Burgonyafélék

Burgonyafélék
	Virágzó Brugmansia x insignis ; az US Botanic Gardenből
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superasteridae;
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Burgonyavirágúak (Solanales);
Család:	Solanaceae; Juss.
Nemzetségek
	Acnistus; Atropa (nadragulya); Browallia; Brugmansia (angyaltrombita); Brunfelsia; Calibrachoa; Capsicum (paprika); Cestrum (kalapácscserje); Chamaesaracha; Combera; Crenidium; Cuatresia; Cyphanthera; Cyphomandra; Datura (maszlag); Hyoscyamus (beléndek); Iochroma; Juanulloa; Lycium (ördögcérna); Mandragora (mandragóra); Nicandra; Nicotiana (dohány); Nierembergia; Nolana; Petunia (petúnia); Physalis (földicseresznye); Alkekengi(wd) (monotipikus,; egyetlen faja a lampionvirág); Salpiglossis (trombitanyelv); Scopolia; Solandra; Solanum (csucsor); Streptosolen; Withania;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Burgonyafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonyafélék témájú kategóriát.

A burgonyafélék (Solanaceae) a valódi kétszikűek egyik családja, amelybe lágyszárúak és cserjék is tartoznak. Régebbi nevük csucsorfélék vagy ebszőlőfélék. (A „csucsor” szó a nyelvújítás terméke; a csúcs főnév -r képzős származéka. A jelölt növények dudoros gumójuk vagy termésük alapján kaphatták a nevet.)

A család mintegy 2500 fajának legtöbbje Közép- és Dél-Amerikában honos. Alkaloid hatású glükozidokban gazdagok; toxicitásuk az enyhe irritációtól a halálos méregig terjed. Számos fajuk ehető, míg mások mérgezőek (némelyiknek ehető és mérgező része is van).

A család jellemzően etnobotanikus, tehát az ember sok faját hasznosítja. Fontos táplálék-, fűszer- és gyógyszeralapanyag-forrás. Sok mérgező gyomnövény mellett ide tartozik a nadragulya, az angyaltrombita, a paprika, a dohány, a paradicsom, burgonya, padlizsán és a petúnia is.

Rendszerezésük

APG IV

Az APG IV-rendszer a családot a valódi kétszikűek lamiids kládjának burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe sorolja.

Hagyományos rendszerezések

Cronquist^[2] az Asteridae alrend Solanales rendjébe, Soó Rezső a Rosidae alrend Solanales rendjébe, míg Tahtadzsján^[3] a Lamiidae alosztályba sorolja szintén Solanales rendként.

Jellemzésük

Virág

Virágaik hímnősek, sugaras szimmetriájúak. Az öt csészelevél összeforrt, a szirmok szintén. A magház felső állású, a termő két termőlevélből nőtt össze.

Termés

Terméseik tok (például dohány), húsos falú tok, vagy bogyó (például paradicsom, paprika, padlizsán).

Jegyzetek

↑ Ruijiang Wang: A new combination in Alkekengi (Solanaceae) for the Flora of China, Phytotaxa 178 évfolyam 1. szám, biotaxa.org - 2014. szeptember. 10.
↑ Cronquist rendszere. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 27.)
↑ Takhtadzsjan rendszere. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 27.)

További információk

Áfonya? Ebszőlő? Mérgező vagy ehető?

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ruijiang Wang: A new combination in Alkekengi (Solanaceae) for the Flora of China, Phytotaxa 178 évfolyam 1. szám, biotaxa.org - 2014. szeptember. 10.

[2] Cronquist rendszere. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 27.)

[3] Takhtadzsjan rendszere. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 27.)

[1]

[2]

[3]