Ugrás a tartalomhoz

Burgonyavirágúak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burgonyavirágúak
A burgonya virágai
A burgonya virágai
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Solanales
Juss. ex Bercht. & J.Presl
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Burgonyavirágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonyavirágúak témájú kategóriát.

Más rendszerezések
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok:
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok:
A Brugmansia × candida 'Grand Marnier' a szubtrópusi burgonyavirágúak egyike.

A burgonyavirágúak (Solanales) az APG-rendszer szerint a valódi kétszikűek (eudicots) euasterid I csoportjába tartozó klád 5 családdal, 165 nemzetséggel, 4080 fajjal. A klád 86-82 millió éves.

Rendszerezésük

[szerkesztés]

APG I, II és III

[szerkesztés]

Az Angiosperm Phylogeny Group az 1998-as osztályozásában még a következő családokat sorolta a kládba:

Convolvulaceae, Cuscutaceae, Duckeodendraceae, Goetzeaceae, Humbertiaceae, Montiniaceae, Nolanaceae, Polypremaceae, Solanaceae, Sphenocleaceae.

A jelenlegi (APG III) osztályozás több családot egyesít, ezért a jelenlegi lista:

Cronquist

[szerkesztés]

A Cronquist-rendszer a rendet az Asteridae alosztályba sorolta az alábbi családokkal:

  • Duckeodendraceae
  • Nolanaceae
  • Solanaceae
  • Convolvulaceae
  • Cuscutaceae
  • Menyanthaceae
  • Polemoniaceae
  • Hydrophyllaceae
  • Retziaceae

Jellemzésük

[szerkesztés]

A klád két legnépesebb családja, a szulákfélék (Convolvulaceae) és a burgonyafélék (Solanaceae) közös jellemzője a tölcsérszerű, forrtszirmú virág és az, hogy a csésze a termésen marad. Molekuláris genetikai vizsgálatok is igazolták közeli rokonságukat, együtt alkotják a core Solanales-t (a kládi központi részét). A három maradék kis család a Solanales-be tartozását inkább csak a molekuláris genetikai vizsgálatok támogatják.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]