Ugrás a tartalomhoz

Julian Huxley

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julian Huxley
Született1887. június 22.[1][2][3][4][5]
London[6]
Elhunyt1975. február 14. (87 évesen)[2][3][4][5][7]
London[6]
Állampolgársága
HázastársaJuliette Huxley[9]
Gyermekei
  • Anthony Julian Huxley
  • Francis Huxley
SzüleiJulia Huxley
Leonard Huxley
Foglalkozása
TisztségeDirector-General of UNESCO
Iskolái
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja
  • Albert Lasker Award for Basic Medical Research
  • Knight Bachelor
  • Newdigate-díj
  • Anisfield-Wolf Book Awards (1937)
  • Kalinga Prize (1953)[10]
  • Darwin-érem (1956)[11]
  • Darwin–Wallace Medal (1958)[12]
  • Humanist of the Year (1962)
  • Godman-Salvin Medal (1971)
  • Frink Medal (1973)
SírhelyeGolders Green Crematorium
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Huxley témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir Julian Sorell Huxley (London, 1887. június 22. – London, 1975. február 14.) angol biológus, zoológus, szakíró.

Zoológusként ismeretlen területek felkutatásában, megismerésében segédkezett. Mint evolucionista, felhívta a figyelmet az elődök felfedezéseinek társadalmi jelentőségére, az elméleti következtetések gyakorlati hasznosságára és a felfedezett jelenségek következményeire. Harcos humanista volt. Ő alapította a legnívósabb tudományos újságot, a NATURE-t.

Családi háttér

[szerkesztés]
Nagyapja ölében

Julian Huxley jeles angol tudós család sarja. Apja Leonard Huxley író, szerkesztő. Apai nagyapja, Thomas H. Huxley biológus, a darwini fejlődéselméletet segítette győzelemre. Öccse, Aldous Huxley, ismert regényíró. Féltestvére, Andrew F. Huxley, Nobel-díjas biofizikus-fiziológus.

Munkahelyei

[szerkesztés]

Európa és Ausztrália nagy egyetemein tanárként tevékenykedett.

UNESCO első főigazgatója

[szerkesztés]

Az UNESCO első főigazgatójává Julian Huxley-t választották, aki nagyszabású tervekkel érkezett a szervezethez. Még az előkészítő ülések során Az UNESCO célja és szellemisége című füzetben osztotta meg a gondolatait (UNESCO, Its Purpose and Its Philosophy, 1946), amely vita tárgyává is vált, és végül a főigazgató saját személyes véleményének tekintették ahelyett, hogy valóban integrálták volna a szervezet alapdokumentumaiba.[13]

Huxley szekuláris humanista, kozmopolita és internacionalista volt és hitt abban, hogy az emberiség egy új fejlődési szakaszba lépett, és elérhető közelségbe került a világpolgárság. Úgy gondolta, hogy az UNESCO közvetítő szerepet játszhat abban, hogy létrejöjjön egy egységes világkultúra. Annak ellenére, hogy hirdette a kulturális egységesedést, tudatában volt annak, hogy az emberek különböznek egymástól. A sokszínűség megőrzését a múzeumok feladatának tekintette. Huxley még amellett is állást foglalt, hogy a volt gyarmatokat egységesen gyámság alá kellene helyezni, és a fejlettebb társadalmak feladata azok felzárkóztatása.

A tudománynak is fontos szerepet szánt, így kiharcolta, hogy az UNESCO tudományokkal is foglalkozzon, lényegében ő helyezte az „S”-t az UNESCO betűszóba. A tudományoktól azt is remélte, hogy eugenika útján elősegítik az emberiség további fejlődését.[13]

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Az élet csodái. H. Wells, Julian Huxley, George Philip Wells nagy biológiája, 1-3.; ford. Lambrecht Kálmán; Pantheon, Bp., 1930
  • Élet és halál. Egy biológus esszéi; ford. Koroknay István, ford. átnézte Leidenforst Gyula; Révai, Bp., 1935 (Világkönyvtár. Új folyam)
  • E. N. da C. Andrade–Julian Huxleyː Mi történik körülöttünk; ford., átdolg. Fülöp Zsigmond; Singer-Wolfner, Bp., 1937
  • Az európai "fajkérdés"; University Press, Oxford, 1939 (Oxfordi füzetek világkérdésekről)
  • Az állatkertben; ford. Völgyesi Ferencné; Athenaeum, Bp., 1948 (Zsebkönyvtár)
  • Ils n'out que de l'áme. Tanulmány a madarak elmevilágáról; Abody Béla; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967
  • Az Unesco célja és filozófiája; Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp., 2017

Egyéb

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  7. ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2007. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  9. ↑ Kindred Britain
  10. ↑ http://www.kalingafoundationtrust.com/website/kalinga-prize-for-the-popularization-of-science.htm, 2022. január 25.
  11. ↑ https://docs.google.com/spreadsheets/d/1dsunM9ukGLgaW3HdG9cvJ_QKd7pWjGI0qi_fCb1ROD4/pubhtml?gid=216486814&single=true
  12. ↑ The Darwin-Wallace Medal. Linnean Society of London. (Hozzáférés: 2018. december 27.)
  13. ↑ a b Hudecz (2016)

Források

[szerkesztés]
  • Hudecz Bálint (2006) 70 éves az UNESCO: kezdeti remények és a politikai realitás. In: Hudecz Bálint (szerk.) Az UNESCO fennállása 70. évfordulójának emlékére. Budapest: Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Julian_Huxley&oldid=27258818”