Burgonya
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Solanum tuberosum L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya témájú médiaállományokat és Burgonya témájú kategóriát. |
A burgonya (Solanum tuberosum), köznapibb nevén a krumpli a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Peru és Chile hegyvidékén őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető.
A krumpli szó bajor-osztrák nyelvterületről érkezett a magyar nyelvbe, míg a burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.
Névváltozatok
[szerkesztés]Tájnyelvi nevei: krumpedli, krumpli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, gruja, földialma, svábtök, földitök vagy pityóka (Erdélyben).
Egyik tájnyelvi elnevezése, a „svábtök” is a német eredetre utal.
Etimológia
[szerkesztés]Burgonya
[szerkesztés]A növény hivatalos elnevezése a burgonya, mely eredetileg tájszóként Baranya vármegye egyes területein jelent meg a magyar nyelvben. A burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.[1] Van olyan vélekedés, mely szerint Burgundia (olaszul: Borgogna, aminek kiejtése kb. „borgonya”) lehetett a névadó.[2][3]
Krumpli
[szerkesztés]A Magyarországra került növény nem Burgundiából származott, hanem német közvetítéssel érkezett, és a bajor-osztrák nyelvjárásokban használt krumpel alapján kapta a krumpli elnevezést. A német szó egyébként – hasonlóan más európai nyelvekhez – a „földi alma” vagy „körte” fordításából keletkezett (grundbirne=földkörte).[4]
Származása, élőhelye
[szerkesztés]
Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már körülbelül 5000 éve termesztik, de fogyasztása már több mint hétezer évvel ezelőttre tehető. Európába először Pizarro expedíciója hozta el az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők elterjesztették Ázsiában és Afrikában is. 1588-ban Charles de L’Écluse (Carolus Clusius) híres holland botanikushoz került a burgonya. A magyarországi botanika első mecénása Batthyány Boldizsár, a tudományszeretete miatt a németújvári és szalónaki uradalmain látta vendégül Carolus Clusiust, ekkor került először a krumpli Magyarországra.[5] Azonban még hosszú ideig tartott mire elterjedt az országban. Az 1800-as évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, mivel ingyen osztottak szét vetőgumót és II. József magyar király adókedvezménnyel támogatta a termelőket.[6][7]
Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Ez a legfontosabb termesztett, nem gabonanövény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192 000 km²-en termesztenek burgonyát.[8]
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]
(50–90 cm) magasra növő, lágy szárú növény. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50–60 cm mélyre hatolnak le. Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép. A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.
| Energia 77 kcal 321 kJ | |
| Szénhidrátok | 19 g |
|---|---|
| - Keményítő 15 g | |
| - Étkezési rostok 2.2 g | |
| Zsír | 0.1 g |
| Fehérje | 2 g |
| Víz | 75 g |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.08 mg | 7% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.03 mg | 3% |
| Niacin (B3-vitamin) 1.1 mg | 7% |
| B6-vitamin 0.25 mg | 19% |
| C-vitamin 20 mg | 24% |
| Kalcium 12 mg | 1% |
| Vas 1.8 mg | 14% |
| Magnézium 23 mg | 6% |
| Foszfor 57 mg | 8% |
| Kálium 421 mg | 9% |
| Nátrium 6 mg | 0% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. | |
Életmódja
[szerkesztés]Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.
Általában idegenmegporzó növény.
Felhasználása
[szerkesztés]
Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt.
Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, energiatartalma harmada a kenyérének. Egy kifejlett gumó normális tömege 40–200 g, és többnyire mintegy:
- 18% keményítőt,
- 1–2% fehérjét,
- 110–180 mg/kg B-vitamint,
- 700–1000 mg/kg C-vitamint,
- valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; hűvösben tárolva, más zöldségekkel ellentétben jól eltartható.
Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez. Az érett gumó fogyasztható nyersen is, de az éretlen és az öreg, kicsírázott gumók már nagy mennyiségben tartalmaznak mérgező szolanint, ezért a csírákat fogyasztás előtt el kell távolítani. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.
A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznókkal etették föl.
Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, hogy annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben alkohollá alakítható.
Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50 kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.
2005-ös adatok szerint a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás Fehéroroszországban a legnagyobb, 181 kg/fő/év.[9]
Csoportosítás
[szerkesztés]| Főzési típus | Felhasználási javaslat | Alkalmasak | Főbb fajták |
|---|---|---|---|
| Salátának való | nem szétfövő burgonya „A” | saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez | Glorietta, Monique, Anuschka, Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata |
| Főznivaló | Főznivaló, nem szétfövő burgonya „B” | főzéshez, saláták, raguk készítéséhez | Bellarosa, Marabel, Desirée, Hópehely, Laura, Red Fantasy, Red Scarlet, Red Sonia, White Lady, Balatoni rózsa, Sanibel, Karelia |
| Sütnivaló | Sütnivaló, enyhén szétfövő burgonya „C” | sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya-készítéshez, püré/pehely alapanyagnak | Priska (chips), Madison (chips), Donata (hasáb), Kuroda, Lady Rosetta (chips), Lady Claire (chips), Solara, Euroflora (keményítő) |
Termesztése
[szerkesztés]1.  Kína |
94,3 |
2.  India |
54,2 |
3.  Ukrajna |
21,3 |
4.  USA |
18,5 |
5.  Oroszország |
18,2 |
6.  Németország |
11,3 |
7.  Banglades |
9,8 |
8.  Franciaország |
8,9 |
9.  Lengyelország |
7 |
10.  Egyiptom |
6,9 |
| – | |
89.  Magyarország |
0,2 |
| .. | |
| Föld összesen | 380 |
A burgonya az egyik legfontosabb élelmiszer növény a világon, és a világ egyik legelterjedtebb növényi kultúrája. 2021-ben a burgonyát több mint 150 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 380 millió tonnát.
