Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)
| Vásárhelyi Pál | |
 | |
| Barabás Miklós litográfiája (1846) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1795. március 25. Szepesolaszi |
| Elhunyt | 1846. április 8. (51 évesen) Pest |
| Sírhely | |
| Ismeretes mint | a Tiszaszabályozás tervezője |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Szakterület | vízépítő mérnök |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhelyi Pál témájú médiaállományokat. | |
Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Élete
[szerkesztés]Édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja Téglásy-Bekk Mária. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.[1]
1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.
1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása csak részben készült el az ő tervei alapján. A folyó szabályozását végül Pietro Paleocapa velencei műszaki igazgató módosításaival valósították meg.[2]
Főbb művei
[szerkesztés]- Introductio in praxim triangulationis (Pest, 1827);
- A buda pesti állóhíd tárgyában (Pest, 1838);
- Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (Pest, 1838);
- A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845).
Források
[szerkesztés]- Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860);
- Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896);
- Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp., 1897);
- Mosonyi Emil: V. P. emlékére (Bp., 1955);
- Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Bp., 1960).
Művek róla
[szerkesztés]- Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére;
- Garay János: Vásárhelyi Pál emlékére (versek);
- Horváth Árpád: A reformkor mérnöke (regény, Budapest, 1956).
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vásárhelyi Pál életrajza (magyar nyelven). omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- ↑ Vásárhelyi Pál (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
További információk
[szerkesztés]- MÁRCIUS 25. – VÁSÁRHELYI PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1795 (magyar nyelven). Jeles Napok. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- A Vásárhelyi-terv: a tiszai árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztése (magyar nyelven). aquadocinter.hu. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- Vásárhelyi Pál (angol nyelven). omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- Török Enikő: „Mértem az országot, vizeinek kísérve futását” (2021)