Dallos Sándor
| Dallos Sándor | |
 | |
| Született | 1901. október 31.[1] Győrszentmárton[2] |
| Elhunyt | 1964. március 10. (62 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hoffmann Rózsa (h. 1933–1961) |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (44/6-2-6) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dallos Sándor témájú médiaállományokat. | |
Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31.[3] – Budapest, Józsefváros, 1964. március 10.)[4] József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.
Életpályája
[szerkesztés]Dallos Sándor főapátsági számvevőségi írnok és Csermák Jolán fia. Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozott a fővárosban. 1926–1932 között a Napkelet folyóirat munkatársa.[5] Az 1930-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. 1945–1949 között a Hírlapnál dolgozott. 1949–1953 között a Magyar Nemzet, 1952–1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa volt.
Felesége Hoffmann Rózsa volt, Hoffmann Vilmos és Löwinger Terézia lánya, akit 1933. március 5-én Budapesten vett nőül.[6]
Munkássága
[szerkesztés]Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, bár művészete nem mindig mentes a naturalizmustól és a misztikától.
Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.
Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.[7]
Művei
[szerkesztés]
- Gomblyukban piros virág (regény, 1931)
- Mint kóbor kutyák (elbeszélés, 1935)
- Dunántúli legendás könyv (1937)
- Az ember nyomában (önéletrajzi regény, 1938)
- A vándor elindul (regény, 1938)
- Mezei mirákulum (novellák, 1940)
- A fehér ménes (elbeszélés, 1940)
- Nagy János megadja magát (regény, 1942)
- Szerető fia, Péter (forgatókönyv, 1942)
- A hegyek lánya (forgatókönyv, 1942)
- Keresztúton (forgatókönyv, 1942)
- A Benedek-ház (forgatókönyv, 1944)
- Talpalatnyi föld (forgatókönyv, 1948)
- Semmelweis (forgatókönyv, 1952)
- A nap szerelmese (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
- Aranyecset (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
- Déli szél (elbeszélés, 1960)
- Támadás a Szellő utcában (elbeszélés, 1975)
- Élet az ecetfák alatt (elbeszélés, 1981)
- Sátorom az ég (elbeszélés, 1986)
- A tölgyek megindulnak; Primula, Budapest, 2006
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2017. október 9., Sándor Dallos, 364312
- ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
- ↑ Születési anyakönyvi bejegyzése
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 722/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Kollarits Krisztina:"Csak szétszórt őrszemek vagyunk..." Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014. ISBN 978-615-5145-19-3
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 136/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent Aranyecset 1969-es (harmadik) kiadásának fülszövege.
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
[szerkesztés]- A magyar irodalom története
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
