Tiszaújlaki Tisza-híd
| Tiszaújlaki Tisza-híd | |
 | |
| A tiszaújlaki Tisza-híd | |
| Elhelyezkedése |  Ukrajna, Kárpátalja, Tiszaújlak és Tiszabökény között |
| Áthidalt akadály | Tisza |
| Szerkezettípus | rácsos acélhíd |
| Funkció | közúti híd |
| Sávok száma | 2×1 közút, 2×1 járda |
| Elhelyezkedése | |
 Tiszaújlaki Tisza-híd
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 22° 50′ 13″48.096161°N 22.836889°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 46″, k. h. 22° 50′ 13″48.096161°N 22.836889°E | |
 | |
A tiszaújlaki közúti Tisza-híd Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban, Tiszaújlak és Tiszabökény között található.
Története
[szerkesztés]Tiszaújlak a tiszai révéről és sókikötőjéről már a középkorban is híres volt. A 18-19. századi Magyarország egyik legnagyobbforgalmú sóhivatala és egyik legfontosabb sóelosztó és sótovábbító központja működött a városban. 1417-ben nagy raktárak épültek itt a Tiszán tutajokkal leúsztatott só tárolására és továbbszállítása céljából. A lakosság és az állatállomány sóval való ellátását az államkincstár bonyolította, és már a 18. század elejétől kezdődően hivatalos ellátó hálózatot hozott létre. Ezek fontos részei a sóraktárak és a sóhivatalok voltak. A lerakatok a vízi útvonalak, sóutak legfontosabb állomásain épültek: Tiszaújlakon, Tárkányban, Tokajban, Szolnokon és sok más helyen.[1]
Az első acélszerkezetű Tisza-híd építése Czekelius Aurél[2] nevéhez fűződik 1891–1893[3] között. A II. világháborúban, 1944. október 24-én felrobbantották[4] a szovjet hadsereg közeledésének hírére. A jelenlegi hidat a háború után építették meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Aknaszlatina (Солотвино) régi bányásztelepülés a Tisza mentén, az ukrán-román határ térségében.. [2011. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
- ↑ Hidak Magyarországon
- ↑ A hazai Tisza-hidak és életük fontosabb dátumai (a történelmi Magyarországot is beleértve)
- ↑ Cs. Szabó Albert: Harctéri visszaemlékezés)[halott link]
