Széchényi Aladár

Széchényi Aladár
Pesti Hírlap (1878-1944) 1937. Az év halottai.
Született	1862. február 15. Lábod
Elhunyt	1936. május 11. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Andrássy Natália Leontina (1884. július 5. – )
Gyermekei	Széchényi György
Szülei	Széchényi Pál
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.) a magyar főrendiház tagja (1914. november 25. – 1918. november 16.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Aladár Pál György Julián Mária (Lábod, 1862. február 15. – Budapest, 1936. május 11.) országgyűlési képviselő.

Élete

Széchényi Pál gróf miniszter és gróf Andrássy Erzsébet fia. Tanulmányait otthon és Budapesten végezte, ugyanitt hallgatta a jogot. Majd önkéntes lett és a 10. számú huszárezred tartalékos hadnagyává nevezték ki. Az 1887. évi választáskor a nagyatádi kerületben (Somogy megye) szabadelvűpárti programmal képviselővé választatott és az országgyűlés megnyitásakor mint korjegyző szerepelt. 1892-ben nem vállalt mandátumot, hanem gazdálkodott a család horvátországi és somogyi birtokain. 1896-ban Vágvecsén (Nyitra megye) választották meg szabadelvűpárti programmal. A véderő bizottság tagja volt, később pedig a balatoni halászati társulat elnöke. Az őszirózsás forradalom után megalakult Magyar Népköztársaság alatt Somogy vármegye főispánja volt.

Családja

Széchényi kétszer nősült. Először 1884-ben Andrássy Natália grófnőt vette el, aki négy gyermeket szült neki:

• Gabriella Paula (1885–1924); férje: Henrich von Haugwitz gróf (1870–1927)
• Mária Erzsébet Natália (1887–1972); férje: Ludwig zu Windisch-Grätz herceg (1882–1968)
• György Mária (1889–1938) katolikus politikus, a Korunk Szava főszerkesztője, Zemplén vármegye főispánja; neje: Zichy Anasztázia grófnő (1891-1969)
• Mihály Pál Mária (1895–1959); első neje: Cséry Sarolta (1895–1977); második neje: Szász Katalin (1922–?)

Később Széchényi Aladár elvált első feleségétől, majd újra megházasodott. Ezúttal 1918-ban Viszay Flórát (1897–1983) vette el, akitől még egy gyermeke született:

• Emília Mária Franciska (1921–?); első férje: Bornemisza Tivadar báró (1913–1958); második férje: Muzsay József

Munkái

• Nyilt levele a vágvecsei kerület választóihoz. Bpest, 1898.
• Memorandum. Veszprém, év n. (A balatoni halászat érdekében).

Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• A Somogy Megyei Önkormányzat honlapja – Somogy vármegye főispánjai és alispánjai (online hozzáférés)
• A Széchényi családfa a genealogy.euweb.cz-n

További információk

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
• Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.

Elődje:
Makfalvy Géza

Somogy vármegye főispánja
1918. – 1919.

Utódja:
Svastics Nándor