Somogy vármegye nemes családai. In: Somogy vármegye, 611.
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára, XIII.5[8]
  • Pest Megyei Levéltár, XIII.1[9]
  • Veszprém Megyei Levéltár, XIII.[10]
  • Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 171

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV. Bratislava, 33-34.
  2. MNL, E 158, 3. kötet, Bars p. 771
  3. zitava.sk
  4. Ethey 1941, 181.
  5. Reiszig Ede 1906: Hont vármegye nemes családjai. In: Borovszky, 428.
  6. teraz.sk
  7. Borovszky, S. (szerk.): Nyitra vármegye. 103-104.
  8. Archivált másolat. [2014. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. Archivált másolat. [2014. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. Archivált másolat. [2014. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 30.)