Ugrás a tartalomhoz

Kálmáncsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kálmáncsehi szócikkből átirányítva)
Kálmáncsa
Kálmáncsa műemlék temploma
Kálmáncsa műemlék temploma
Kálmáncsa címere
Kálmáncsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterPeperő Rózsa (független)[1]
Irányítószám7538
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség526 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 03″, k. h. 17° 36′ 41″46.067589°N 17.611339°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 03″, k. h. 17° 36′ 41″46.067589°N 17.611339°E
Kálmáncsa (Somogy vármegye)
Kálmáncsa
Kálmáncsa
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kálmáncsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmáncsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kálmáncsa község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szigetvártól északnyugatra, Szulok, Istvándi, Homokszentgyörgy és Merenye közt fekszik. Zsáktelepülés, mely szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból, Szulok felől közelíthető meg, a 6623-as útból leágazó 66 161-es úton. Utóbbi végpontja, a kiágazásától számítva közel 11 kilométer után a községhez tartozó, a központtól északkeletre fekvő Lajosházapuszta településrész északi részén található.

Története

[szerkesztés]

Kálmáncsa, középkori nevén Kálmán-Csehi, Kálmán-Király-Csehi Árpád-kori település. Nevét már 1193-ban említette oklevél. Ekkor a Győr nemzetségbeli Mór mosoni ispánt is a környék birtokosaként említették. 1280-ban mint a segösdi kerülethez tartozó királyi birtok volt említve. Ekkor kapta Kun Erzsébet magyar királynétól Panyit fia Jakab, de a királyné néhány év múlva megfosztotta őt itteni birtokaitól. Ezután Panyit fia a helységre támadt és földig lerombolta azt. A királyné később mégis megbocsátott neki és 1288-ban visszaadta Csehit, majd 1298-ban III. András magyar király is megerősítette Jakab mestert Csehi birtokában. Később ismét a segösdi királyi uradalom tartozékai között volt említve.

1327-ben, mikor I. Károly király, mikor László fia eljegyezte János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Csehit kötötte le neki. 1395-ben Marczali Dénes nyerte adományul. Ekkor már városi kiváltságokat élvezett. 1455-ben már említették Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát, 1480-ban pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma volt említve. 1474-ben Marczali László és neje, Báthori Kató, örökösödési szerződésben Báthori Istvánnak és testvéreinek vallották be. 1495-ben a Báthori család nyerte adományul II. Ulászló királytól. 1536-ban Pekry Lajos, 1550-ben Báthori András volt a birtokosa.

Az 1554 évi török kincstári fejadólajstrom feljegyzései szerint a város a következő részekből állt: Filep-utcai városrész 35 házzal, nagyutcai városrész 24 házzal, érsekutcai városrész 17 házzal, kisutcai városrész 10 házzal, Patacsi-utcai városrész 16 házzal, gyöngyösutcai városrész 10 házzal. 1565-1566-ban 160, öt évvel később; 1571-ben pedig 220 házat írtak benne össze. 1598-1599-ben Nádasdy birtok; Nádasdy Ferenc volt a földesura. 1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Szent György várának tartozéka volt. 1677-ben I. Lipót király Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta. Az 1715-ös összeíráskor már csak 13 háztartása volt és gróf Széchenyi Zsigmondé, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi István és László volt a birtokosa. 1891-ben a Széchenyi család; gróf Széchenyi Imre építtette az itt álló kastélyt is.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 1410 lakosából 1399 magyar, 8 német volt. Ebből 685 római katolikus, 709 református, 12 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Somlai Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Farkas László (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Farkas László (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Józsefné (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Józsefné (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Józsefné (független)[8]
  • 2014–2019: Peperő Rózsa (független)[9]
  • 2019–2024: Peperő Rózsa (független)[10]
  • 2024– : Peperő Rózsa (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
654
638
631
566
515
524
526
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,9% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,8%, református 13,2%, felekezet nélküli 9,8% (23,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 81,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 1,9% németnek, 0,6% szlovénnek, 0,2% szlováknak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 9,1% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (45,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, ma műemléki védelem alatt áll.[13]
  • A Nyilasi-kútban a legenda szerint egykor török fegyvereket rejtettek el.[14]
  • A Várhegyen („Várhögy”) a szigetvári várkapitánynak volt birtoka, ahova a török fenyegetés miatt földvárat építtetett. A község legmagasabb pontja a Látó-domb, ami egykor nemesi őrhely volt.[14]
  • A település szociális otthona az egykori Széchenyi-kastélyban működik.[14]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  5. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  6. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  10. ↑ Kálmáncsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  11. ↑ Kálmáncsa Helységnévtár
  12. ↑ Kálmáncsa Helységnévtár
  13. ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  14. ↑ a b c Kálmáncsa honlapja. (Hozzáférés: 2023. augusztus 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kálmáncsa&oldid=27436735”