A világ legnagyobb burgonyatermelői közé tartozik Kína, India, Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ burgonyatermelésének a 24%-át adta.
A burgonya termesztése a világban változó, mivel sok tényező befolyásolja a termelést, mint például az éghajlat, a talajminőség, a termelési költségek és a fogyasztói kereslet. A burgonya termelése azonban továbbra is fontos gazdasági tevékenység marad sok országban, és kulcsszerepet játszik az élelmiszer-biztonságban és az egészséges táplálkozás előmozdításában.
Statisztikák
[szerkesztés]
| Ország | Mennyiség (t) |
|---|---|
| Kína | 47 594 193
|
| Oroszország | 18 828 000
|
| India | 17 380 730
|
| Amerikai Egyesült Államok | 17 105 000
|
| Ukrajna | 6 380 850
|
| Egyesült Királyság | 6 169 000
|
| Németország | 5 572 000
|
| Lengyelország | 5 000 000
|
| Banglades | 4 041 463
|
| Irán | 3 991 142
|
| No. | Ország | érték (millió US$) |
|---|---|---|
| 1 |  Hollandia |
799 |
| 2 | Franciaország |
644 |
| 3 | Németország |
388 |
| 4 | Kína |
261 |
| 5 |  Kanada |
252 |
| 6 | USA |
236 |
| 7 | Egyiptom |
207 |
| 8 |  Irán |
203 |
| 9 |  Belgium |
199 |
| 10 |  Spanyolország |
156 |
| A világ: | 4382 |
Burgonya és klímaváltozás
[szerkesztés]A hőmérséklet emelkedés a burgonya termésmennyiségét csökkenti. Bizonyos hőmérséklet felett növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. A klímaváltozás miatt legveszélyeztetettebb Észak-India környéke. A jelenleg túl hideg területek egy része a klímaváltozás következtében alkalmassá válhat a burgonya termelésére.[11]
A feldolgozás módja és a tápanyagtartalom
[szerkesztés]
A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságával.[12]
A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát – állapította meg Shelley Jansky genetikus és Paul Bethke növényfiziológus, az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (Agricultural Research Service, ARS) madisoni székhelyű (Wisconsin állam) zöldségkutató részlegének két tudósa 2008-ban.
A kutatók a kálium és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el.
Ha egész éjszaka áztatták, az nem csökkentette a káliumtartalmat.[13]
Kártevői
[szerkesztés]
A burgonya legnagyobb ellensége a krumplibogár. A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. A gumókat a földben megtámadhatja a lótücsök, a cserebogár és a pattanóbogarak lárvája is. Talajlakó fonálférgek is károsíthatják, amik elsősorban az intenzív termelés miatt szaporodhatnak fel.[forrás?]
Kórokozói
[szerkesztés]A burgonyát mintegy 40 vírusos betegség károsíthatja. Közülük jelentősebbek a burgonyamozaik-vírus, a burgonya Y vírus, a burgonya levélsodródás vírus és a vírusos gumófoltosság. Jellemzően a vírusok felelősek a vegetatív úton, gumóval szaporított burgonya lassú, de biztos leromlásáért.
Baktériumos betegségei között több zárlati kórokozó is van, például a burgonya barna rothadását okozó Ralstonia solanacearum vagy a baktériumos hervadás tünetegyüttest előidéző Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus. Ezen kívül még az Erwinia fajok okozhatják a burgonya fekete lábúságát.
Fontos további parazitája az Oomycetes közé tartozó, burgonyavészt okozó Phytophtora infestans. Ez a betegség, nevének megfelelően, képes rövid időn belül megsemmisíteni az állomány föld feletti részeit.
Gyógyhatásai
[szerkesztés]
A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Burgonya. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Magyar etimológiai nagyszótár. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
- ↑ Honnan ered a burgonya szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Honnan ered a krumpli szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 27. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ http://www.fokusz.info/index.php?cid=1285654298&aid=1771930763
- ↑ A burgonya titkos története (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2007. május 23. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Honnan származik a burgonya? (magyar nyelven). mimicsoda.hu. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ International Year of the Potato 2008 Potato world (angol nyelven). fao.org. [2014. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ a b International Year of the Potato 2008 (angol nyelven). [2008. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ Milyen növények halnak ki a meleg miatt? Origo 2012.11.19.
- ↑ International Year of the Potato 2008 Why potato? (angol nyelven). fao.org. [2014. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ A krumpli felkockázásával elvesznek az értékes anyagok – Origo, 2008. július 7.
További információk
[szerkesztés]
- Burgonya.lap.hu – Linkgyűjtemény
- A burgonya termesztése és felhasználása
- Leves.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Krumplicukor
- Krumplitorta recept
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 776–777. o. ISBN 963-05-6928-0
- Melyik burgonya mire jó? – Origo, 2012. október 31.
- Melyik burgonyát kell sütni, melyiket főzni?
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Csicsóka
- Lila burgonya
- Amflora
- Fajtalisták – Wikikönyvek
- Burgonya jellemzők – Wikikönyvek
További információk
[szerkesztés]- Bioburgonya (MEK)
